Szakképzés

  • Megjelent: 2 August 2017

Szakmacsoportos és ágazati alapozó képzés mindegyik tanulmányi területen:

távközlési ágazat, elektrotechnika-elektronika szakmacsoport.

Szakmai érettségivel megszerezhető szakképesítés: távközlési üzemeltető (OKJ 52 523 01).

Érettségi után megszerezhető végzettségek:

Az iskola infokommunikációs szakembereket képez, akik a beszédet, zenei hangot, álló/mozgóképet digitálissá alakítják, feldolgozzák és eljuttatják az adóberendezéshez vezetéken, optikai vagy rádiós csatornákon. Fix és mobil eszközöket, hálózatot telepítenek, üzemeltetnek. Jártasak programozásban és adatbázis-kezelésben, az elektronika és az informatika (számítástechnika, digitális technika) világában.

Továbbáinformatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységeket végeznek. Távközlési berendezéseket karbantartanak, hibajavítást végeznek rajtuk. Telephelyre távközlési rendszert telepítenek, az eszközökön méréseket végeznek, mérőrendszereket használnak, beszédhálózatokat, gerinchálózatokat, távközlési hozzáférési és magánhálózatokat, elektronikus tartalomközlő és műsorátviteli rendszereket működtetnek.

Távközlési technikus (OKJ 54 523 05)

Infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető (OKJ 54 481 03)

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,   

- a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,          

valamint

- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

- az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

- az 54 523 05 számú, Távközlési technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

- az 54 481 03 számú, Infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

II/1. A Távközlés technikus szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 523 05

A szakképesítés megnevezése: Távközlési technikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XII. Távközlés

II/2. Az Infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 481 03

A szakképesítés megnevezése: Infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető

A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XII. Távközlés

 

III. A szakképzés követelménymoduljai

 

A 11499-12 azonosító számú

Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul

 

1. Foglalkoztatás II. tantárgy

1.1. A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3. Témakörök

1.3.1. Munkajogi alapismeretek

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

1.3.2. Munkaviszony létesítése

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

1.3.4. Munkanélküliség

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

 

A 11498-12 azonosító számú

Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodul

 

2. Foglalkoztatás I. tantárgy

2.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.

Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni.

Cél, hogy a tanóra keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Idegen nyelvek

2.3. Témakörök

2.3.1.  Nyelvtani rendszerezés 1

A nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést.

Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2

A témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.

Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás, a munka világa, napi tevékenységek, aktivitás, lakás, ház, utazás és azétkezés.

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincs

Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

 

A 11996-16 azonosító számú

Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul

 

3. IT alapok tantárgy

3.1. A tantárgy tanításának célja

Az Információtechnológiai alapok tantárgy célja, hogy alapozó információtechnológiai tudást biztosítson a különböző informatikai szakképesítések megszerzéséhez, megadja a belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez, illetve az adott irányú alapszintű ipari minősítő vizsga letételéhez szükséges ismereteket.

Ismerjék meg a tanulók a személyi számítógépek, hordozható IT eszközök, nyomtatók és egyéb perifériák működését, alkatrészeit. Tudjanak egy meghatározott célú számítógéphez (játék gép, virtualizációs- és CAD-CAM munkaállomás, HTPC, stb.) megfelelő alkatrészt választani. Ismerjék meg a hardveres és szoftveres karbantartás fogásait. Ismerjék a legjellemzőbb biztonsági fenyegetéseket, az ellenük való védekezés módját.

A tanulók ismerjék meg továbbá a biztonságos munkavégzés szabályait, a tűzvédelmi irányelveket, valamint az elektronikus hulladékok kezelésének megfelelő módját.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.

3.3. Témakörök

3.3.1. Munka- és környezetvédelmi alapismeretek

Általános munkabiztonsági előírások, szabályok. Számítógépek és nyomtatók szerelésének érintésvédelmi irányelvei. Tűzvédelmi irányelvek, elektromos tüzek oltása. Elektrosztatikus kisülés (ESD) veszélyei. Tápfeszültség anomáliái és veszélyei, túlfeszültség védelmi eszközök.

3.3.2. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Memóriák típusai, memória modulok. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő funkciója. Hordozható eszközök hardverelemei.

3.3.3. Szoftverismeret

Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- és nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek. Rendszerbetöltés folyamata. Multi-boot rendszerek. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások. Hibakeresési folyamat lépései.

3.3.4. Információtechnológia biztonság alapjai

Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (socialengineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonsági szabályzat. Tűzfalak feladata, típusai.

 

4. IT alapok gyakorlat tantárgy

4.1. A tantárgy tanításának célja

Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy célja, hogy biztosítsa a rá épülő informatikai szakképesítések megszerzéséhez szükséges alapszintű információtechnológiai készségeket, tegye lehetővé az adott irányú ipari minősítés megszerzését, valamint a belépő szintű IT munkakörök betöltését.

A tanulók legyenek képesek számítógépeket alkatrészekből összeszerelni, alkatrészeket cserélni, nyomtatókat és egyéb perifériákat csatlakoztatni, megosztani. Tudjanak fizikai és virtuális számítógépre operációs rendszert, felhasználói alkalmazásokat telepíteni, azokat frissíteni. Tudják a levelező programot beállítani asztali- és hordozható számítógépeken. Legyenek képesek az alapszintű rendszerfelügyeleti- és karbantartási feladatokat ellátni. Nem cél a hibakeresési készségek kialakítása, de jó, ha képesek a nyilvánvaló hibákat felismerni és kijavítani. Tudjanak biztonsági programokat telepíteni, frissíteni. Tudják a felhasználói adatokat és beállításokat felhőszolgáltatások használatával szinkronizálni, másik gépre költöztetni.

Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus védelmi eszközök megfelelő használatára.

4.2.   Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete

4.3. Témakörök

4.3.1. Biztonságos labor- és eszközhasználat

Számítógép-szerelés eszközei és használatuk. Antisztatikus eszközök szabályszerű használata. Tisztító anyagok és eszközök megfelelő használata. Diagnosztikai eszközök (multiméter, tápegység tesztelő, kábeltesztelő) használata.

4.3.2. Számítógép összeszerelése

Számítógép szakszerű szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása, telepítése, beállítása.. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése.

4.3.3. Telepítés és konfigurálás

Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Levelező program konfigurálása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése.

4.3.4. Megelőző karbantartás

Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Felhasználói adatok átköltöztetése, archiválása. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok és hordozható eszközök szakszerű tisztítása.

 

A 11997-16 azonosító számú

Hálózati ismeretek I. megnevezésű szakmai követelménymodul

 

5. Hálózatok I. tantárgy

5.1. A tantárgy tanításának célja

A Hálózatok I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok tisztában legyenek az alapvető hálózati fogalmakkal, protokollokkal és technológiákkal, rendelkezzenek egy kisvállalati LAN és WAN hálózat tervezéséhez, megvalósításához és a hálózatfelügyelethez szükséges elméleti háttérrel. Továbbá ismerjék az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és az internet szolgáltatásokra fókuszálva a hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, valamint a hálózati biztonság és hibaelhárítás elméleti alapjait. A Hálózatok I. tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. gyakorlat tantárgy elsajátításához. A tantárgy további célja, az elméleti szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

11996-16Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy

5.3. Témakörök

5.3.1. Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek

A hálózat elemei. Csatlakozás az internethez. Hálózati operációs rendszerek feladata. Hálózati operációs rendszerek elérése. Kapcsolók hálózati operációs rendszerének alapkonfigurációja. Eszközök IP címzése, bevezetés Kapcsolatok alapszíntű ellenőrzése helyi hálózatban.

5.3.2. Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll

Topológiák. Adatok fizikai közegen történő átvitelének szabályai. Kommunikációs protokollok. OSI modell jelentősége, rétegei, szerepe. TCP/IP modell jelentősége, rétegei, szerepe. Adatbeágyazás fogalma és menete. Ethernet technológia működése és jellemzői. Hálózati vezetékes átviteli közegek jellemzői (rézkábelek, optikai kábelek). Vezeték nélküli átvitel típusai. A kommunikáció megvalósítása az  Ethernet típusú hálózaton. Kapcsoló felépítése, feladatai, működése.

5.3.3. Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai

IP protokoll jellemzői. Összeköttetés mentes csomagtovábbítás. Az IPv4 és az IPv6 csomag felépítése, fejléce és mezői. A forgalomirányító felépítése, feladatai, működése. A forgalomirányító rendszerindítási folyamata. Irányító tábla felépítése. Szállítási rétegbeli protokollok (TCP és UDP) bemutatása

5.3.4. IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok

IPv4 címzési struktúra. IPv4 alhálózati maszk. IPv4 cím dinamikus és statikus hozzárendelése egy állomáshoz. IPv4 címek típusai (nyilvános és privát), osztályok. IPv6 címzés. IPv6 címek típusai. Alapértelmezett átjáró fogalma, feladata. IPv4 hálózat alhálózatokra bontása. Változó méretű alhálózatok. Strukturált címzési tervezés. Kapcsolatok ellenőrzése.

5.3.5. Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság

Egyenrangú hálózatok. Kliens szerver szolgáltatások. Alkalmazási rétegbeli protokollok (HTTP, HTTPS, IMAP, POP3, SMTP, DHCP, DNS, FTP bemutatása. Hálózati támadások bemutatása. Biztonsági mentés jelentősége. Tűzfalak szerepe egy hálózatban. Hálózati teljesítmény ellenőrzése, tesztelése, elemzése.

5.3.6. Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok

A kapcsoló MAC-címtáblája, felépítése, feladata. Ütközési- és szórási tartományok. Kapcsoló rendszerindítási folyamata. Kapcsolók védelme, portbiztonság konfigurálása. Kapcsoló biztonságos távoli elérése, SSH protokoll. Hálózatelérési rétegbeli hibák elhárítása. VLAN-ok feladata, szerepe. VLAN-ok megvalósítása. VLAN trönkök jelentősége. VLAN hibakeresés

5.3.7. Forgalomirányítási ismeretek

A forgalomirányító működése, forgalomirányítási döntések. IPv4 tábla elemzése. VLAN-ok közötti forgalomirányítás konfigurálása. VLAN-ok közötti forgalomirányítás hibaelhárítása. 3. rétegbeli kapcsolás feladata, szerepe. Statikus forgalomirányítás megvalósítása, konfigurálása. Alapértelmezett útvonal szerepe és konfigurálása. Összevont és lebegő statikus útvonalak fogalma és feladata. Dinamikus forgalomirányító protokollok típusai, működési elvük. Távolságvektor alapú forgalomirányítás működése (RIP, RIPv2, RIPng). Forgalomirányítási hibaelhárítás.

 

6. Hálózatok I. gyakorlat tantárgy

6.1.  A tantárgy tanításának célja

A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a diákok a Hálózatok I. tantárgy keretein belül tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban alkalmazzák, egy kisvállalati LAN és WAN hálózat tervezését, megvalósítását és hálózatfelügyeletét el tudják látni. Képesek legyenek az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások telepítésére, üzemeltetésére, konfigurálására és hibaelhárítására, valamint a hálózati biztonság a kialakítására. A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. tantárgy megértéséhez. A tantárgy további célja, az gyakorlatiszakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

11996-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy

6.3. Témakörök

6.3.1. Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja

Hálózati eszközök és hálózati átviteli közegek megválasztása. Topológia ábrák értelmezése. Csatlakozás az internethez. Hálózati operációs rendszerek helye, elérésének módjai és lehetőségei (konzol, telnet, SSH). Terminál emulációs programok használata. Hálózati operációs rendszer konfigurációs parancsainak felépítése, súgója. Kapcsoló alapvető konfigurálása. Kapcsolóhoz való hozzáférés korlátozása. Kapcsoló konfigurálásának mentése. Végberendezések automatikus és manuális IP beállítása. A kapcsoló felügyeleti IP címének konfigurálása. Kapcsolatok, hálózati összeköttetések ellenőrzése (ping, tracert).

6.3.2. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz

Az OSI és TCP/IP modellek rétegeihez kapcsolódó protokoll adategységek (PDU-k) elemzése. Adatbeágyazás elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel. MAC-cím és IP-cím használata, azonos hálózaton található eszközök kommunikációja. A megfelelő hálózati átviteli közeg kiválasztása és egy végberendezés csatlakoztatása egy hálózathoz. Kereszt- és egyeneskötésű Ethernet kábel készítése. Kábelek tesztelése. Kapcsolódás vezetékes LAN-hoz. Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel. Ethernet MAC-címek megjelenítése, elemzése. ARP tábla megjelenítése, szerepe. Kapcsoló MAC-címtábla megtekintése. 3. rétegbeli kapcsolás. Kapcsolódás vezeték nélküli LAN-hoz. SOHO router vezeték nélküli hozzáférés konfigurálása. Vezeték nélküli biztonság. Vezeték nélküli kliens konfigurálása

6.3.3. Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés

IPv4 csomag működésének elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel. Állomás csomagtovábbítási döntései. Állomás IPv4 irányítótáblájának megjelenítése, elemzése. Forgalomirányító csomagtovábbítási döntései. Forgalomirányító irányítótáblájának megjelenítése, elemzése. A forgalomirányító felépítése, memóriák tartalmának megjelenítése. A forgalomirányító összetevőinek azonosítása. Csatlakozás a forgalomirányítóhoz. A forgalomirányító rendszerindítási folyamatának megtekintése. Forgalomirányító kezdeti konfigurálása. Állomás és kapcsoló alapértelmezett átjárójának beállítása. Forgalomirányítási problémák hibaelhárítása. TCP és UDP szegmens fejlécének összehasonlítása és elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel. Portszámok szerepének megismerése

6.3.4. IP-címzés a gyakorlatban

Számrendszerek közötti átváltások. IPv4 egyedi, szórásos és csoportcímzés vizsgálata. IPv4 címek azonosítása és osztályozása. IPv6 címek ábrázolása, rövidítése. Globális egyedi IPv6 cím statikus konfigurálása. Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja SLAAC használatával. Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja DHCPv6 használatával. EUI-64 módszer használata. Dinamikus és statikus link-local címek. IP konfiguráció ellenőrzése. Kapcsolatok ellenőrzése (ICMPv4 és ICMPv6), hibaelhárítás. Címzési terv készítése IPv4 hálózatokban. Alhálózatok használata, konfigurálás. Alhálózatok kialakítása. Alhálózat kalkulátor használata. Változó hosszúságú alhálózati maszk (VLSM) a gyakorlatban

6.3.5. Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság

Peer-to-peer alkalmazások használata, fájlmegosztó protokollok. Web és e-mail szolgáltatások konfigurálása, hálózati kommunikáció elemzése. FTP parancssori és böngészőben történő használata. Biztonsági mentések készítése, visszaállítása, frissítés és hibajavítás. Naplózás. Eszközök konfigurálása, biztonsági beállítások. SSH engedélyezése és konfigurálása

6.3.6. Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata

Kapcsoló MAC-címtáblájának felépítési folyamata, elemzése. Kapcsoló rendszerindítási folyamatának megtekintése. Kapcsolók védelme, portjainak beállítása, portbiztonság konfigurálása. Kapcsolási problémák felismerése és hibaelhárítás. Kapcsolók felügyeletének megvalósítása. SSH kapcsolat beállítása és ellenőrzése. Biztonsági támadások elleni védelem lehetőségei. Portbiztonság beállítása, ellenőrzése és hibaelhárítás. VLAN-ok létrehozása, törlése és ellenőrzése egy kapcsolón. Kapcsoló portok VLAN-okhoz rendelése és ellenőrzése. Trönk kapcsolatok konfigurálása, ellenőrzése. VLAN-ok és trönk kapcsolatok hibaelhárítása

6.3.7. Statikus és dinamikus forgalomirányítás

Hálózati címzés dokumentálása, topológia diagram készítése. Loopback interfész használata teszteléshez és menedzseléshez. Forgalomirányító interfészek IPv6 IP-címmel konfigurálása és ellenőrzése. IPv4 forgalomirányító tábla elemzése. VLAN-ok közötti hagyományos forgalomirányítás megvalósítása. VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása „router-on-a-stick” forgalomirányítóval, alinterfészek konfigurálása és ellenőrzése. VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása többrétegű kapcsolóval és hibaelhárítás. IPv4 hagyományos, alapértelmezett, összevont és lebegő statikus útvonalak konfigurálása. Következő ugrás címével és kimenő interfésszel megadott statikus útvonalak konfigurálása. IPv6 statikus útvonal létrehozása és ellenőrzése. IPv4 alapértelmezett útvonalak létrehozása és ellenőrzése. IPv4 és IPv6 hálózati címek meghatározása, konfigurálása, ellenőrzése. Statikus útvonalak hibaelhárítás. RIP, RIPv2 és RIPng konfigurációja és beállításainak vizsgálata. Passzív interfészek konfigurálása. Hálózati konvergencia vizsgálata

6.3.8. A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés

Helyettesítő maszkok és kulcsszavak használata. ACL-ek elhelyezésének tervezése. Normál IPv4 hozzáférési lista (ACL) konfigurálása és ellenőrzése. Kiterjesztett IPv4 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése. IPv4 ACL-ek alkalmazása interfészen. ACL-ek módosítása. A VTY vonalak védelmének konfigurálása és ellenőrzése. IPv4 ACL-ek hibaelhárítása

6.3.9. IP szolgáltatások a gyakorlatban

DHCP v4 szerver alapbeállításainak megadása. DHCPv4 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása. DHCPv4 konfigurálása több LAN számára. DHCPv4 beállításainak ellenőrzése, hibaelhárítás. DHCPv4 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása. IPv4 hálózati címfordítás (NAT) jellemzői, típusai, előnyei. Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása és ellenőrzése. NAT hibaelhárítás.

 

A 11625-16 azonosító számú

Programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodul

 

7. Programozás tantárgy

7.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása, valamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy oktatásának fontos feladata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze.

A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a későbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és hatékony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby, PHP, C++, stb.)

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés

Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció

Matematikai, fizikai összefüggések programozása

7.3. Témakörök

7.3.1. Bevezetés a programozásba

A bevezetés a programozásba és a vele párhuzamosan futó azonos nevű gyakorlati témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a programozás tantárgy tanulására.

A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg olyan készségeket (algoritmizálás és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek, változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik.

A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi tevékenységeket kell elvégezni:

- legalább három eszköz bemutatása, a kiválasztott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák megoldásának szemléltetése

- legalább három kódolás oktatását célzó portál áttekintése, egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése valamelyik kiválasztott portálon.

Javasolt eszközök (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú eszközökkel):

Scratch, Kodu, Minecraft, Lego vagy más hasonló oktatórobot, Arduino, Raspberry.

Javasolt oktatási portálok (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú portálokkal):

Code.org, freeCodeCamp, Codacademy, KhanAcademy, Udacity.

A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel néhány egyszerűbb probléma, feladat közös, játékos formában történő megoldására kerül sor.

7.3.2. Weboldalak kódolása

A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a weboldalak felépítésével, a HTML5 és a CSS3 alapjaival, a JavaScript szerepével, megértsék a stíluslapokat és JavaScriptet használó HTML oldalak működése mögötti logikát. (A JavaScripttel történő magasabb szintű ismeretek megszerzése ebben a témakörben nem cél.)

A weboldalak kódolása elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek lesznek

- meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű módosításokat elvégezni;

- önállóan létre tudnak hozni egyszerűbb weboldalakat, stílusok és stíluslapok segítségével el tudják végezni a formázásukat, valamint be tudnak illeszteni és fel tudnak használni kész JavaScript kódot.

A tanulók megismerkednek továbbá a magas szintű felhasználói élményt nyújtó weboldalak kialakításának alapelveivel, a készítéshez használható népszerű keretrendszerekkel.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:

- a HTML szabványok rövid ismertetése,

- a HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei (tagek), valamint az elemekhez tartozó fontosabb attribútumok: megjegyzés, !DOCTYPE, html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr, iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section, nav, a, img

- Stílusok és stíluslapok (CSS) szerepe, a CSS3 leírók szintaxisa.

- CSS3 szelektorok: elem, id, class és csoport.

-CSS3 jellemzők: color, opacity, background-color, background-image, background-repeat, background-position, background-attachment, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align, text-justify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, text-decoration, list-style*, cursor. (a *-gal jelölt eleme több jellemzőt jeleznek, pl. margin-left, margin-right stb.)

- Böngészőprogramok beépített fejlesztő eszközeinek vagy más hasonló célú beépülő eszköznek (pl. ChromeDevTools, Firebug) a bemutatása

- A keretrendszerek és a felhasználásukkal járó előnyök bemutatása. A Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer elemeinek és lehetőségeinek bemutatása.

- JavaScript kód beágyazása weboldalba, „Hello World” alkalmazás készítése alert függvény segítségével

- külön fájlban elhelyezett JavaScript kód csatolása a weboldalhoz

mások által elkészített JavaScript kód és stíluslapok felhasználása módja (például animált megjelenítések megvalósítására).

7.3.3. Programozási nyelv alapjai

A témakör célja egy programozási nyelv alapjainak letétele, a kiválasztott fejlesztési környezet megismerése.

A programozási nyelv alapjai elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek lesznek:

- az integrált fejlesztői környezet használatára

- konzolos vagy grafikus környezetben futó egyszerűbb alkalmazások létrehozására egyszerű adattípusok, változók, kifejezések és vezérlési szerkezetek alkalmazásával

- szöveges fájlban található adatok beolvasására és feldolgozására

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:

- a fejlesztési környezet (IDE) bemutatása

- a programkészítés lépéseinek áttekintése: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, dokumentálás.

- a számítógépes program fogalma, elemei, a programozás szintjei.

- változók, kifejezések fogalma, jellemzői, változók deklarálása és definiálása, az azonosító megválasztásának javasolt gyakorlata a tiszta kód alapelvei szerint

- elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt adattípusok jellemzői, típuskonverzió.

- összetett adattípusok: karakterláncok, tömbök (vektorok és mátrixok), struktúrák (rekordok), lista (szótár), halmaz

- értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelésének szabályai.

- vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekció, iteráció)

- a hibakeresés és tesztelés alapjai.

Az ismeretek elsajátítását egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Az alább felsorolt ismeretelemek mindegyike egy megoldandó probléma eszközeként kerül elő, nem a leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva. Az algoritmus leírásnál nem szükséges ragaszkodni a klasszikus és formális leíró eszközökhöz (folyamatábra, pszeudokód stb.), helyette hétköznapi nyelven megfogalmazva, alapvető fogalmakkal operálva (pl. ismételd minden elemre:...) a tanulók számára is jobban érthető formát kapunk. A témakör végén egy rövid összefoglalásban a programok készítésében előkerült, felhasznált fogalmak rendszerezése történhet. Nem probléma, ha a felsoroltak közül nem minden fogalom kerül elő, mivel a következő témakörök lehetőséget adnak azok bevezetésére, felhasználására.

Választható programozási nyelvek: Java, C, C#, Python.

7.3.4. JavaScript

A témakör legfontosabb feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a JavaScript nyelv szintaktikai elemeivel, az esemény vezérelt webprogramozás alapjaival és a fejlesztés megkönnyítő és felgyorsító keretrendszerekkel.

A tanulók JavaScript témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során interaktív weboldalak és egyszerűbb webes alkalmazások létrehozására JavaScript segítségével.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:

- JavaScript kód futtatása konzolon

- elemi és összetett adattípusok a JavaScriptben, értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelése

- függvények

- elemek elérése, módosítása és létrehozása

- események és eseményfigyelő eljárások (onClick, onLoad, onBlur, onFocus események)

- űrlapelemek (form, input, select, option, textarea, label) elhelyezése weboldalakon, és azok interaktív kezelése

- hibakeresés a JavaScript kódban, a kód tesztelése.

7.3.5. Programozási típusfeladatok

A témakör feladata, hogy egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatokat bemutassa. A feladatmegoldás közben a korábban tárgyalt adattípusok és vezérlési szerkezetek használata mellett sor kerül a függvények bevezetésére, azok célszerű használatának bemutatására.

A tanulók a programozási típusfeladatok témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során elkészíteni a típusfeladatok megoldására szolgáló strukturált, függvényeket is tartalmazó programokat.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:

- függvény fogalma, hívása

- paraméterek fajtái, paraméterátadás módszerei, paraméterátadás folyamata

- visszatérési érték meghatározása

- program fejlesztése iteratív módszerrel

- programozási típusfeladatok tárgyalása: összegzés, megszámlálás, eldöntés, szélsőérték keresés, kiválasztás, kiválogatás; lineáris keresés

Választható programozási nyelvek: Java, C, C#, Phyton.

7.3.6. Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven

A témakör feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a szoftverfejlesztés korszerű technikáival, ezen belül is elsősorban az objektum orientált programozás (OOP) alapelveivel. Nem cél, hogy a tanulók emelt szintű elméleti megalapozást kapjanak, viszont lényeges, hogy megértsék az objektum orientált programozás szemléletét és logikáját, valamint maguk is lássák az OOP technika előnyeit. A témakör másik célja, hogy megalapozza az eseményvezérelt grafikus alkalmazások készítését.

A tanulók a haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során OOP elveket követő és eseményvezérelt grafikus programok létrehozására.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:

- a programozási módszerek áttekintése

- az objektum fogalma a hétköznapi életben és az OOP környezetben, a két „világ” kapcsolata

- az osztályok fogalma és szerepe

- meglévő osztályok használata

- tagtípusok: mezők, konstansok, jellemzők, metódusok, események, konstruktor, destruktor

- objektum létrehozása osztályok példányosításával

- az OOP fontosabb jellemzőinek és fogalmainak rövid áttekintése (egységbezárás, öröklés, polimorfizmus, interface)

- a grafikus felhasználói felület tervezésének alapvető szempontjai

- vezérlők csoportosítása, ablakok, dialógusablakok

- vezérlők: címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, kapcsolókeret

- vezérlők jellemzői, metódusai és eseményei, vezérlők létrehozása tervezési is futási időben

- esemény, eseménykezelő, delegált fogalma, kapcsolatuk

Választható programozási nyelvek: C#, Java

7.3.7. Adatbázis-kezelés

A témakör feladata, hogy elméleti alapozást nyújtson az adatbázis-kezelő rendszerek használatához. Ennek keretében elsősorban az adatbázisok elérésének, lekérdezésének és manipulálásának technikájára koncentrál. Kiemelt jelentőségű az SQL lekérdező nyelv hatékony használatának bemutatása. A saját adatbázisok létrehozásának kapcsán a témakör áttekinti a legfontosabb tervezési alapelveket, de azt csak a praktikum szintjén, a gyakorlatban közvetlenül nem alkalmazható ismeretek mellőzésével.

A tanulók az adatbázis-kezelés témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egyszerű grafikus felületű asztali, illetve webes felületű adatbázis-kezelő alkalmazást kezelni.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:

- relációs adatbázisokkal kapcsolatos fogalmak (elsődleges kulcsok, idegenkulcsok, indexek, mezők, rekordok, adatintegritás, adatbázis séma)

- fontosabb mezőtípusok és tulajdonságaik

- adatmanipulációs (DML) SQL utasítások (SELECT, INSERT, UPDATE, DELETE)

- adatdefiníciós (DDL) SQL utasítások (CREATE, ALTER, DROP)

- SQL utasítások elemei: záradékok, módosítók, függvények

- kifejezések, számított mezők SQL utasításokban

- adatbázis elérése

Választható SQL kiszolgálók: MySQL, MS SQL server, SQLLite

Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP.

7.3.8. Összefoglaló projektfeladat

A témakör feladata, hogy ismétlő összefoglalást adjon az összes elméleti témakör anyagából, és megalapozza egy nagyobb projekt kidolgozását.

A tanulók az összefoglaló projektfeladat témakör során átismétlik a korábbi legfontosabb ismereteket, és összerendezik azokat a tudnivalókat, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egy összetett alkalmazás elkészítésére.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek felfrissítésre:

- HTML5 és CSS3 alapú weboldalak készítése

- JavaScript ismeretek

- egyszerű és összetett adatszerkezetek, vezérlési szerkezetek, függvények

- egyszerűbb programozási típusfeladatok

- grafikus alkalmazások felhasználói interfészének kialakítása, eseménykezelés

 

8. Programozás gyakorlat tantárgy

8.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak a gyakorlati készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók.

A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a későbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és hatékony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby, PHP, C++, stb.).

8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés

Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció

Matematikai, fizikai összefüggések programozása

8.3. Témakörök

8.3.1. Bevezetés a programozásba

A Bevezetés a programozásba gyakorlat és a vele párhuzamosan futó azonos nevű elméleti témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a programozás tantárgy tanulására.

A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg olyan készségeket (algoritmizálás és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek, változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik.

A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi tevékenységeket kell elvégezni:

- az elméleti órán bemutatott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák megoldása a tanulók által önállóan, illetve tanári segítséggel

- egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése a tanuló által önállóan, illetve tanári segítséggel az elméleti órán bemutatott valamelyik portálon.

A javasolt eszközök és portálok megegyeznek az elméleti témakörnél ismertetekkel.

A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel egy nagyobb projektet készítenek el a diákok. A tanulók dolgozhatnak egyedül is, de javasolt 2-4 fős csoportokat szervezni egy-egy projekthez. A projekt céljának kiválasztását is rá lehet bízni a diákokra, de ügyelni kell rá, hogy a rendelkezésre álló időben elvégezhető legyen, és a kódolással ne kerüljön háttérbe az egyéb tevékenységekhez képest. A projekt megvalósítása során kívánatos, hogy ne csak a témakör során megszerzett ismereteket használják fel, hanem a tovább lépéshez szükséges további tudást és készséget is megszerezzék önállóan vagy tanári segítséggel.

Néhány javasolt projekt típus (a felsorolás tetszőlegesen bővíthető hasonló szemléletű projekttípusokkal):

- Összetettebb kóddal megoldott feladat Scratchben,

- Játék készítése Koduval,

- Minecraft projekt,

- Lego robot építés és programozása egy speciális feladat végrehajtására,

- Raspberry Pi vagy Arduino eszközökkel megvalósított projektek.

8.3.2. Weboldalak kódolása

A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert HTML5 és a CSS3 alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- meglévő weboldalak vizsgálata a böngészőprogram beépített vizsgálati eszközével vagy más hasonló célú beépülő eszközzel (pl. Firebug), tesztcélú módosítások elvégzése a html kódban és a stílusokban.

- meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű módosítások végrehajtása;

- egyszerűbb weboldalak létrehozása, és stílusok, stíluslapok segítségével a formázásuk elvégzése (fontosabb tagek és a hozzájuk tartozó jellemzők alkalmazása feladatok megoldásakor; hivatkozások és képek beillesztése, táblázatok készítése, stílusok és stíluslapok alkalmazása, fontosabb CSS szelektorok és attribútumok alkalmazása, kész JavaSrcipt kód beillesztése és felhasználása, JavaScript kódot tartalmazó fájl csatolása stb.)

- a Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer segítségével egyszerű, de igényes, reszponzív weboldal elkészítése.

A témakör eléjén javasolt, hogy a tanulók valamilyen egyszerűen használható WYSYWIG webszerkesztő programmal önállóan hozzanak létre egyszerű weboldalt, majd ennek vizsgálják meg a forráskódját, html elemeit és felhasznált stílusokat. A tanulók a WYSYWIG eszköz helyett valamilyen CMS rendszert (WordPress, Joomla, Drupal stb.) is használhatnak a webhely/weblap létrehozására.

A weboldal önálló elkészítésének gyakorlatát célszerű egy 12-16 órában elkészíthető komolyabb weblap projektbe ágyazni, melynek témáját a tanulók is kiválaszthatják. Fontos azonban odafigyelni, hogy a készítés során a megtanult html elemek és CSS jellemzők többségét alkalmazzák.

8.3.3. Programozási nyelv alapjai

A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert programozási nyelv alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- integrált fejlesztői környezet (IDE) használata

- egyszerűbb feladatok algoritmozálása

- egyszerű és összetett adattípusok használatával változók és konstansok deklarálása és alkalmazása(értékadás, aritmetikai és logikai műveletek elvégzése, karakterláncok és tömbök kezelése, kifejezések kiértékelése)

- vezérlési szerkezetek alkalmazására egy feladat vagy részfeladat megoldására

- Szöveges fájlokban tárolt adatok beolvasása, feldolgozása.

A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy feladatok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Nem szükséges feltétlenül konzolos alkalmazásokkal kezdeni, a grafikus környezet a tanulókat valószínűleg jobban motiválja. Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük, a feladatokat nem a fenti leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva kell elvégezni. Nem feltétlenül szükséges az összes elméleti témakörben tárgyalt ismeretet ebben a részben a gyakorlatban is alkalmazni, a következő témakörök lehetőséget adnak a kimaradó készségek elsajátítására.

Választható programozási nyelvek: Java, C, C#, Python

8.3.4. JavaScript

A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult JavaScript ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- egyszerűbb problémák megoldására szolgáló interaktív, esemény vezérelt weboldal készítése JavaScript kód segítségével

- stíluslapok és JavaScript kód felhasználásával dinamikus megjelenésű weblap létrehozása

A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy feladatok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy adott célú weblap, vagy egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük. Ügyelni kell rá, hogy a feladatok gyakorlati megvalósításként lefedjék az elméleti témakörben ismertetett valamennyi fontos ismeretet.

8.3.5. Programozási típusfeladatok

A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatok felismerésére és a megoldásrutinszerű megvalósítására

- függvényekkel megvalósított strukturált kód készítésére.

Javasolt, hogy a tanulók valamilyen valós probléma megoldásának részeként oldják meg a típusfeladatokat.

Választható programozási nyelvek: C, C#, Java, Python

8.3.6. Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven

A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- beépített osztályok használata feladatmegoldások során

- saját osztály definiálása és alkalmazása feladatok megoldásához (konstruktorok, mezők, jellemzők, metódusok, események készítése, alkalmazása)

- egyszerű grafikus felhasználói felület tervezése

- fontosabb vezérlők (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, kapcsolókeret) alkalmazása feladatok megoldására

- vezérlők létrehozása tervezési is futási időben

- eseményekhez eseménykezelő metódusok készítése

Javasolt, hogy a tanulók valós problémák megoldásának részeként tervezzék meg és készítsék el az osztályokat. Nem cél az öröklés és a polimorfizmus gyakorlati alkalmazása.

Választható programozási nyelvek: C#, Java.

8.3.7.  Adatbázis-kezelés

A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- adatmanipulációs és adatdefiníciós SQL utasítások készítése és futtatása SQL szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE)

- Néhány táblás, redundanciamentes relációs adatbázis tervezése és létrehozása SQL szerveren

A témakör első részének célja, hogy megfelelő jártasságot és gyakorlatot szerezzenek a tanulók az SQL nyelv használatában. Ennek érdekében meglévő többtáblás adatbázisban egyszerűbb, majd összetettebb lekérdezési, adatmanipulációs, illetve adatdefiníciós feladatokat oldalnak meg a tanulók SQL szerver környezetben.

Célszerű a tanulók számára előkészített szerver oldali környezetet és példaként egy adatbázis lekérdezést megvalósító oldalt biztosítani.

8.3.8. Összefoglaló projektfeladat

A témakör feladata, hogy az eddig megszerzett gyakorlati készségek ismétlő összefoglalásaként a tanulók egy nagyobb projekt kidolgozását végezzék el.

Az alkalmazás témáját a tanulók önállóan is kiválaszthatják, de az elkészült projektnek meg kell felelnie az alábbi elvárásoknak:

- a témakörben rendelkezésre álló idővel arányos léptékűnek kell lennie

- minél több korábban megszerzett gyakorlati készséget felhasználjon

- készüljön hozzá dokumentáció, mely tartalmazza a tervezés legfontosabb lépéseit, valamint az alkalmazás céljának és használati módjának rövid leírását

A tanár döntése lehet, hogy a diákok egyénileg, vagy kisebb csoportokban dolgozzanak a projekten.

 

A 12004-16 azonosító számú

Távközlés elektronikai alaptevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul

 

9. Elektrotechnika tantárgy

9.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az elektrotechnikai alapfogalmakat, az áramköri megoldásokat, tisztában legyenek azok törvényszerűségeivel, az elektrotechnikai alkatrészek választékával. Segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére.

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

9.3. Témakörök

9.3.1. Villamos alapfogalmak

A villamos kölcsönhatás, villamos töltés, töltésmennyiség. Töltésáramlás szilárd anyagokban. A villamos vezetés modellje. A vezetők, szigetelők, félvezetők fogalma. A villamos áramkör, energiaátalakulások. Az áramerősség fogalma, mértékegysége, áramirány. A feszültség fogalma, mértékegysége, polaritás. Az energiaáramlás iránya (áram iránya, feszültség polaritása). Az ellenállás és vezetés fogalma, mértékegysége, rajzjelek. Az I~U, R összefüggés. A villamos munka és teljesítmény fogalma, mértékegységei és számításai. A testek ellenállása: az ellenállás függése a méretektől, a hőmérséklettől.

9.3.2. Egyenáramú hálózatok

Az áramkör fogalma, alaptörvények (Ohm, Kirchhoff). Az alaptörvények igazolása. Ellenállás-hálózatok (soros, párhuzamos, vegyes) eredő ellenállása. Feszültség- és áramosztós technikai alkalmazások. Wheatstone-hídkapcsolás. Méréshatár kiterjesztés, előtét- és sönt számítások. A villamos energia és teljesítményszámítás gyakorlása. Ellenállások terhelhetősége. Számítások aktív és összetett hálózatokban. Energiaforrások jellemzése. Ideális és valódi generátorok, Rb, Uforrás, Ukapocs. A feszültséggenerátor és áramgenerátor fogalma. Összekapcsolt generátorok eredője. A Thevenin- és Norton-modell. A lineáris szuperpozíció módszerének alkalmazása (több generátoros hálózatok). Generátorok teljesítménye és hatásfoka, az illesztés fogalma.

9.3.3. Villamos erőtér

A nyugvó villamos erőtér fogalma, jellemzői, ábrázolás térerősség-vonalakkal. Alapjelenségek nyugvó villamos erőtérben (kisülés, csúcshatás, megosztás, árnyékolás). Az erőteret jellemző mennyiségek: a villamos térerősség és potenciál. A Coulomb-törvény. A dielektromos eltolás fogalma; az E~D összefüggés és alkalmazása. Szigetelőanyagok dielektromos állandója. Az eltolási áram fogalma. Számítások homogén és gömbi erőtérben. A villamos kapacitás fogalma, jele, mértékegysége, rajzjelei. A síkkondenzátor kapacitása. Összekapcsolt kondenzátorok eredő kapacitása. Kondenzátorok töltési és kisütési folyamata, időállandó. A kondenzátorban tárolt energia.

9.3.4. Mágneses erőtér

A mágneses indukció fogalma. Az erőtér ábrázolása indukcióvonalakkal. A mágneses tér erőhatásai (számítások). A mágneses gerjesztés fogalma. A gerjesztési törvény. A mágneses térerősség. Kapcsolat a térerősség és az indukció között, – a mágneses permeabilitás. A mágneses indukció meghatározása a vezetékben folyó áram ismeretében. Az anyagok mágneses viselkedése – a ferromágneses tulajdonság és magyarázata. A ferromágneses anyagok szerepe a mágneses mező technikai kialakításában. Számítások egyszerű mágneses körökben. A légrés szerepe.

9.3.5. Váltakozó mágneses erőtér

Azelektromágneses indukció jelenségcsoportja. Az indukciótörvény. Technikai alkalmazások. Az önindukciós jelenség. Az induktivitás és kölcsönös induktivitás fogalma, rajzjelei. Tekercsek induktivitása. Tekercs mágnes terének energiája. Tekercs viselkedése az áramkörben, be- és kikapcsolás. Az indukált villamos erőtér tulajdonságai.

9.3.6. Váltakozó áramú hálózatok

A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői. Az impedancia fogalma és leírása komplex mennyiség formájában, vektoros ábrázolás. Az I, U, R és a Kirchhoff törvények alkalmazási módja; vektorábrák. Az áramköri elemek impedanciája. Az alkatrészek összetett viselkedése. Soros és párhuzamos RL kapcsolás eredő impedanciája és frekvenciafüggése. Valóságos (veszteséges) tekercsek jellemzése, veszteségi ellenállás. A jósági tényező (Q). Soros és párhuzamos RC kapcsolás eredő impedanciája és frekvenciafüggése. A valóságos (veszteséges) kondenzátorok jellemzése. A veszteségi tényező. Soros RLC kapcsolás. Impedancia és fázismenet. Rezonancia, jósági tényező. Rezgőkörök sávszélessége. Párhuzamos RLC kapcsolás. Impedancia és fázismenet. Rezonancia, jósági tényező. RLC körök táplálása és terhelése. A terhelt kör jósága és sávszélessége. Rezgőkörök szabad rezgései. Váltakozó áramú teljesítmények. Teljesítménytényező, fázisjavítás. Középértékek és számításuk.

 

10. Távközlés elektronika tantárgy

10.1. A tantárgy tanításának célja

A távközlés elektronika tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal az elektronikai áramkörök alaptörvényeit, megértse a távközlésben alkalmazott eszközök működését, segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tisztában legyen az elektronika alapfogalmaival és tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére. Ismerjék meg az elektronika digitális ágának alapfogalmait, megismerjék a digitális alapáramköröket, melyekből a mai digitális elektronikai eszközök felépülnek. A tanulók ismerjék a távközlésben alkalmazott jelformák alapjait, tulajdonságait. Fontos, hogy megismerjék a jel átalakításának és a jel kezelésének szabályszerűségeit, hogy megértsék a távközlésben alkalmazott eszközök és berendezések működési mechanizmusait.

10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Elektrotechnika tantárgyra épül

10.3. Témakörök

10.3.1. Elektronikai eszközök

Félvezetők szerkezete; tiszta és szennyezett félvezetők; áramok (diffúziós, drift) a félvezetőkben. PN-átmenet; záró- és nyitóirányú előfeszítés; feszültség-áram karakterisztika. Egyenáramú és differenciális ellenállás (meredekség). A differenciális ellenállás és a munkaponti áram kapcsolata exponenciális karakterisztika esetén. Valóságos pn-átmenet (dióda); Munkapont; a munkapont szerkesztése. A pn-átmenet hőmérsékletfüggése; a pn-átmenet kapacitásai. Speciális diódák és alkalmazási területük (varicap-, alagútdióda, z-dióda). Optoelektronikai eszközök (fénydiódák, optocsatolók, numerikus kijelzők, lézerdiódák). A bipoláris és a térvezérlésű tranzisztorok felépítése, működése,

10.3.2. Erősítő kapcsolások

Erősítők jellemzése (transzfer karakterisztika, Ubemax, Au, Ai, Ap, Rbe, Rki, fi). Alapkapcsolások (KE, KB, KC) bipoláris tranzisztorral és JFET-tel. Erősítőláncok; erősítőfokozatok összekapcsolása. Visszacsatolások; visszacsatolt hálózatok jellemzői, hurokerősítés, stabilitás, kompenzálás.

10.3.3. Műveleti erősítők

A műveleti erősítők felépítése. Alapáramkörök műveleti erősítővel (invertáló, neminvertáló, követő, összeadó, kivonó). A hurokerősítés frekvenciafüggése, frekvenciakompenzálás, Slewrate, a kivezérlés határfrekvenciája. Pozitívan visszacsatolt erősítők transzfer karakterisztikája; komparátorok.

10.3.4. Elektronikus áramkörök

Oszcillátorok felépítése, működése, jellemzői; amplitúdó határolás, frekvencia stabilizálás. Szinuszos RC és LC-oszcillátorok. VCO; astabil multivibrátorok, hullámforma generátorok. Egyenirányító kapcsolások, C-osztályú egyenirányítók, szűrők; hálózati egyenirányítók. Feszültségstabilizátorok, referenciafeszültség előállítása, áteresztő tranzisztoros tápegységek. Túláramvédelem, visszahajló karakterisztika; változtatható és fix feszültségű stabilizátorok. PLL áramkör felépítése, működése, jellemzői, alkalmazási területe.

10.3.5. Impulzustechnika

Impulzusok jellemzői. Impulzusformáló áramkörök: differenciáló, integráló áramkör, diódás vágóáramkörök. Impulzus előállító áramkörök, multivibrátorok. Bistabil, monostabil, astabil multivibrátorok.

10.3.6. Logikai alapműveletek

Logikai alapfogalmak, logikai hálózatok csoportosítása a felépítésük szerint. Logikai alapműveletek (tagadás, VAGY kapcsolat, ÉS kapcsolat), igazságtáblázat. A Boole-algebra alaptételei, szabályai. Logikai alapműveletek univerzális logikai kapukkal (NAND, NOR). Logikai függvények megadása szabályos algebrai alakban (diszjunktív, konjunktív). Logikai függvények egyszerűsítése algebrai úton.

10.3.7. Logikai függvények

Logikai függvények megadása algebrai alakban. Minimalizálási módszerek. Egyszerűsítés algebrai úton, diszjunktív és konjunktív alak. Egyszerűsítés grafikusan, V-K tábla. Példák logikai függvényekre.

10.3.8. Kódolás alapfogalmai

Kódolás fogalma. Komplemens  kódok fogalma értelmezése. Numerikus kódok, BCD kódok, Hamming távolság.„egylépéses” kódok, hexadecimális kódok. Alfanumerikus kódok (ASCII-kód). Kódoló-dekódoló áramkörök tervezése és megvalósítása logikai kapukkal.

10.3.9. Kombinációs hálózatok

Multiplexerek/demultiplexerek funkciója, felépítése, bővítése. Digitális komparátorok funkciója, felépítése, bővítése. Bináris összeadók, soros és párhuzamos összeadási algoritmusok. Tranziens jelenségek, statikus és dinamikus hazárd.

10.3.10. Sorrendi hálózatok

Elemi tárolók, RS tároló, D, JK, T tárolók) Számlálók frekvenciaosztók. Regiszterek, tároló- és léptető-regiszterek.

10.3.11. Logikai hálózatok építőelemei

Diódák kapcsolóüzemű működése Tranzisztorok kapcsolóüzemű működése. Digitális áramkörök jellemzői. TTL, CMOS család.

10.3.12. Villamos jel

A jel és az információ kapcsolatának alapformái; digitális és analóg jelek. A jel jellemzésmódjai: időfüggvény és spektrum. Alapvető spektrumformák. Pulzussorozatok spektrumának egyszerű elemzése. A spektrum és az időfüggvény közötti kapcsolat kvalitatív vizsgálata. Valóságos jelek jellemzése. Teljesítmény- és feszültségszint. Abszolút és relatív szintek. Viszonyszámok logaritmikus kifejezése.

10.3.13. Zajok és torzítások

A jel és a zaj fogalma. A termikus zaj. A kétpólus, mint zajgenerátor. A lineáris torzítás fogalma; amplitúdó- és fázistorzítás. A nemlineáris torzítások fogalma; a harmonikus és intermodulációs torzítás.

10.3.14. Energia terjedése vezetéken

Az energia terjedése végtelen hosszú, veszteségmentesnek tekintett vezetéken. A haladóhullám. A vezetéken mérhető hullámhossz. A hullámellenállás fogalma. Energia terjedése végtelen hosszú, valóságos vezetéken: csillapításállandó és fázisállandó. A véges hosszúságú, hullámimpedanciával, szélsőségesen és általánosan lezárt vezeték. A reflexiós tényező és állóhullámarány fogalma, összefüggése, mérhetősége. Illesztés és illesztetlenség, reflexió.

10.3.15. Modulációk

A transzponálás és a moduláció fogalma. Szinuszos vivő amplitúdómodulációja. AM időfüggvénye és spektruma. AM alkalmazásai. Szinuszos vivő szögmodulációja (az FM- és a PM-jel időfüggvénye, spektruma. Billentyűzések és összetett modulációk. Impulzus vivőjű modulációk.

10.3.16. Analóg-digitális átalakítás

Az analóg-digitális átalakítás lépései. A mintavételezés fogalma, Nyquist-Shannon tétel. Lineáris és nemlineáris kvantálás („A” karakterisztika),kvantálási zaj, torzítás. Kódolás-dekódolás, kódolók fajtái és működésük.

 

11. Távközlés elektronika gyakorlat tantárgy

11.1.  A tantárgy tanításának célja

A Távközlés elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy az elméleti képzésen megtanult ismereteket elmélyítse, bővítse, rendszerezze, hogy megtanulja kezelni a szakmához tartozó alapműszereket, jártasságot szerezzen a méréstechnikában.

11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Elektrotechnika, Elektronika tantárgy ismerete

11.3. Témakörök

11.3.1. Egyenáramú mérések

A mérés fogalma, méréstechnikai alapismeretek. A mérés pontossága, mérési hibák. Műszerek bemutatása, kezelésének elsajátítása. Áram-, feszültség- és ellenállásmérések. Ohm törvény igazolása. Soros és párhuzamos kapcsolások mérése Feszültség és áramosztók vizsgálata. Aktív hálózatok mérése, belső ellenállás meghatározása.

11.3.2. Váltakozó áramú mérések

Az AC mérés eszközei (jelgenerátor, oszcilloszkóp …). RLC hálózatok vizsgálata, soros RL és RC tagok. Párhuzamos RL és RC tagok vizsgálata. Egyreaktanciás vegyes hálózatok mérése. Rezgőkörök vizsgálata.

11.3.3. Szimulációs mérések (TINA)

A TINA program kezelése. Egyenáramú vizsgálatok, ellenállásmérések. Váltakozó áramú RLC hálózatok. Tranziens vizsgálatok. Digitális szimulációs vizsgálatok. Félvezető eszközök szimulációs vizsgálata (diódák, tranzisztorok) Analóg áramkörök vizsgálata.

11.3.4. Elektronikai eszközök vizsgálata

Félvezető diódák karakterisztikáinak vizsgálata. Térvezérlésű tranzisztorok vizsgálata. Bipoláris tranzisztorok vizsgálata.

11.3.5. Kombinációs hálózatok vizsgálata

Boole-algebrai alapismeretek. Logikai függvények egyszerűsítése Egyszerű kombinációs hálózatok építése és vizsgálata

11.3.6. Áramkörök vizsgálata, építése

Forrasztási gyakorlatok. Áramkörök építése. Tranzisztoros alapkapcsolások vizsgálata (KE, KB, KC, differenciálerősítő) Műveleti erősítők vizsgálata. Alapkapcsolások műveleti erősítőkkel. Műveleti erősítők nemlineáris alkalmazásai. Tápegységek vizsgálata (egyenirányítás, szűrés, stabilizálás). Impulzustechnikai áramkörök vizsgálata.

11.3.7. Sorrendi hálózatok vizsgálata

Számlálók mérése. Regiszterek vizsgálata. Sorrendi hálózatok építése.

 

A 12005-16 azonosító számú

Munkaszervezés és projektmenedzsment megnevezésű szakmai követelménymodul

 

12. Projektmenedzsment tantárgy

12.1. A tantárgy tanításának célja

A Foglalkoztatás II. követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforrásokat.

Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyamatait és szabályait, képes az Ügyfélkapun keresztüli ügyintézésre. Megismeri a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismer a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Képes pályázatok megírására és menedzselésére.

12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

11499-12 Foglalkoztatás II. modul – Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás

12.3. Témakörök

12.3.1. Szervezeti felépítés, munkaszervezés

Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői.

Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái, tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében.

A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok.

12.3.2. A szervezet működését támogató szoftverek

Gazdasági és munkaszervezési folyamatok. A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására alkalmazott szoftverek. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése.

12.3.3. Projektmenedzsment alapjai

A projekt fogalma, csoportosítása és jellemzői. A projekt szereplői, közreműködői. A projekt szervezeti formái. A projektmenedzsment funkciói és területei.

12.3.4. Projektirányítás számítógéppel

Projektkezelő szoftverek és alkalmazásuk. Tevékenységek és kapcsolatrendszer kialakítása. Időütemezés, Gantt diagram felvitele, kezelése, mérföldkövek. Erőforrások hozzárendelése. Költségszámítási módszerek. Projektek nyomkövetése, dokumentálása.

 

13. Projektmenedzsment gyakorlat tantárgy

13.1. A tantárgy tanításának célja

A tanuló felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető projektek menedzselésére.

13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

11499-12 Foglalkoztatás II. modul – Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás.

13.3. Témakörök

13.3.1. Projektterv létrehozása

A projektmenedzser szoftver funkciói, működése, kezelése. Projektterv készítése, tevékenységek rendszerezése. Hálótervezés alapjai. Időütemezés, mérföldkövek elhelyezése. Erőforrások hozzárendelése, kezelése, szabályai. A projekt nyomonkövetése, paraméterek, határidők megváltoztatása. Költségvetés tervezése. Projekt dokumentálása, lezárása, utómunkálatok.

 

A 12014-16 azonosító számú

Infokommunikációs alaptevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul

 

14. Távközlési hálózatok tantárgy

14.1. A tantárgy tanításának célja

A Távközlési hálózatok tantárgy célja a kommunikációs alapismeretek megismerése, a távközlés alapfogalmainak elsajátítása, hogy a diákok eligazodjanak a hálózatok között és meg tudják különböztetni a különböző alkalmazásokat és technológiákat. Cél, hogy a hálózat jellemzőit valamint az alapvető átviteli módokat elsajátíthassák.

14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

14.3. Témakörök

14.3.1.  Átviteli jelek kezelése

Távközlésben alkalmazott átviteli módok. Keretezett jelek, csomagkapcsolás jellemzői, szinkron és aszinkron jelek. Jelek átalakítása, illesztése az átviteli úthoz. Kódolások szerepe, alkalmazási területei, példák kódformákra. Vonali kódok, csatornakódolási eljárások. Forráskódolások, titkosítás. Tömörítési eljárások, hang-, kép-, adat-tömörítés, veszteséges és veszteségmentes tömörítések és alkalmazásuk. Multiplexálási eljárások (FDMA, TDMA, CDMA, WDM) és jellemzőik. Modulációs eljárások felosztása, digitális modulációk.

14.3.2. Távközlési hálózatok felépítése

Hálózati struktúrák, hálózatok felosztása. LAN, MAN, WAN. Gerinchálózati megoldások, optikai hálózatok, WDM. Nagyvárosi hálózat előírásai. Előfizetői hálózati megoldások. Aktív és passzív hálózatok, OTN, GPON. Átviteli módok a hálózaton

14.3.3. PCM technológia

Keretezési eljárás fogalma. Fix összeköttetések. Primer PCM keret felépítése. Szinkronizáció, jelzésátvitel. Pleziokron átvitel jellemzői. Magasabbrendű keretek előállítása, kiigazítás fogalma. PDH berendezések felépítése, működése és üzemeltetése. A rendszer interfész paraméterei, szabványos előírásai

14.3.4. Gerinchálózati megoldások

A szinkron átvitel jellemzői. SDH hierarchiarendszer. A szinkron keret felépítése, pointerezési eljárás. SDH rendszer elemei, működésük és üzemeltetésük. (SL, SMA, SXC…) Szinkronizáció az átviteli rendszerekben. WDM rendszerek kialakítása, illesztése a szinkron hálózatba. NGN hálózati megoldások.

14.3.5. Hálózatok kiépítése

A távközlési hálózatok építési előírásai. Nyomvonal kijelölésének szabályai. A fizikai hálózat kiépítése, földalatti kábelek, légkábelek, beltéri kábelek építése. (Alépítmények, védőcsövek építése, kábelbehúzás, szerelés, oszlopállítás…) Vezeték nélküli hálózatok rendszertechnikája. Vezeték nélküli hálózatok építési szabályai. Építési folyamat dokumentációi, tervek, építési napló, jegyzőkönyvek, átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyvei…)

14.3.6. Optikai hálózatok jellemzői

Fénytávközlési alapismeretek. Optikai szálak kialakítása, átviteli paraméterei. Optikai kábelek kialakítása. Passzív optikai elemek, felépítése és működése. Aktív optikai eszközök, adók, vevők, erősítők. Optikai hálózatok tervezése, csillapítás-számítása. PON hálózatok méretezése. Splitterek alkalmazása. FTTx hálózatok. A hálózaton alkalmazott rendszerek. Szabványok és előírások. (ITU-T, ETSI, MSZ).

 

15. Hálózatok gyakorlat tantárgy

15.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy célja, hogy a hálózatok kiépítésénél alkalmazott technológiákat megismerjék és elsajátítsák. Készség szinten alkalmazzák a hálózatszerelésnél alkalmazott szerszámokat és mérő eszközöket. Képesek legyenek egy hálózat szerelési munkáit önállóan ellátni.

15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Távközlési hálózatok tantárgy ismerete.

15.3. Témakörök

15.3.1. Rézalapú kábelek szerelése és mérése

UTP kábelek bekötése, csatlakozók szerelése. Szimmetrikus kábelek szerelése és tesztelése. Koaxiális kábelek szerelése és minősítése.

15.3.2. Optikai kábelek szerelése

Optikai kábelek kifejtése. Optikai kötőelemek szerelése, egyenes és leágazó kötések. Optikai kötéstechnológiák, hegesztés, mechanikus kötések. Optikai rendezők szerelése.

15.3.3. Optikai kábelszakaszok, eszközök minősítése

Optikai szakaszmérés beiktatásos módszerrel. OTDR kezelése, beállítása, mérés OTDR-rel. Beiktatásos csillapításmérés, Splittermérések, csillapítók mérései. Berendezések mérései, kimenőszint, bemeneti érzékenység…).

15.3.4. Multiplexerek mérései

Analizátorok kezelése. Berendezés interfész paramétereinek mérése. (Kimenő jel, bemeneti jellemzők, csatornaparaméterek, konfigurációs beállítások). Átviteli út konfigurálása, interfészek beállítása, tartalékok képzése, Órajelek tesztelése, szinkronizáció vizsgálata.

15.3.5. Üzemeltetési vizsgálatok, hibakeresés

Átviteli út vizsgálata, BER, jitter paraméterek, ... Hibaanalízis, riasztások kezelése, hiba helyének meghatározása. Tartalékolás tesztelése. Berendezések illesztése.

 

A 12016-16 azonosító számú

Távközlési szaktevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul

 

16.  Számítástechnika tantárgy

16.1. A tantárgy tanításának célja

A Digitális technikában megtanult alapáramkörökre támaszkodva cél a különböző aritmetikai elemek megismerése, a processzorok működésének megértése, valamint az ehhez kapcsolódó perifériák megismerése.

16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Digitális technika tantárgy.

16.3. Témakörök

16.3.1. Számábrázolások

Fixpontos számábrázolás. Lebegőpontos (SHORT, REAL) számábrázolás. Műveletek lebegőpontos számokkal.

16.3.2. Félvezetős memóriák

Memóriák jellemzői. Memóriák típusai. Memóriák bővítése, illesztése.

16.3.3. Út a számítógéphez

Felépítés hardver úton. Felépítés szoftver úton. Iverson nyelv alapjai. Huzalozott számítógép modellje. 3 sínes számítógép modellje

16.3.4. Mikroprocesszorok architektúrája

Mikroprocesszorok fajtái.. Egy 8 bites processzor alaputasításai, felépítése. Assembly programozás alapjai

16.3.5. Perifériavezérlők

Soros perifériavezérlő működése, illesztése μP-hez. Párhuzamos perifériavezérlő működése, illesztése μP-hez. Megszakításkérés alapelvei. DMA alapelvei.

16.3.6. CISC processzorok rendszertechnikája

Intel processzor család tagjai. RISC processzorok rendszertechnikája. ARM processzorok.

16.3.7. Mikrovezérlők rendszertechnikája

Egy mikrovezérlő architektúrája, utasításai.

 

17. Adatátviteli rendszerek tantárgy

17.1. A tantárgy tanításának célja

Az adatátviteli rendszerek célja, hogy megismertesse a diákokat az alkalmazott operációs rendszerekkel, a felhő szolgáltatásaival, valamint a kialakítható hálózati megoldásokkal.

17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A Hálózati ismeretek I. modul ismerete.

17.3. Témakörök

17.3.1. Hálózatos operációs rendszerek

Hálózatos operációs rendszerek típusai. Hálózatos operációs rendszerek szolgáltatásai.

17.3.2. Linux operációs rendszer

Kernel, shell, grafikus interfészek. Linux disztribúciók, alkalmazások.

17.3.3. Egyéb operációs rendszerek

Android operációs rendszer jellemzői, appletek. IoS operációs rendszer jellemzői. Mobil alkalmazások.

17.3.4. Virtualizáció

Virtuális számítógépek. Megvalósítás Windows-os, illetve Linuxos környezetben.

17.3.5. Számítástechnikai felhő

Felhő alapú hálózatok. Virtuális kapcsoló, forgalomirányító.

17.3.6. Felhő alapú szolgáltatások

Google, Microsoft. Felhő alapú hálózatok biztonsági kérdései.

17.3.7. Kapcsolat a SOHO és a felhő között

SOHO alkalmazások (médiaszerver, "okos" televízió). Kapcsolat a felhővel.

17.3.8. Hálózatmenedzsment alapjai

Menedzsment rendszerek felépítése. Hibakeresés, naplózás, dokumentálás.

17.3.9. A "digitális világ" jogi, szabályozási kérdései

A digitális hálózatok jogi szabályozása. Digitális aláírás, hitelesítés.

17.3.10. VPN

VPN létrehozása. A virtuális magánhálózatok alkalmazási területei.

 

18.  Mobil rendszerek tantárgy

18.1. A tantárgy tanításának célja

Cél a mobil rendszerek megismerése, alapvető működésük elsajátítása, hálózatelemeik megkülönböztetése. Fontos a különböző technológiák megkülönböztetése, alkalmazási területeik behatárolása.

18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Távközlési hálózatok tantárgy ismerete

18.3. Témakörök

18.3.1. Telefonkészülékek felépítése

Bell elv, a telefon felépítése. Telefonkészülékek alkatrészei, mikrofonok, hallgatók. Hívásjelzők, hívóművek működése. LB, CB telefonkészülékek kapcsolásai. Modern telefonkészülékek felépítése.

18.3.2. Telefonközpontok felépítése

Központok csoportosítása, helyi kp., előfizetői kp., konténer kp., tranzitkp., kihelyezett fokozatok, alközpontok) A telefonközpontok felépítése, elemei. A központok működésének folyamatábrája.

18.3.3. Jelzésrendszerek

A jelzésrendszerek szerepe, jellemzői. A CAS jelzésrendszer. CCS7 jelzésrendszer. SiP jelzésrendszer.

18.3.4. GSM rendszer

GSM rendszer elemei, felépítése. Frekvenciakiosztás, cellatípusok. A rádiós átvitel jellemzői, fading, Viterbi-kiegyenlítő és demodulátor. Logikai csatornák, burst fogalma, leképzés fizikai csatornákra. Beszédátvitel, emberi beszéd modellezése, kódolás, interleaving. GSM védelmi rendszere, autentikáció, titkosítás. GSM protokolljai, be- és kikapcsolás, roaming, cellaválasztás, handover.

18.3.5. Harmadik és negyedik generációs mobil rendszerek

3G szabványcsaládok. Az UMTS hálózat (UTRAN és a maghálózat, IMS, rádiós erőforrások, cellatípusok, teljesítményszabályozás). Handoverek fajtái. Spektrum kiterjesztése és szűkítése, alkalmazott kódolások. 4G beszédkódolás. UMTS csatornák, logikai csatornák, transzport csatornák, fizikai csatornák. A nagysebességű csomagkapcsolt átvitel, HSDPA. Forgalmi esetek, cellára szinkronizálás folyamata, hívás folyamata.

 

19. Műsorszóró rendszerek tantárgy

19.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy célja, hogy megismertesse a diákokkal a különböző műsorszóró rendszereket, azok működéseit, alkalmazási területeit. Nem csak az analóg hang- és televízió műsorszóró rendszereket, hanem a digitális műsorszórás, a műholdas és a kábeltelevíziós megoldások is ismertetésre kerülnek.

19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Az Elektronika és a Távközlési ismeretek tantárgy ismerete.

19.3. Témakörök

19.3.1. Vezetéknélküli rendszerek

A vezetéknélküli átviteli rendszerek általános felépítése, feladatai. A szabadon terjedő elektromágneses hullám jellemzői (közel- és távoltér; terjedési sebesség; hullámhossz; polarizáció; a szabad tér hullámellenállása; gömb- és síkhullám; izotrop sugárzó; teljesítménysűrűség; térerősség). A rádióhullámok terjedési sajátosságai. Tápvonalak (hullámimpedancia; terjedési állandó; energiaterjedés a tápvonalon; illesztés; reflexió). Antennák (alapfogalmak; elemi dipólus; monopólus; adó- és vevőantennák jellemzői; antennarendszerek; adaptív antennák; a különböző frekvenciatartományok jellegzetes antennái).

19.3.2. Analóg műsorszóró rendszerek

Hangtechnikai ismeretek (a hallás tulajdonságai; hangerősség; hangmagasság; hangszínezet; Fletcher-Munson görbék; a térbeli hallás; a fül pszichoakusztikai modellje). Elektroakusztikai átalakítók. Videotechnikai ismeretek (a HVS tulajdonságai; világosság, színezet, telítettség; képbontás, összerakás; SD-HD-UHD felbontás; váltott soros és progresszív letapogatás). Analóg hang-műsorszóró és televízió-műsorszóró rendszerek felépítése, jellemzői (AM- és FM-rádió, PAL televízió). Az átviteli csatorna hibái az analóg műsorszóró rendszerekre.

19.3.3. Műholdas műsorszórás

A műholdpályák - GEO, MEO, LEO - jellegzetességei (pályára állítás, stabilizálás; energiaellátás, élettartam). A rádiócsatorna energiamérlege. Műsorszórás, műsorszétosztás; a műsorsugárzó rendszer felépítése, működése. Modulációs eljárások; a műsorcsatornák multiplexelése, frekvenciakiosztás, polarizáció. LEO-rendszerek (Inmarsat, Iridium) jellemzői. GNSS-redszerek (a helymeghatározás elve; műholdak, földi követőállomások, vevők). Pont-pont és pont multipont közötti földi mikrohullámú összeköttetések felépítése, jellemzői.

19.3.4. Digitális hangtechnika

A hangjelek digitalizálása (ADC-DAC átalakítók felépítése, működése). Digitális jelfeldolgozás (szűrés, decimálás, zajformálás). Hibafelismerő és hibajavító kódolás. Az AES/EBU interfész jellemzői. Bitsebességcsökkentő eljárások. Sokcsatornás hangátviteli rendszerek. Digitális berendezések összekapcsolása. Digitális hangrögzítők

19.3.5. Digitális videotechnika

A komponens soros digitális videojel felépítése (mintavételi frekvencia, 4:2:2 mintavétel, kvantálási szintek, multiplikálási szabályok, szinkronkódok). Bitsebességcsökkentő eljárások; veszteségmentes és veszteséges kompressziós eljárások; képkockán belüli és képkockák közötti kompresszió. Az MPEG-2 tömörítő eljárás (I, P, B típusú képek, GOP, profilok és szintek; az adatfolyam felépítése).

19.3.6. Digitális műsorszóró rendszerek

A DVB-S, -S2 rendszer jellemzői (adatsebesség, moduláció, kódarány). Digitális tv-jelek továbbítása és szétosztása szélessávú kábelhálózaton keresztül; DVB-C, -C2.. A földfelszíni digitális tv-műsorszóró rendszer (DVB-T, -T2) (OFDM szimbólumok előállítása; a DVB-T spektrum adatvivői, pilotok; hierarchikus moduláció). A DAB- és a DRM-rendszer jellemzői (keretfelépítés, csatornatípusok, a kódoló felépítése, hangcsatornák, spektrumterítés, hibavédelem, interleaving, OFDM, sugárzási módok).

19.3.7. Kábeltelevíziós hálózatok

A kábeltelevíziós rendszerek felépítése, jellemzői, frekvenciasávok, rendszer-paraméterek; a rendszer elemei (kábelek, passzív és aktív eszközök). Kábeltelevíziós szolgáltatások. Adatátvitel a kábeltelevíziós hálózatokon; az EuroDOCSIS szabvány. IPTV technológia.

 

20. Távközlési rendszerek mérése tantárgy

20.1. A tantárgy tanításának célja

A gyakorlat célja a megismert rendszerek: távbeszélő-technikai rendszerek, vezetéknélküli rendszerek és mikrovezérlők beállítása, konfigurálása, programozása.

20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A Számítástechnika és Adatátviteli rendszerek, a Mobil távközlés és a Műsorszóró rendszerek tantárgyak ismerete.

20.3. Témakörök

20.3.1. Távbeszélő-technika

Analóg telefonkészülékek összekapcsolása, beállítása. Digitális telefonkészülékek összekapcsolása, beállítása. Mobil készülékek szolgáltatásainak beállításai. Alközpontok mérése, programozása. IP alközpontok, készülékek mérése, programozása. VoIP telefonok konfigurálása. SIP protokollok vizsgálata.

20.3.2. Vezetéknélküli rendszerek mérése

Kábeltelevíziós hálózatok passzív elemeinek vizsgálata.. Analóg tv-jelek vizsgálata. Műholdak vételi lehetőségének szimulációs vizsgálata. Előírt műholdas műsor vételének beállítása. DVB-C jelek vizsgálata. Kábeltelevíziós fejállomás programozása. DVB-S jelek vizsgálata. Műholdas televízió műsorok vételének beállítása. DVB-T jelek vizsgálata. Földi sugárzású televízió műsorok vételének beállítása.

20.3.3. Adatátviteli hálózatok

8085 assembly feladatok. Linux disztribúció beállítások. Rawsberry kit alkalmazása egyszerű feladatokra. Android és IoS operációs renszerek alkalmazása. Virtualizáció, virtual box telepítése. Felhőalkalmazások. Mikrokontroller alkalmazása. VPN alkalmazások.