Csabdi-Vasztély

 

Neve elõször 1240-ben fordult elõ Bozthyek alakban. A XIII. századtól nevezték Vasztelnek vagy Vasztulnak, késõbb Vasztélynak. A név a puszta személynévbõl keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetû. Vasztély régen a Báztély család birtoka volt. Itteni életük emlékét õrzi a település felett már csak romjaiban észlelhetõ várrom.

Semmiféla adat nincs arról, hogy a puszta mekkora lehetett a középkorban, de a török hódítás kezdetén Csabdival együtt elpusztult. Az elsõ hitelt érdemlõ adat II. József népszámlálása. Ekkor 2 házban 4 család élt, összesen 24 lélek -14 nõ, 5 gyerek, 4 zsellér. 1838-ban már 94 lakosa volt. 1850-ben 185 lakos, 45 ház. 1850-ben Vasztélypuszta a bicskei Batthyány uradalomhoz tartozik. Elhanyagolt település volt, semmiféle iskolája nem volt, holott létszámviszonyai ezt indokolttá tették volna. Az addig teljesen önálló Csabditól 5km-re fekvõ pusztát 1852-ben a Bach-kori községrendezés során csatolták Csabdihoz, amit ugyanekkor községgé szerveztek. Ettõl kezdve Vasztélyt és Csabdit minden szempontból egybe számítottak. Lakossága 1913-ban már elérte a 239 fõt, de 1945 óta részben az ipari központok felé való elvándorlás, részben Bicskére vagy Csabdira való beköltözés folytán lakossága folyamatosan csökkent. 1960-ban már csak 59 ház 219 fõ, 1973-ban 50 ház 168 fõ.

Vasztélypuszta lakóinak száma jelenleg 35-40 család kb 200 fõ, melybõl iskolás korú gyermek 30 fõ, óvodás 10 fõ.

1903-ban már lakott területként tartják számon a következõ Vasztélyhoz tartozó tanyákat:

- Télizöldes
- Kossuthvölgy
- Méhes
- Kisasszonytanya

1937-ben

- Mayer tanya
- Szattenberger tanya

1998-tól

- Tiborcz tanya

Összeállította Kovács Erzsébet csabdi-vasztély-i lakos,
a Puskás Tivadar Távközlési Technikum diákja.