A község neve a régi magyar nyelvben használatos FORNOS személynévből keletkezett. Állandó lakosainak száma 3440 fő (az 1996. Szept. havi lakónyilvántartás szerint). A várostól mintegy 70 km távolságra található. Közúton megközelíthető Bp.-ről a 31-es úton, Jászberényből a 311-es úton.
Vasúton a BUDAPEST-NAGYKÁTA-ÚJSZÁSZ-SZOLNOK (120a) vonalon érhető el. Távolsági autóbusszal Jászberényből, Ceglédről, Kecskemétről és Miskolcról lehet Farmosra utazni. A község belterületén 3,8 km hosszan kerékpárút könnyíti meg a közlekedést. A község régmúltjának történetéről a légiószelei Blaskovich Múzeumban és a ceglédi Kossuth Múzeumban őrzött régészeti leletekből tájékozódhatunk. E leietek alapján megállapítható, hogy Farmos már az Őskor óta sűrűn lakott volt. Az ellenségtől a mocsaras táj kínált védelmet lakóinak.1311-ben Csák Máté uralma alatt állt ez a vidék, majd a Káta nemzetség veszi birtokba. A török időkben teljesen elpusztult. 1744 körül 15 felvidéki család telepszik itt le. A község első pecsétnyomója 1791-ből való, amely már önálló voltára ad bizonyítékot.A római katolikus templom az 1930-as években épült. Az evangélikus templom oltárképét Horváth László, helyi festőművész készítette. A Fő téren, kis parkban látható a farmosa világháborús emlékmű, Domonkos Béla szobrászművész alkotása. Ezen olvasható a háborúk farmosa áldozatainak nevei emléktáblákon megörökítve.A község központjában lévő Művelődési Ház építésének kezdeményezője Kovács Lajos katolikus plébános volt. Emlékét márványtábla őrzi. Farmos határában található a Táptó mente kiemelten fontos természeti értéke, a 350 hektáros természetvédelmi terület. 1978-ban jelölték ki védett teaületté Farmosa nádat, Szikes legelő és Homokbuckás természetvédelmi terület néven. 1992-ben a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) felvette az Európai jelentőségű madárlelőhelyek listájára a Táptó-vidéket. A Farmosi nádas, amely a Hajta-patak oldalán helyezkedik el, kiépített műúton is megközelíthető. A Szikes legelő a vasúttól délre helyezkedik el, lényegében sziki novényzet borította gyep, melyen igen ritka növényfajok találhatók (pl.: fátyolos nőszirom). A Homokbuckáson olyan-védett növények élnek, melyek jelenléte az Alföldre az erdőtelepítések előtt voltak jellemzőek.Farmoson hagyományosan ünnepi eseménynek számít a Péter-Pál napi búcsú, melyet június végén tartanak. Ebben a katolikus egyház is részt vesz, ünnepi szentmisével és utána körmenettel. Minden negyedévben egyszer - február, május, augusztus, november hónapokban- a község vásártéren országos állat- és kirakodóvásár színesíti a rendezvények palettáját. 1992 óta május elseje a Községi Sportnap hagyományos ideje. E napon kispályás labdarúgó-mérkőzések, ügyességi versenyek, tűzoltóbemutató és vetélkedő is rendszeresen leköti az érdeklődők figyelmét. Az általános iskolás fiatalok számára kerékpárversenyt rendeznek. Az ünnepélyek fényét Farmos Zenekara emeli, melynek soraiban iskolás diákok szerepelnek. A diákok kikapcsolódásában nagy szerepe van a hetente kétszer jelentkező iskolarádiónak. Farmos a nemzetközi és az országos távhívó hálózatba bekapcsolt település. Körzetszáma: 53. A község területén, több helyen pénzérmés és kártyás nyilvános telefonfülke működik. Gázvezeték hálózattal ellátott. A község területén vasútállomás, posta, orvos, fogorvos, gyógyszertár, étterem, ABC, Diszkont, hentes, pékség, vegyesbolt, zöldség-gyümölcs üzlet, ruházati bolt, virágüzlet, vas-műszaki szaküzlet, fodrász, könyvtár, papír-írószer bolt, számítástechnikai szaküzlet működik.