1.
Kísérletek tehetetlenségre
Egy állványhoz cérnát kötöttünk, majd a cérna végére egy
fahengert, a fahenger végére egy másik cérnát. Ha az alsó cérnát gyorsan
megrántottuk, akkor az alsó cérna szakadt el, ha lassan húztuk, akkor a
felső.
A kísérletet azzal magyarázhatjuk, hogy ha a cérnát hirtelen
rántjuk meg, akkor a fahenger nem tud felgyorsulni. Az alsó cérna megnyúlik,
majd elszakad.
Ha lassan növeljük az erőt, akkor a henger szinte mindig
nyugalomban van. Így e felső cérnát a henger súlyánál nagyobb erő terheli.
Ezért az szakad el.
(Mucza Kálmán 9.e osztályos tanuló házi feladata alapján)
Ebben a kísérletben azt figyelhettük meg, hogyan lehet
kirántani egy papírlapot egy nehéz üveg alól, hogy az ne boruljon fel.
A kísérletet azért sikerült, mert a papírlapot hirtelen
rántottuk ki, így az üveg nem bírt felgyorsulni a lap sebességére, mert
az üvegnek, a tömegénél fogva, nagy volt a tehetetlensége.
(Szabó Zoltán 9.e osztályos tanuló)
Ennek a kísérletnek is, mint minden fizikai kísérletnek,
egy megfigyelt jelenség az alapja.
Az emberek megfigyelték, hogy a nagy forgószelek, tornádók,
kitépik a fűszálakat, és annyira felgyorsítják azokat, hogy 1 cm-re is
képesek befúródni a faházak oldalába.
Ezt szemlélteti a mi kísérletünk is. Fogunk egy szívószálat
és egy krumplit. Határozott és gyors mozdulattal a krumpliba szúrjuk a
szívószálat. A szívószál átlyukasztja a krumplit, és kivágja az útjába
eső szeletkét.
(Szabó Zoltán 9.e osztályos tanuló)
2.
Síp készítése szívószálból
3. A teáskanna, mint rezonátor![]()
Ilyen síp készítéséhez a következő eszközökre van szükség: kombináltfogó, szívószál és olló. A fogó segítségével megnyújtjuk a szívószál egyik végét, hogy az szinte átlátszó legyen, majd olló segítségével V alakúra vágjuk. Ezután be kell járatni a sípot. Ha erősen belefújunk a szívószálba, akkor mély hangot ad ki. Ha ollóval vágni kezdjük, a hang egyre magasabb lesz.
(Rezes Tamás, Tasi Zoltán 9. e osztályos tanulók)
4. Lufi átszúrása hurkapálcával![]()
Szükséges eszközök:
A rézhuzalból 50 menetes tekercset kell készíteni (pl. tejfölös pohárra kell feltekerni). Az így kapott tekercset ráhelyezzük a mágnesre, majd a magnóhoz csatlakoztatjuk. A mágnes és az elektromágnes kölcsönhatása rezgésbe hozza a teáskannát, és a benne lévő levegőt.
- egy erős, gyűrű alakú mágnes,
- rézhuzal,
- hangfal csatlakoztatási lehetőséggel rendelkező magnó,
- teáskannák.
(Foki Péter 9.e házi feladata alapján)
5. Kísérletek cseppfolyós nitrogénnel![]()
Kihegyeztünk egy hurkapálcát, majd felfújtunk egy lufit, és bekötöttük a nyakát. Ezután jött a próbálgatás. A lufit nem akárhol lehet átszúrni a hurkapálcával. Csak ott, ahol vastagabb a gumi, mert ott a rugalmassága miatt nem hasad el.
A kísérlethez egy mese fűződik, az, amikor a gólya vendégségbe
hívja a rókát, majd a ravasz róka viszonozza a meghívást.
A kérdés az, hogyan lehet a főtt tojást a lombikba juttatni?
Egyszerű! A lombikot folyékony nitrogénbe kell tenni. A lombikban
lévő levegő lehűl, nyomása csökken. A külső és a belső nyomáskülönbségből
származó erő juttatja be a tojás a lombikba.
Levegővel felfújt lufit folyékony nitrogénnel hűtöttünk. Egyre kisebb lett a térfogata, és megváltozott a lufi anyaga is (törékeny lett). Ha kézzel melegíteni kezdtük a lufit, visszanyerte eredeti tulajdonságát és méretét.
(Jezsek Bálint 9.c osztályos tanuló házi feladata alapján)
Egy lufiba folyékony nitrogént töltöttünk, majd a nyílását
befogtuk és rázogatni kezdtük. Ekkor óriási csattanással durrant el a lufi.
A jelenség oka az, hogy a lufi anyaga a folyékony nitrogéntől
megfagyott, de ugyanakkor a nitrogén gyors párolgása miatt tágulnia kellett.
A nagy belső nyomás miatt a megfagyott gumi hirtelen elhasadt.
(Jezsek Bálint 9. e osztályos tanuló)
(Kovács Erzsébet 9.e osztályos tanuló)