EurEta
European Higher Engineering and Technical Professionals Association
(Európai Felsõfokú Mûszaki és Technikai Szakemberek Társasága)
Alapszabály

Fordította: Árva Zoltán

1. cikkely
Név,tárgy és székhely

1Az Európai Felsõfokú Mûszaki és Technikai Szakemberek Társasága (EurEta) nonprofit, politika mentes szervezet. Azzal a céllal alakult, hogy kvalifikációs mértékeket állítson fel a felsõfokú mûszaki és technikai szakemberek számára, továbbá európai regisztert vezessen az ily módon kvalifikált szakemberekrõl.

2A társaság székhelye Zürich, Svájc. Nemzetközi szervezetként alakult meg és a svájci törvények elõírásai szerint jegyezték be.

2. cikkely
A társaság célkitûzése

A társaság támogatni kívánja az alábbi célok elérését:

3. cikkely
Nyelvek

A társaság hivatalos nyelvei: angol, francia, német. Egyenlõ státuszt élveznek. A dokumentumok angol nyelven készülnek, majd le kell fordítani a másik két nyelvre is.

4. cikkely
Tagság

1Tagok lehetnek az olyan európai nemzeti szervezetek, amelyek a EurEta-regiszterben elõírt feltételeknek megfelelõ felsõfokú mûszaki és technikai szakembereket képviselnek.

2A társaságnak országonként csak egy nemzeti tagja lehet.

5. cikkely
Felvétel

A tagfelvételt a Bizottság ajánlása alapján a közgyûlés hagyja jóvá. A tagságot kérelmezõknek garantálniuk kell, hogy teljesíteni fogják az ebben a szabályzatban elõírt feltételeket.

6. cikkely
Tagság megszüntetése

1Egy tag csak az év kezdetére vonatkozó hatállyal léphet ki. A kilépést legalább hat hónappal elõre be kell jelenteni a Fõtitkárságnak. Az éves tagsági díj az egész naptári évre befizetendõ.

2Egy tagot a Társaságból a Közgyûlés a Fõtitkárság kérésére kizárhat az alapszabály olyan súlyos megsértése esetén, mint pl. a pénzügyi kötelezettségek nem teljesítése.

7. cikkely
Támogató és tiszteletbeli tagok

1A közgyûlés felvehet támogató tagokat és adományozhat tiszteletbeli tagságot. Támogató tagok lehetnek olyan természetes és jogi személyek, testületek vagy cégek, akik valamilyen módon támogatják a Társaság célkitûzéseit.

2Tiszteletbeli tagság olyan személyeknek adományozható, akik kiemelkedõ szolgálatot tettek a Társaság érdekében.

3A támogató és a tiszteletbeli tagok a Közgyûlésben szavazati joggal nem rendelkeznek.

8. cikkely
Pénzügyi alapok

1A Társaság jövedelmét képezik a nemzeti tagok tagdíjai, a támogatások, a hozzájárulások és a Társaság vagyonából származó bevételek, a saját tevékenységébõl adódó jövedelmek, regisztrációs díjak, stb.

2Az éves tagdíjat a EurEta regiszterbe felvehetõ egyéni tagjaik számának figyelembevételével a Közgyûlés állapítja meg. Az éves tagdíjat március végéig kell befizetni.

9. cikkely
Szervezeti felépítés

A Társaság szervezeti felépítése a következõ:

10. cikkely
Közgyûlés

A Közgyûlés a Társaság legmagasabb szintû testülete, a tagok képviselõibõl áll. A nemzeti tagok egy szavazattal rendelkeznek. A támogató-, tiszteletbeli tagoknak nincs szavazati joguk.

11. cikkely
Közgyûlés-feladatkörök

A Közgyûlés a következõ feladatkörökkel rendelkezik:

12. cikkely
Közgyûlés összehívása

1A Közgyûlést évente legalább egyszer, legkésõbb június 30-ig össze kell hívni. A felhívást legalább 5 héttel korábban hely, idõpont, napirend megjelölésével kell kiadni. A Közgyûlés üléseit váltakozva kell az egyes tagországokban tartani.

2A Közgyûlés akkor határozatképes, ha az ülés kezdetén tagjainak legalább a fele jelen van. Írásos felhatalmazás birtokában egy nemzeti tag egy másik nemzeti tag helyett is szavazhat.

3A minõsített többséget igénylõ határozatok kivételével a Közgyûlés a határozatait szavazat többséggel hozza. Szavazat egyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.

4Minõsített többség, azaz a szavazatok legalább kétharmada szükséges az Alapszabály módosításához, egy tag kizárásához és a társaság feloszlatásához.

5A Közgyûlés üléseinek jegyzõkönyveit a Fõtitkár vezeti. A jegyzõkönyveket a Közgyûlésnek a következõ ülésen jóvá kell hagyni és el kell látni az Elnök és a Fõtitkár aláírásával.

13. cikkely
Közgyûlés-rendkívüli ülések/körleveles határozatok

1Ha a határozatképesség feltételei nem teljesülnek, akkor a Közgyûlést új ülésre kell összehívni, legkorábban 6 héttel késõbb, a Társaság székhelyén. Ezt az ülést a megjelent nemzeti tagok számától függetlenül határozat képesnek kell tekinteni.

2A Közgyûlés rendkívüli ülésre történõ összehívásához a Nemzeti Tagok legalább egyharmadának kérése szükséges.

3Sürgõs ügyekben a Közgyûlés körlevél útján is hozhat határozatot. Ilyen határozat csak egyhangú döntés esetén hozható.

14. cikkely
Választmány

1A Választmány a Közgyûlés végrehajtó testülete. Tagjai az Elnök, az Alelnök, a Pénztáros és 2-6 további tag, akik más-más országból kell, hogy jöjjenek. Megbízásuk négy évre szól és második idõszakra is meghosszabbítható. A Regisztrációs Bizottság elnöke hivatalból a Választmány tagja szavazati jog nélkül.

2A Választmány látja el a Társaságnak valamennyi olyan feladatát, amelyek nem tartoznak más testületek feladatkörébe.

15. cikkely
Választmányi ülések

1Választmányi ülés az elnök, vagy legalább két másik tag kérésére hívható össze. Az ülésrõl a Választmány tagjait négy héttel elõbb értesíteni kell. Az ülés határozatképességéhez tagjai több, mint felének a jelenléte szükséges. Döntéseit többségi szavazással hozza. Szavazategyenlõség esetén az Elnök szavazata dönt.

2A Választmány üléseirõl a Fõtitkár jegyzõkönyvet vezet. A jegyzõkönyvet a következõ választmányi ülésnek jóvá kell hagyni és el kell látni az Elnök és a Fõtitkár aláírásával.

16. cikkely
Választmány-elnök/képviselet/aláírások

1Az Elnök képviseli a Társaságot, vezeti a Választmányt és a Közgyûlést, koordinálja a Társaság különbözõ testületeinek tevékenységeit. Jogában áll, hogy bármikor jelentést kérjen a különbözõ testületek vezetõitõl az általuk folytatott tevékenységekrõl.

2A társaság a törvényes aláírási joggal az Elnököt ruházza fel.

3Akadályoztatás esetén az Elnököt az alelnök helyettesíti. Az akadályoztatás idõtartama alatt az aláírási jogosultság az alelnököt és a Fõtitkárt együtt illeti meg.

4A vagyontárgyakra és a folyó pénzügyekre vonatkozó aláírási jog a Pénztárost és a Fõtitkárt együtt illeti meg.

5A rendszeres levelezést a Fõtitkár látja el.

17. cikkely
Választmány-bizottságok és munkacsoportok

A választmány ad hoc bizottságokat, vagy munkacsoportokat hozhat létre a Társaság különleges feladatainak kezelésére.

18. cikkely
Könyvszakértõk

A könyvszakértõket négyéves idõszakra választják. Másodszori újraválasztásuk lehetséges. A könyvszakértõk nem tartozhatnak a Társaság valamely másik testületéhez. Felülvizsgálják az éves elszámolásokat és az eredményt a Közgyûlésnek jelentik a Választmány formális jóváhagyását kérve. Vizsgálniuk és véleményezniük kell a Közgyûlés számára az éves költségvetést is.

19. cikkely
Regisztrációs bizottság

1A Regisztrációs Bizottság három-kilenc tagból áll. A bizottság tagjai oktatási szakértõk legyenek. Az általuk megfogalmazott regisztrációs szabályokat a Közgyûlésnek kell jóváhagyni. Valamely országgal kapcsolatos szabályozás részleteinek vizsgálatához a Regisztrációs Bizottság meghívhatja üléseire a nemzeti tag képviselõjét, valamint az adott ország oktatási szakértõit is.

2A jegyzõkönyveket a Fõtitkár vezeti.

20. cikkely
A fõtitkár

A fõtitkárságot a fõtitkár vezeti, aki feladatát a Társaság ügyrendjében elõírtak szerint végzi. Felelõsséggel tartozik a választmánynak.

21. cikkely
Fizetések, térítések és költségek

1A Fõtitkár fizetését, valamint a Választmány, a könyvszakértõk és a Regisztrációs Bizottság térítéseit, utazási és egyéb jogos kiadásait a társaság fedezi összhangban az éves költségvetéssel.

2A közgyûlés küldötteinek és a Regisztrációs Bizottságba meghívott képviselõknek a költségeit saját nemzeti szervezeteik fedezik.

22. cikkely
Ügyrend

Az ügyrendben kell szabályozni minden olyan a Társaság szervezeti felépítésével, adminisztrációjával, vitás esetekben követendõ eljárásokkal, vagyonnal és a pénzügyi vezetéssel összefüggõ részletkérdést, amely nem szerepel a Szervezeti Szabályzatban.

23. cikkely
Hivatali év

A társaság hivatali éve azonos a naptári évvel.

24. cikkely
A Társaság feloszlatása

A Társaságnak a Közgyûlés által történõ feloszlatása esetén a Választmány átadja a vagyont egy hasonló céllal mûködõ nem-profitorientált szervezetnek. Ha egy éven belül nem alakul meg egy ilyen szervezet, akkor a Választmány a Társaság vagyonát egy olyan, nem nyereségérdekelt alapítvány létrehozására használja fel, amelyik továbbviszi a Társaság célkitûzéseit.

25. cikkely
Záró megjegyzések

1Az eredeti alapszabályt a szervezet megalakítására létrehozott munkacsoport hagyta jóvá 1993.05.10-én Aarau-ban, Svájcban. A munkacsoport tagjai voltak Ausztria, Egyesült Királyság, Finnország, Magyarország, Svájc, Svédország.

2Módosítás után az alapszabályt a Közgyûlés körlevélben történõ szavazással fogadta el 1994.11.09-i indítással. Az 1995.05.08-i közgyûlés Velencében az 1. cikkely 2. szakaszát, valamint a 14. cikkely 1. szakaszát módosította.

Velence, 1995. május 9.