1. Rezgőkör és elektromágneses rezgés
    1. Rezgőkör fogalma

      Rezgőkörnek nevezzük a C kapacitású kondenzátorból és az L induktivitású tekercsből álló vezetőkört. Ha a vezetőkörben az ohmos ellenállás elhanyagolható, akkor ideális rezgőkörről beszélünk.

      Ha a kondenzátort egyenáramú áramforrásra kapcsolva feltöltjük, akkor a fegyverzetek között elektromos tér keletkezik.
      Ezt követően a kapcsolót az 1-es helyzetből a 2-be kapcsoljuk. Ilyenkor, ha középállású áramerősség-mérő van a körben, az néhány lengést végez. Ez akkor figyelhető meg jól, ha nagy kapacitású és nagy induktivitású tekercsből készül a rezgőkör.

    2. Energiaátalakulás rezgőkörben

      Nézzük meg, hogyan alakul át egymásba az elektromos és a mágneses mező energiája egy periódus alatt.

      t=0 pillanatban a kondenzátor maximálisan fel van töltve. Ilyenkor a rezgőkör teljes energiamennyisége elektrosztatikus mező formájában a kondenzátor fegyverzetei között van. Ezt az energiát összefüggéssel számolhatjuk ki.

      A kondenzátor maximális feltöltődése utáni pillanatban megindul a kondenzátor kisülése. Ilyenkor csökken a fegyverzetek közötti elektromos mező energiája, de az áram növekedése miatt nő a tekercsben a mágneses mező energiája.
      t= időpillanatban az áram maximális lesz. Ilyenkor a rezgőkör teljes energiáját a tekercs tárolja mágneses mező formájában:

      De ebben a pillanatban megszűnt az a forrásos elektromos mező, ami eddig a töltések áramlását biztosította.
      Mivel nincs forrásos mező, ezért nincs olyan tényező, ami ezt az áramot fenn tudná tartani. Ezért az áram lassan csökken. Ez a tekercsben a mágneses mező változását idézi elő. Ekkor Lenz-törvénye szerint olyan feszültség indukálódik, amely a korábbi állapotot igyekszik fenntartani. Az indukált feszültség által indított áram elkezdi feltölteni a kondenzátort, de az előzővel ellentétes polaritással.  t= időpillanatra nullává válik a mágneses mező, de ekkorra a kondenzátor már feltöltődött.

      A következő fél periódusban az előzőhöz hasonló folyamat játszódik le, de ellentétes irányba. Ezt jelzik az ábrák.

      A rezgőkörben az elektromos és mágneses mező energiájának periodikus egymásba alakulását elektromágneses rezgésnek nevezzük.

      A rezgőkörben mozgó elektronok rezgési állapotát szabad elektromágneses rezgésnek nevezzük.

    3. Csillapítatlan és csillapított elektromágneses rezgések

      Ha a rezgőkörnek nem lenne vesztesége, akkor a rezgések amplitúdója állandó lenne. Ebben az ideális esetben alakulna ki a csillapítatlan elektromágneses rezgés.
      Az ohmos ellenállás, a mágneses és dielektromos veszteségek miatt a rezgések amplitúdója folyamatosan csökken. Így a valóságban csillapított elektromágneses rezgések jönnek létre.

    4. Rezgőkör saját frekvenciája

      Egy rezgőkörben minden külső vezérlés nélkül kialakuló elektromágneses rezgések frekvenciáját a rezgőkör saját frekvenciájának (f0) nevezzük. Ez az elektromos és mágneses mező átalakulásának gyorsaságát jellemzi.

      Látható, hogy a rezgőkör saját frekvenciája csak a kondenzátor kapacitásától és a tekercs induktivitásától függ.

      Az  összefüggést Thomson-formulának is szoktuk nevezni.

      (William Thomson angol fizikus, aki később lord Kelvin néven vált ismertté.)

    5. Csatolt rezgések, induktív csatolás

      Csatolt rezgésről akkor beszélünk, ha két rezgőkör egymással olyan kapcsolatban van, hogy egymásnak energiát tudnak átadni.

      Ha az 1. rezgőkörben elektromágneses rezgéseket hozunk létre, akkor rövid időn belül a 2. rezgőkörben is kialakulnak az elektromágneses rezgések. Ennek az az oka, hogy az 1. tekercsben az időben változó mágneses mező létrehoz egy örvényes elektromos mezőt, amely áramot indít a 2. rezgőkörben.

      Ezt a jelenséget induktív csatolásnak nevezzük.

      A két rezgőkör között akkor a legtökéletesebb az energiaátadás, ha a két rezgőkör saját frekvenciája megegyezik, vagyis . Ilyenkor lép fel a rezonancia.

  2. Az elektromágneses hullámok
    1. Maxwell-elmélete

      A XIX. sz. közepére már sok ismeret gyűlt össze az elektromos és mágneses mezők

      • előállításáról
      • tulajdonságairól
      • két mező kapcsolatáról

      Ismerték

      • a nyugvó töltés által létrehozott elektrosztatikus mezőt
      • a mozgó töltés által létrehozott mágneses mezőt
      • a változó mágneses mező által keltett elektromos mezőt

      James Clark Maxwell skót fizikus 1865-ben átfogó elméletet dolgozott ki az elektromos és a mágneses jelenségek értelmezésére. Ebben levezette, hogy nemcsak az időben változó mágneses mező hoz létre örvényes elektromos mezőt, hanem az időben változó elektromos mező is örvényes mágneses mezőt indukál. (Ez utóbbira akkor még kísérleti bizonyítása nem volt.)

      A két folyamat együtt azt eredményezi, hogy a periodikusan változó elektromos mező hasonló módon változó mágneses mezőt, ez újra változó elektromos mezőt hoz létre, és így tovább.

      Maxwell elmélete szerint az elektromos töltésről elszakadó, térben tovaterjedő elektromágneses mező hullámtulajdonságokkal rendelkezik. Ezért kapta az elektromágneses hullám vagy elektromágneses sugárzás nevet.

      A hullám vákuumbeli terjedési sebessége:

      tehát az elektromágneses hullámok terjedései sebessége megegyezik a fény sebességével.

      Maxwell elméletéből következett a felismerés, hogy a fény is elektromágneses hullám.

    2. Hertz kísérlete

      Maxwell elmélete mindaddig csak feltételezés maradt, amíg Heinrich Hertz német fizikus 1888-ban kísérletileg nem igazolta az elektromágneses hullámok létezését és terjedési tulajdonságait.

      Ahhoz, hogy az elektromos mező a rezgőkör kondenzátorának lemezei közül nagyobb térrészre terjedjen ki, nyitott rezgőkört, más néven antennát kellett alkalmazni.

      Kísérletét a következőképpen végezte:

      • Két rezgőkört állított össze, amelyek egymással induktív csatolásban voltak. Az 1. rezgőkörben egy változtatható kapacitású kondenzátor volt.
      • Elkezdte a 2. rezgőkör kondenzátorainak fegyverzeteit távolítani egymástól, aminek során nőtt az időben változó elektromos mező térfogata.
      • Közben az egyes rezgőkörben a kondenzátort mindig úgy állította be, hogy az energiaátadás maximális legyen.
      • Végül a 2. rezgőkörben a kondenzátor fegyverzeteit maximálisan eltávolította egymástól. Így egy úgynevezett nyitott rezgőkört kapott, amelyet ma antennának nevezünk.
        Nyitott rezgőkör kialakulása

        Az antenna két vége a frekvencia ütemében mindig ellentétes töltésű lesz.

      • Ha a 2. rezgőkörtől, a már nyitott antennától távolabb elhelyezünk egy vevőantennát, ami rezonanciában van az adóval, akkor abban is kialakulnak az áram rezgései.  

      A jelenség csak úgy magyarázható meg, hogy a nyitott rezgőkör energiája térben továbbterjed. A kondenzátor fegyverzetei között időben változó elektromos mező egy mágneses mezőt hoz létre, amelynek változása újabb elektromos mezőt indukál… Ez hozza rezgésbe a távolabb lévő antennát.

      Ha egy rezgőkör energiája térben tovább terjed ezt elektromágneses hullámnak, nevezzük.

      Az elektromágneses hullám terjedése légüres térben:

  3. Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai

     

    Hertz adó- és vevőantennák segítségével igazolta, hogy az elektromágneses hullámok is rendelkeznek a mechanikai hullámoknál megismert tulajdonságokkal:

    • egyenes vonalban terjednek,
    • új közeg határán visszaverődnek a  hullám visszaverődésének törvénye szerint,
    • új közegbe hatolva megváltozik a terjedési sebességük, és megtörnek a  hullámok törési törvényének megfelelően,
    • megfelelő résen áthaladva elhajlanak,
    • az elektromágneses hullámok között is létrejön az interferencia,
    • az elektromágneses hullámokat lehet polarizálni, tehát tranzverzális hullámok.
  4. A teljes elektromágneses színkép

    A fizikai ismeretek bővülésével bebizonyosodott, hogy az elektromágneses hullámoknak többféle megjelenési formája létezik.

    Valamennyi elektromágneses hullámra igaz:

    • Terjedésükhöz nincs szükség közegre.
    • Vákuumban a terjedési sebességük megegyezik a fénysebességgel.
    • Közegben is terjednek.
    • Megfelelő körülmények között megfigyelhető
      • törés,
      • visszaverődés,
      • interferencia,
      • elhajlás,
      • polarizáció.
    • Valamennyi elektromágneses hullám tranzverzális hullám.

    Az elektromágneses hullámok különböznek:

    • Hullámhosszukban, illetve frekvenciájukban. Az elektromágneses hullámok hullámhossza és frekvenciája között fordított arányosság van.

    • Különböző hullámhosszúságú elektromágneses hullámok előállítása más-más módon történik.

    Az elektromágneses hullámok növekvő frekvencia szerinti sorozatát teljes elektromágneses színképnek nevezzük.

    Hangfrekvenciás rezgések (100 Hz - 300 kHz)

    A hang rezgéseit mikrofon segítségével alakítják elektromágneses rezgéssé. Az energia vezetékben terjed. Ezt alkalmazzák például az erősítőkben.

    Rádióhullámok (105 Hz - 1011 Hz)

    Előállításuk rezgőkörrel, kisugárzásuk nyitott rezgőkörrel történik. Terjedési tulajdonságaik némileg különböznek, attól függően, hogy hosszú-, közép- vagy rövidhullámról van-e szó. A hosszúhullámok követik a Föld görbületét, a közép- és a rövidhullámok az ionoszféráról visszaverődnek. Legelterjedtebb felhasználásuk az információtovábbítás.

    A mikrohullámok az ionoszférán is áthaladnak. A mikrohullámok egyik alkalmazási területe a radar, amely pontos távolság- és iránymérést tesz lehetővé.
    Itt kell megjegyezni, hogy bizonyos csillagászati objektumok is bocsátanak ki rádióhullámokat. A világegyetemben mérhető háttérsugárzás frekvenciatartománya is a rádióhullámok közé esik. A háttérsugárzás egy 2,7 K hőmérsékletű abszolút fekete test sugárzása.

    Infravörös sugarak (1012 Hz - 1014 Hz)

    Az infravörös sugarakat másképp hősugaraknak is nevezzük. Ilyen sugarakat minden test bocsát ki magából. Fényérzetet nem keltenek. Felhőn, ködön jobban áthaladnak, mint a látható fény, mert a por és vízcseppek kevésbé szórják szét. Infrasugarakra érzékeny filmmel sötétben, ködben is lehet fényképezni.
    Használják még a gyógyászatban is, mert az infravörös sugarakkal bevilágított hely vérbősége megnő. A mezőgazdaságban a gyümölcs érlelésénél van szerepe.

    Látható fény (3,9∙1014 Hz - 7,8∙1014 Hz)

    A látható fényt szemünkkel érzékeljük. Ennek segítségével szerezzük a legtöbb információt a külvilágról. A látható fény atomi folyamatok során keletkezik.

    Ultraibolya sugárzás (1015 Hz)

    Szintén az atomok elektronszerkezetében bekövetkező változás következtébe jön létre. Viszonylag nagy energiája miatt képes a szerves molekulák szerkezetét megváltoztatni, ezért alkalmas például fertőtlenítésre vagy a bőr barnítására, de nagyobb energiájú sugárzás bőrrákot is okozhat.
    A légkör ózonrétege nem engedi át a Napból érkező UV sugarakat, ezért veszélyes az "ózonlyuk" kialakulása.

    Röntgensugárzás (1016 Hz - 1018 Hz)

    Ezt a sugárzást Röntgen, német fizikus fedezte fel 1895-ben. Ezért a felismeréséért ő kapta az első fizikai Nobel-díjat.
    A Nap magjában is keletkezik röntgensugárzás, de földi viszonylatban nagyenergiájú elektronnak atomokkal való ütköztetése során állítják elő.
    A röntgensugárzásnak nagyon erős ionizáló hatása van. Mérése a hatása alapján történik.
    1R (1 röntgen) a sugárdózis akkor, ha 1cm3 normálállapotú levegőben a sugárzás hatására 0,33∙10-9 C össztöltés keletkezik.
    A lágy röntgensugarakat gyógyászati célra használják.

    g-sugarak (1018 Hz - 1020 Hz)

    Ezeket a sugarakat radioaktív sugárzás során az atommag bocsátja ki. Rendkívül nagy energiájú sugárzások. Roncsolják vagy módosítják a DNS szerkezetét.
    A világűrből is érkeznek ilyen nagyenergiájú g-sugarak. Ezeket kozmikus sugaraknak nevezzük.
  5. Az elektromágneses rezgésekkel és hullámokkal kapcsolatba hozható technikai alkalmazások
    1. Kép- és hangrögzítés

      A hang rögzítése az emberiség régi álma.

      A legelső technikai megvalósítás a gramafon volt. Itt a barázdában futó tű mechanikai rezgéseit vitték a membránra.

      Ennél fejlettebb technikát jelentett a lemezjátszó. Itt a tű mechanikai rezgéseit elektromos jellé alakítják, és ez a jel kerül a hangszórókra.

      A floppy-lemez is adattárolásra alkalmas eszköz. Ez egy műanyag lemez, melynek felülete vas-oxiddal van bevonva. Adatrögzítéskor egy fej mágnesezi a lemez felületi pontjait, olvasáskor ugyanez a fej érzékeli a lemez mágneses területeit.

      Az eddigi technikai megvalósításoknak nem sok köze volt az elektromágneses hullámokhoz. Az adatrögzítésnek ezt a formáját a CD-nél figyelhetjük meg.

      A CD-n az információkat

      • mikroszkopikus méretű barázdákban, parányi mélyedések és kiemelkedések sorozata hordozza.
      •  Barázdákat egy fókuszált lézersugár (általában He-Ne lézer) pásztázza végig a forgó lemez közepétől kifelé.
      • A lemezen lévő lyukak és síkok különbözőképpen verik vissza a lézersugarakat.
      • A visszaverődés során kapott információkat elektromos jellé alakítják.
      • Ezekből az elektromos jelekből átalakítás és erősítés után kapjuk a hangot.

      A CD-n a barázdák távolsága 1-2μm. A barázdában egy digitális jel hossza 1μm. Így egy 10 cm átmérőjű CD kb. 1010 információs jelet tárol.

    2. Rádió és televízió adás-vétel

      Az információknak rádión és TV-n történő közvetítése az elektromágneses hullámok segítségével történik.

      • Az információk vivőhullámok segítségével jutnak el a vevőkészülékekhez. A vivőhullámok előállításának alapja egy rezgőkör. Ennek frekvenciája határozza meg a rádió- és a televízióadó frekvenciáját. A rádiónál csak egy frekvencia van, míg a televíziónál egy hang-és egy képfrekvencia.
      • A kamera és a mikrofon a képet és a hangot elektromos jellé alakítja.
      • A moduláló berendezésben az
        • elektromos jellé alakított műsort és
        • rezgőkör rezgéseit összerakják egyetlen elektromos rezgéssé.
      • A modulált rezgést az adóberendezés antennája elektromágneses hullám formájában kisugározza.
      • A vevőberendezésben fordított folyamat játszódik le.
        • A vevőberendezés antennája fogja az elektromágneses hullámokat.
        • Demodulálással leválasztják a műsort a vivőhullámokról.
        • A leválasztott jel erősítés után a képcsőre és a hangszóróra kerül.

      Mit jelent a moduláció?

      Ilyenkor a nagyfrekvenciás elektromos rezgéseket (műsor) ráültetik a vivőhullámra.
      Ennek két lehetséges formája van:

      1. Amplitúdómoduláció

        Ilyenkor a vivőhullám amplitúdóját a továbbítandó jel frekvenciájának megfelelően változtatják.

      2. Frekvenciamoduláció

        A vivőhullám frekvenciáját változtatják a jel amplitúdója szerint. Ha a jel amplitúdója pozitív, akkor növekszik a frekvencia, ha a jel amplitúdója negatív, akkor csökken a frekvencia

      A rádióhullámok terjedése különböző módon történik.

      • A hosszúhullámok követik a Föld görbületét.
      • A közép-, rövid- és ultrarövidhullámok egyenes vonalban terjednek.
        • A közép- és a rövidhullámok az ionoszféráról visszaverődnek.
        • Az ultrarövidhullámok átjutnak az ionoszférán. 
      • Az ionoszférán kijutó hullámok műholdon keresztül jutnak vissza a vevőhöz.
    3. Mikrohullámú sütő

      A mikrohullámok szintén elektromágneses hullámok. A háztartásokban használatos mikrohullámú sütők 2500 MHz frekvenciájú elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Ez azt jelenti, hogy az elektromos mező másodpercenként 5 milliószor vált irányt. Ennek köszönhető, hogy a mikrohullámú sütőben az étel gyorsan felmelegszik.

      Minden élelmiszer tartalmaz vizet, de más poláris molekulákat is. Ezek között hidrogénkötés vagy dipól-dipól kötés van. Így a molekulák nem tudnak egymástól függetlenül mozogni. Elektromos mező hatására a molekulák a tér irányába igyekeznek beállni, ha vált a mező polaritása, akkor a molekulák 1800-kal szeretnének elfordulni. Ez az állandó mozgás az anyag belsejében belső súrlódást okoz, ami hő formájában jelenik meg.