1. Öntsünk kevés vizet alul gumihártyával lezárt üvegcsőbe! A gumilap kissé kidomborodik. Egyre több vizet öntve a hengerbe, egyre jobban kipúposodik.

2. Az alul gumilappal ellátott üveghengert helyezzük vízzel teli üvegkádba! A gumilapot most az alatta levő víz felfelé nyomja. Minél mélyebbre nyomjuk a vízben, annál erőteljesebb a gumilap deformációja.
 

3. Helyezzünk műanyag lapot egy jól csiszolt üvegcső aljához, majd az ábra szerint helyezzük vízbe!
A műanyag lap nem válik el a csőtől, mert a folyadék alulról nyomja. Öntsünk a csőbe óvatosan vizet! A műanyag lapra most már a felette levő vízréteg súlya is hat, lefelé irányuló erővel. Megfigyelhetjük, hogy a műanyag lap akkor válik el az üvegtől, amikor a csőben levő víz szintje egyenlő a külső víz szintjével. Ez pedig azt jelenti, hogy a lapot felfelé és lefelé nyomó erők nagysága egyenlő, és ez érvényes a nyomásokra is.

Gumicső egyik végéhez illesszünk gumihártyával ellátott tölcsért, a másik végéhez pedig folyadékot tartalmazó U alakú üvegcsövet (manométert)! Helyezzük a tölcsért az üvegkádban levő víz felszínétől l mélységbe!
A csőben levő folyadékszintek távolságából (l) következtethetünk a nyomásra. Ha most a tölcsér helyzetét ugyanabban a mélységben változtatjuk, a manométerben a folyadék helyzete nem változik, tehát a nyomás értéke ugyanakkora marad.
 

A folyadék nyomása nem függ az edény alakjától, ezért az egymással összeköttetésben álló edényekben a folyadék szintje azonos. A jelenség jól illusztrálható egy különböző alakú toldatokkal ellátott vízszintes üvegcsővel, amelyet színes folyadékkal töltöttünk meg. Kivételt képez az olyan eszköz, melynek toldatai nagyon szűkek. Ekkor
 

ugyanis az egyébként elhanyagolható kapilláris hatások döntő jelentőségűvé válnak.

Helyezzünk két poharat egymás mellé az asztalra. Az egyikbe vizet, a másikba desztillált petróleumot öntsünk azonos magasságba (6-7 cm).
Tegyünk mindkettőbe szívószálat, és egyszerre fújjunk bele azokba!
Ha a nyomást lassan növeljük, akkor a petróleumban indul meg előbb a buborékképződés.

Magyarázat

• A levegő akkor tud "kiszabadulni" a szívószálból, ha nyomása nagyobb, mint a külső és a hidrosztatikai nyomás összege. Mivel a petróleum sűrűsége kisebb, mint a vízé, ezért azonos magasságú petróleum hidrosztatikai nyomása is kisebb.

Fúrjunk néhány lyukat egy műanyagflakon oldalára, majd töltsük meg a flakont vízzel! Azt tapasztaljuk, hogy a lyukakon keresztül spriccel ki a víz.
Ha a vízzel teli flakont kiejtjük az épület második emeleti ablakából, amíg az szabadon esik, addig nem folyik ki belőle a víz.