Tehetséggondozó Program

  • Megjelent: 26 March 2015

Arany János Tehetséggondozó Program

 

A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását.

A Tehetséggondozó Programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki

a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és

b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:

ba) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) hátrányos helyzetű[1] vagy

bb) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül vagy

bc) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy

bd) a gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a szerinti – az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített – javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie.

 

A programba bevont intézmények a hátrányos helyzetű tanulókat azonos felvételi pontszám esetén kötelesek előnyben részesíteni a felvétel során.

 

Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, nevelődjenek, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést.

Az önkormányzatok által benyújtott pályázatokat a programhoz tartozó középiskolák bírálják el. A tanulók

-       a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontban egy nem szaktárgyi jellegű felvételi eljárást megelőző válogatáson vesznek részt: egy elbeszélgetést követően fogalmazást írnak, és képességeket vizsgáló feladatlapokat töltenek ki.

-       A tanulóknak e mellett részt kell venniük a kilencedik évfolyamra felvételiző tanulók számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsgán abban az intézményben, amely intézménybe az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételüket kérik. A központi írásbeli felvételi vizsga egy magyar nyelv és egy matematika feladatlap kitöltéséből áll. A vizsgák időpontját a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.

A sikeresen teljesítő tanulók megyéjük Arany János Tehetséggondozó Programot működtető középiskolájába, illetve kollégiumába nyerhetnek felvételt, és speciális program alapján készülhetnek fel a felsőfokú továbbtanulásra. A tanulók egyéves előkészítő évfolyam, az iskola helyi tantervében foglaltak teljesítése és az érettségi vizsgaszabályzatban előírt feltételek esetén tehetnek érettségi vizsgát. Az előkészítő évfolyamon a diákok emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban, matematika- és informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt. A programban tanuló diákok felkészülhetnek az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára (C típusú középfokú nyelvvizsgával egyenértékű nyelvtudást szerezhetnek) elsősorban angol nyelvből, és a nemzetközi ECDL számítástechnikai vizsgával egyenértékű tudást szerezhetnek informatikából, mindemellett térítésmentesen szerezhetnek gépjármű-vezetői jogosítványt.

A program résztvevői valamennyien kollégisták lesznek.

 

Pályázni a pályázati felhívás hiánytalanul kitöltött űrlapjainak beküldésével lehet, amelyek a programban már részt vevő középiskolákban szerezhetők be, vagy letölthetők az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapjáról (www.kormany.gov.hu / Emberi Erőforrások Minisztériuma / Köznevelésért Felelős Államtitkárság).

 

A pályázatnak tartalmaznia kell

  1. a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének − lehetőleg anyagi támogatásról is szóló − határozatát (1. sz. melléklet),
  2. a nevelőtestület támogató nyilatkozatát (2. sz. melléklet)
  3. a szülő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja és támogatja az 5 éves nevelést, oktatást és a kollégiumi ellátást (3. sz. melléklet),
  4. a tanuló személyi adatlapját (4. sz. melléklet),
  5. az osztályfőnök tanulóról írt jellemzését − 2 példányban,
  6. a tanuló kézzel írott önéletrajzát − 2 példányban,
  7. azt, hogy a programban részt vevő intézmények közül melyekbe kéri a felvételét (5. sz. melléklet),
  8. a hátrányos helyzetet igazoló hivatalos dokumentum fénymásolatát (a jegyző igazolása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságról vagy a hátrányos helyzet megállapításáról vagy a nevelésbe vételről),
  9. valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálat − az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített – javaslatát a tanuló rászorultságára vonatkozóan abban az esetben, ha a h. pontban foglalt igazolás kiállításának feltételei nem állnak fenn (6. számú melléklet).

(Kérjük a tanulót, önéletrajzában mutassa be életkörülményeit, családi hátterét; eddig elért iskolai, művészeti és sporteredményeit; hobbiját, érdeklődési körét; a jövőjével kapcsolatos elképzeléseit; valamint írja le, hogy miért akar az Arany János Tehetséggondozó Programban részt venni.)

 

A programban részt vevő intézménypárok (középiskolák és kollégiumok) közül hármat lehet megjelölni, melyek közül a tanulók elsősorban a lakóhely szerinti megye intézményébe nyerhetnek felvételt.

 

A pályázónak külön jelentkezési lap benyújtásával egyénileg kell jelentkezniük a központi írásbeli vizsgára. A központi írásbeli felvételi vizsga jelentkezési lapja elérhető az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu). A jelentkezési lapot abba az intézménybe kell benyújtani, amely intézménybe a tanuló az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételét kéri.

 

A pályázatot postai úton a települési önkormányzat juttatja el az első helyen kiválasztott középiskola címére!

 

Kérjük, hogy a borítékra írják rá: " Arany János Tehetséggondozó Program".

A határidőn túl érkezett vagy formailag hibás pályázatokat az intézmény nem értékeli.

 

A pályázat eredményéről a középiskola tájékoztatja a jelentkezőket.

A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak a programban részt vevő intézmények programfelelőseitől vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben az Arany János Programok szakmai irányítójától.

 

A program keretében a BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziumába is kérhetik a tanulók felvételüket:


1097 Budapest, Gyáli út 22.
Tel: 06-1/280-4500
Programfelelős: Gyarmati Krisztina

 

A pályázat eredményéről történt értesítés után a felvételi eljárás keretében a programba jelentkező valamennyi tanuló Tanulói adatlapját az azon feltüntetett címre, a Jelentkezési lapo(ka)t pedig a középiskolákba kell elküldeni! (Az esetleg elutasító határozatot kapott tanulók is − más tanuló visszalépése esetén − bekerülhetnek az Arany János Tehetséggondozó Programba.)

 

További információk az ajtp.hu weboldalon.


[1] Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor a szociális törvény (1993. évi III. tv.) 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.