1. Pontszerű test lendülete és a lendület-megmaradás
    1. A lendület fogalma

      Newton eredeti megfogalmazásában egy test mozgásmennyiségét nem az F∙a összefüggéssel, hanem a lendülettel, a mozgásmennyiséggel (impulzussal) jellemezte.

      Egy test lendületét, mozgásmennyiségét a test tömegének és sebességének szorzatából alkotott fizikai mennyiséggel jellemezzük.

      A lendület jele: I

      A lendület vektormennyiség. Iránya a sebesség irányába mutat.

    2. A lendületváltozás oka

      Állandó tömegű test lendülete csak kölcsönhatás során változhat meg, azaz a lendületváltozáshoz erőre van szükség.

      A lendületváltozás mértéke függ:

      • az erő nagyságától,
      • az erő irányától,
      • az erőhatás idejétől.

    3. Lendülettétel

      A lendülettétel Newton II. törvényéből következik.

      Az erő megegyezik a lendületváltozás sebességével.


      Az szorzatot erőlökésnek nevezzük.

      Így a lendülettétel megfogalmazása
      A testre ható erőlökés megegyezik a test lendületváltozásával.

    4. Lendület-megmaradás törvénye

      Ha egy pontszerű testre nem hat erő, vagy azok eredője nulla, akkor a test lendülete állandó.

  2. Pontrendszerre vonatkozó lendület és lendület-megmaradás

    Az egymással kölcsönhatásban lévő pontszerű testekből álló rendszert pontrendszernek nevezünk.

    • Ha felírjuk a pontrendszer egyes tagjainak az impulzusát, és ezeket az impulzusokat, mint vektorokat összegezzük, akkor a pontrendszer eredő impulzusát kapjuk  
    • A pontrendszer összimpulzusát a belső erők nem változtatják meg, mert azok eredője nulla.
    • Amennyiben egy pontrendszer tagjaira csak belső erők hatnak, a pontrendszer összimpulzusa állandó. Természetesen az egyes testek impulzusa megváltozhat a rájuk ható belső erők hatására.

    Lendülettétel pontrendszerre
    Egy pontrendszer lendületváltozása megegyezik a pontrendszerre ható külső erők eredőjének erőlökésével.

    Lendület-megmaradás pontrendszerre
    Ha egy pontrendszerre csak belső erők hatnak, akkor azt zárt rendszernek nevezzük. Zárt pontrendszer összimpulzusa állandó.

  3. Centrális ütközések

    Láttuk azt, hogyha pontrendszerben csak belső erők hatnak, a pontrendszer összimpulzusa (lendülete) nem változik.
    Vizsgáljuk meg két golyó ütközését!

    • Az egyszerűbb tárgyalásmód kedvéért mozogjon a két golyó tömegközéppontja egy egyenes mentén, vagyis a golyók sebességvektora ütközés előtt is, és után is illeszkedjen erre az egyenesre. Ezt az ütközéstípust centrális, egyenes ütközésnek nevezzük.
    • Az ütközés során csak az ütköző testek hatnak egymásra, vagyis csak belső erők hatnak, a pontrendszer összimpulzusa tehát nem változik.
    • Minden ütközés alakváltozással jár. Ha a testek alakváltozása gyakorlatilag elhanyagolható, az ütközés rugalmas. Maradandó alakváltozás esetén rugalmatlan ütközésről beszélünk. 

    1. Rugalmas ütközés

      Ebben az esetben mind az összimpulzus, mind az összenergia megmarad.

      Az impulzus-megmaradás: 

      Az energia-megmaradás: 

    2. Rugalmatlan ütközés

      Csak az impulzus marad meg, az energia részben vagy egészében átalakul hőenergiává.

      Az impulzus-megmaradás:m1v1 + m2v2 = (m1 +m2) v.