1. Kísérletek tehetetlenségre
 

• Melyik fonál szakad el?


Egy állványhoz cérnát kötöttünk, majd a cérna végére egy fahengert, a fahenger végére egy másik cérnát. Ha az alsó cérnát gyorsan megrántottuk, akkor az alsó cérna szakadt el, ha lassan húztuk, akkor a felső.
A kísérletet azzal magyarázhatjuk, hogy ha a cérnát hirtelen rántjuk meg, akkor a fahenger nem tud felgyorsulni. Az alsó cérna megnyúlik, majd elszakad.
Ha lassan növeljük az erőt, akkor a henger szinte mindig nyugalomban van. Így e felső cérnát a henger súlyánál nagyobb erő terheli. Ezért az szakad el.

(Mucza Kálmán 9.e osztályos tanuló házi feladata alapján)
 
 
 

• Üveg alól kirántjuk a papírlapot


Ebben a kísérletben azt figyelhettük meg, hogyan lehet kirántani egy papírlapot egy nehéz üveg alól, hogy az ne boruljon fel.
A kísérletet azért sikerült, mert a papírlapot hirtelen rántottuk ki, így az üveg nem bírt felgyorsulni a lap sebességére, mert az üvegnek, a tömegénél fogva, nagy volt a tehetetlensége.

(Szabó Zoltán 9.e osztályos tanuló)
 
 
 
 
 
 
 

• Krumpli + szívószál


Ennek a kísérletnek is, mint minden fizikai kísérletnek, egy megfigyelt jelenség az alapja.
Az emberek megfigyelték, hogy a nagy forgószelek, tornádók, kitépik a fűszálakat, és annyira felgyorsítják azokat, hogy 1 cm-re is képesek befúródni a faházak oldalába.
Ezt szemlélteti a mi kísérletünk is. Fogunk egy szívószálat és egy krumplit. Határozott és gyors mozdulattal a krumpliba szúrjuk a szívószálat. A szívószál átlyukasztja a krumplit, és kivágja az útjába eső szeletkét.

(Szabó Zoltán 9.e osztályos tanuló)
 
 

---

2. Síp készítése szívószálból

Ilyen síp készítéséhez a következő eszközökre van szükség: kombináltfogó, szívószál és olló. A fogó segítségével megnyújtjuk a szívószál egyik végét, hogy az szinte átlátszó legyen, majd olló segítségével V alakúra vágjuk. Ezután be kell „járatni” a sípot. Ha erősen belefújunk a szívószálba, akkor mély hangot ad ki. Ha ollóval vágni kezdjük, a hang egyre magasabb lesz.

(Rezes Tamás, Tasi Zoltán 9. e osztályos tanulók)
 

---

Szükséges eszközök:

• egy erős, gyűrű alakú mágnes,
• rézhuzal,
• hangfal csatlakoztatási lehetőséggel rendelkező magnó,
• teáskannák.

A rézhuzalból 50 menetes tekercset kell készíteni (pl. tejfölös pohárra kell feltekerni). Az így kapott tekercset ráhelyezzük a mágnesre, majd a magnóhoz csatlakoztatjuk. A mágnes és az  elektromágnes kölcsönhatása rezgésbe hozza a teáskannát, és a benne lévő levegőt.

(Foki Péter 9.e házi feladata alapján)

---

 

Kihegyeztünk egy hurkapálcát, majd felfújtunk egy lufit, és bekötöttük a nyakát. Ezután jött a próbálgatás. A lufit nem akárhol lehet átszúrni a hurkapálcával. Csak ott, ahol vastagabb a gumi, mert ott a rugalmassága miatt nem hasad el.
 

---

• Lombik + búvárcső

Folyékony nitrogént töltünk a lombikba, majd búvárcsövet teszünk bele. A gyorsan párolgó nitrogén a nagy nyomás miatt hirtelen távozik.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
• „Róka és a gólya


A kísérlethez egy mese fűződik, az, amikor a gólya vendégségbe hívja a rókát, majd a ravasz róka viszonozza a meghívást.
A kérdés az, hogyan lehet a főtt tojást a lombikba juttatni?
Egyszerű! A lombikot folyékony nitrogénbe kell tenni. A lombikban lévő levegő lehűl, nyomása csökken. A külső és a belső nyomáskülönbségből származó erő „juttatja” be a tojás a lombikba.
 
 
 
 
 
 

 
•  Lufis kísérletek


Levegővel felfújt lufit folyékony nitrogénnel hűtöttünk. Egyre kisebb lett a térfogata, és megváltozott a lufi anyaga is (törékeny lett). Ha kézzel melegíteni kezdtük a lufit, visszanyerte eredeti tulajdonságát és méretét.

(Jezsek Bálint 9.c osztályos tanuló házi feladata alapján)
 
 
 
 
 
 
 


 

Egy lufiba folyékony nitrogént töltöttünk, majd a nyílását befogtuk és rázogatni kezdtük. Ekkor óriási csattanással durrant el a lufi.
A jelenség oka az, hogy a lufi anyaga a folyékony nitrogéntől megfagyott, de ugyanakkor a nitrogén gyors párolgása miatt tágulnia kellett. A nagy belső nyomás miatt a megfagyott gumi hirtelen elhasadt.

(Jezsek Bálint 9. e osztályos tanuló)
 
 
 
 
 
 
 
 

•  Megfordítható folyamat

•   Rakéta

(Kovács Erzsébet 9.e osztályos tanuló)