Készülődés
Himnusz
Himnusz
Bényi Ildikó műsorvezető, Magyar Televízió:
Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves vendégeink!
Jó napot kívánok!
Nagyon sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm a Puskás Tivadar szobrának ünnepélyes felavatása alkalmából megjelent minden kedves vendégünket:
Az adományozók képviselőjét:
Hogy tulajdonképpen milyen összefogással is született meg a szobor itt mögöttünk, engedjék meg, hogy néhány szóban elmeséljem önöknek.
2008 májusában érkezett az első levél dr. Petz Ernő nyugalmazott egyetemi tanártól a Puskás Tivadar utca lakójától milyen szép lenne, ha a közelükben lévő kis téren egy szobor állhatna. A teret Szombathelyi térnek nevezik, de egyik oldalán halad a Puskás Tivadar utca. Innen a gondolat, hogy a köztéri szobor ábrázolja Puskás Tivadart, a telefonhírmondó feltalálóját.
A megkeresés a Magyar Elektrotechnikai Egyesülethez érkezett, de mivel a Puskás Tivadar szellemi örökségét a Híradástechnikai Tudományos Egyesület gondozza a két egyesület természetesen összefogott az ügy érdekében.
2009 februárjában a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös emlékbizottságot hozott létre Puskás Tivadar születése 165. évfordulójának méltó megünneplésére.
Engedjék meg, hogy bemutassam az emlékbizottság tagjait:
További tagok:
Az emlékbizottság a közadakozásból befolyt összegek elhelyezésére a Puskás Tivadar Közalapítványt kérte fel.
Bényi Ildikó, műsorközlő
Manapság nem egyszerű feladat egy szobor elhelyezése közterületen. Nem elegendő a közösségi akarat, az anyagi háttér megteremtése, a szobrászművész alkotómunkája. Jogszabályok rendelkeznek az engedélyezés ügymenetéről. Művészeti szakvélemény és önkormányzati bizottságok hozzájáruló határozata nélkül, köztéren nem lehet szobrot elhelyezni. A ma felavatásra váró szobor példázza, hogy csak összefogással valósulhat meg egy ilyen nemes kezdeményezés.
Az emlékbizottságból mindenki nagy lelkesedéssel, és egyéni feladatvállalással végezte a rábízott munkát. Az emlékbizottság megtekintette a Szombathelyi teret, és alkalmasnak tartotta a szobor elhelyezésére. dr. Petz Ernő professzor úr felvette a kapcsolatot a XI. kerület, Újbuda önkormányzatával. Dr. Horváth László igazgató úr, aki élen jár Puskás Tivadar emlékének ápolásában és már több szobrot elkészíttetett javaslatot tett a szobor alkotójára.
A szobor alkotója Szatmári Gyöngyi Munkácsi díjas szobrászművész, eleget tett a felkérésnek és 2009 nyarán közösen az önkormányzat képviselőivel és az emlékbizottsággal megtörténhetett a szobor helyének kijelölése. A hely kiválasztása volt talán a legnehezebb, a legtöbb kölcsönös engedményre és egymás szempontjainak elfogadására itt volt a legnagyobb szükség. A tér, amint láthatják pihenőhely és játszótér is egyben. A tér égtájak szerinti fekvése, a sétautak nyomvonal vezetése, nem tette lehetővé a szobor olyan beállítását, amikor a fények a legjobban kiemelik a formákat. A Budapesti Galéria elfogadó művészeti szakvéleményével, és a sikeres helykijelölés birtokában elindulhatott az engedélyezési eljárás. Időközben elkészült a szobor, összegyűltek az adományok is, megérkeztek a támogató határozatok is. November végén az utolsó helyszíni szemlén kitűzték a szobor alapkör vonalait, és a szakemberek elkészítették az alapot, majd az alkotás is a helyére került.
Így érkeztünk el a mai ünnepélyes szoboravatáshoz. Reméljük természetesen, hogy ez az alkotás majd elnyeri a helyi közösség tetszését is és ezen a helyen is méltó emléket tudunk így állítani Puskás Tivadarnak.
Hát ennyit a történetről, a szobor keletkezésének történetéről és most engedjék meg, hogy átadjam a szót Újbuda polgármesterének, Molnár Gyulának:
Molnár Gyula polgármester:
Szép jó napot kívánok!
Hölgyeim és uraim!
Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök én is mindenkit. Mi is lehet kellemesebb dolog egy polgármester életében, mint az hogy egy közadakozásból kialakult-idekerült szobrot avathat. Nagyon gyakran, amikor azon gondolkozunk, hogy egy hely szellemét mi adja, akkor hajlamosak vagyunk azt hinni, vagy azt gondolni, hogy a hely hangulatát a kövek adják. De mégis azt kell, hogy mondjam, hogy ahogy itt a Szombathelyi téren, a Puskás Tivadar utcában is, mégis csak az itt élő emberek közössége az a többség, az a többlet, ami hozzáadva adja azt, amiért mi büszkék vagyunk Újbudára, a főváros legnagyobb kerületére. Szeretném én is megköszönni a lakóközösségnek, szeretném egyszerre önöknek megköszönni azt a kezdeményezést, hogy egy újabb köztéri szoborral gyarapodhat Újbuda.
Nem tudom mennyire, tudják, hogy az elmúlt 18 19 esztendőben változván a városépítészeti szabályok nincs már az a szorító kényszer, hogy minden egyes újépítés környékére mondjuk olyan humán struktúrafejlesztés is hozzátevődjék, ami akár mondjuk a szolgáltatásokat jelenti akár pedig a köztéri alkotásokat.
Az elmúlt esztendőben alig adtak át Budapesten új köztéri szobrokat, alig vannak olyan új közösségi terek, olyan közterületek, ahol valamilyen kiváló eszme köré, egy valamifajta műalkotás megjelenésével valóban egy újtípusú közösség alakulhat ki. És ezért örülök annak hogy egy Erdélyből származó kiváló magyar tudós, aki újabb példája annak, hogy mennyire tehetséges életrevaló nép vagyunk, hiszen ha valaki végignézi Puskás Tivadar életútját, akkor láthatja hogy minden egyes helyzetben, és minden egyes életszakaszban, minden egyes országban képes volt arra, hogy a lehető legjobbat hozza ki magából, –és nem veszem el a szakemberek kenyerét– de mégis olyan dolgokat tett hozzá a tudományhoz, ami a mai internet alapja is valahol. És amíg mi magyar emberek azt mondjuk, hogy a világon hányszor hangzik el vagy Magyarországon mobiltelefonok korában a halló szó, akkor azt tudjuk, hogy mindenki ezt a szónak a keletkezését Puskás Tivadarhoz köti.
Molnár Gyula
Hölgyeim és uraim!
Szeretném az egyesületnek megköszönni, szeretném az emlék bizottságnak, és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a tér, ez, ami csak egy közterület volt –valóban ahogy Ildikó is mondta– egy játszótérrel egy parkkal, de innentől kezdve egy közösségi tér lesz. Egy olyan közösségi tér, ahol Puskás Tivadar szelleme is itt van közöttünk, és arra kérem a lakókat, akik itt vannak, és néznek minket, hogy őrizzék, és vigyázzanak erre a szoborra, én is így fogok tenni.
Nagyon szépen köszönjük.
B.I.: És most következzen egy szavalat, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum tanulója Czudar Luca előadásában:
Tóth Árpád Szomorú nóta a telefonról
A fejem fáj, az agyam sajog,
Kínozzák a távbeszélő-bajok.
Hát ez csoda?
Nézzen csak oda.
Mi bámul önre amott a falon,
És hallgassa meg e telefon-dalom.
Az ember gyomra mélyét,
Az epéjét
És a veséjét
Egy piros fonál
Csiklandozza végig, ha telefonál,
Átjárja a szívet, a májat,
S szent zsoltárokra ingerli a szájat.
Az okozója ott lóg a falon,
Ő róla zeng e telefon-dalom.
Órákig tart a pillanat,
Míg kaphat ön egy szabad vonalat,
És jön a válasz, nem holnap, még máma:
Foglalt a száma!
Ha nyugtalan ön, és szíve kérges,
A központ hölgye ezt nem érti,
És bájjal kérdi:
Óh, mért oly mérges?
És ha a számért hiába esengett,
A központ kérdi:
Óh, miért is csenget?
Miért oly naiv, és mért oly kába?
Hisz tudja jól, úgyis hiába!
A gond leroskaszt minden vállat,
Ha megvadul e háziállat.
És holttá pusztul minden élő,
Ha kínozza a távbeszélő.
De szíve-lelke bárhogy lázad,
Ajánlatos a vigyázat,
Mert rögtön jön a tettre kész,
Zord műszerész,
Ki nem a komisz szekrény hátán
Hasít szíjat,
De kihasítja az ön zsebéből -
A telefondíjat!
Czudar Luca
B.I.: Most pedig idézzük fel egy kicsit Puskás Tivadar életét, szakmai munkáját. dr. Pap László egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület tiszteletbeli elnökét hallhatjuk.
dr. Pap László akadémikus, egyetemi tanár:
Tisztelt Ünneplő közönség!
Már több mint 116 éve, hogy 1893. március 16-án fiatalon elhunyt Puskás Tivadar, a nagy magyar mérnök, a feltaláló, a telefónia, a műsorszórás egyik úttörője, a hazai mérnöktársadalom büszkesége. Az azóta eltelt hosszú idő nemhogy elhomályosította volna emlékét és alkotásainak jelentősségét, hanem csak erősítette azt. Gondoljunk csak a szakterület elmúlt évtizedekben tapasztalható forradalmi fejlődésére. Ma szobrának avatásának alkalmából, az a célunk, hogy újra felidézzük emberi alakját, szakmai pályafutásának meghatározó állomásait, összefoglaljuk mindazt, ami miatt még ma is tisztelettel gondolunk rá, még ma is elevenen él az emléke.
Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó első gyermekeként. Felsőbb iskoláit először Bécsben, majd a Műegyetemen folytatta, ám 1865-ban a szülői ház anyagi nehézségei miatt ezt abba kellett hagynia. A 21 éves fiatalember sokoldalú tehetség volt, bár elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték, kitűnően vívott, lovagolt, zongorázott, sőt még azt mondják a lányok szépfiú is volt. Ez utóbbi segítette – mármint a zongorázás tudása – első kenyérkeresetéhez a Festetics családnál. 1866 őszén Londonba költözött, ahol német nyelvórákból tartotta el magát. A következő évben pedig egy angol vasútépítő cég alkalmazottja lett, mely a nagyváradi-kolozsvári-brassói vasútvonal építésén is dolgozott.
Puskás Tivadar kalandos életet élt.
1874-ben Amerikába hajózott, a Colorado folyó mentén földeket vásárolt, és mi mást, mint aranybányát nyitott. 1876-ban rövid időre visszatért Európába. Londonban, és Brüsszelben vállalkozásba kezdett. Olyan távíróközpont kiépítését tervezte, amely segítségével a gyárak és hivatalok vonalai nemcsak a távírdával, hanem egymással is összekapcsolhatók. Elgondolását a befektetők és az üzletemberek túl drágának tartották. Ebben az időben ért hozzá el a hír, hogy a philadelphiai világkiállításon Bell új találmányt mutatott be, a telefont. Puskás azonnal odautazott, és rögtön felismerte, hogy távíróközpontok helyett telefonközpontot kell építeni. Persze pénze, kísérleti lehetősége nem volt ehhez elegendő, ezért felkereste Edison, akit meggyőzött arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amely a nagy nyilvánosság számára kell, hogy elérhető legyen, telefonközpontok segítségével.
1876-ban csatlakozott Edison munkacsoportjához, ahol a telefonközpont tervén dolgozott. A terveket elkészítette, de az ötleteket nem szabadalmaztatta.
1877 nyarán Edison európai megbízottja lett, Londonban a fonográf honosításán dolgozott. Kiállításokat, bemutatókat szervezett, aztán székhelyét 1878-ban Párizsba tette át, ahol az első telefonhálózat és -központ építési munkáit irányította. Ekkor képezte ki öccsét, Ferencet, aki párizsi tartózkodása alatt megismerte a hálózat és központ építésének műszaki, és üzleti szervezési munkáit, és Edison egyetértésével Puskás Ferenc kizárólagos jogot kapott a Monarchia területén telefonközpontok építésére.
Pap László
1881-es párizsi elektromossági kiállításon Puskás rendezte az Edison vállalat bemutatóját. Persze a nagy szenzáció ekkor a fonográf és a villanyvilágítás volt, de szerepelt a kiállításon a Párizsi Általános Telefontársaság is, mely Puskás elgondolásai szerint a kiállítási pavilon és a nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amin keresztül egyszerre 16 vevő hallgathatta egyenes adásban a műsort. Innen már csak egy lépés volt a telefonhírmondó.
Hazaköltözése után 1884 tavaszán átvette a budapesti telefonhálózatot, ám cége a Budapest Telefonhálózat Puskás Tivadar és társai közben csőd szélére került. Azonban az akkor nagyon bölcs, és nagyon jól ismert Baross Gábor ipari- és kereskedelmi miniszter felismerte a telefonban rejlő lehetőségeket, államosította ezt a céget, és Puskás Tivadarnak adta ki bérbe, így a korszerűsítéseket már állami pénzen végezték.
Puskás 1892 júliusában az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában, majd a következő hónapokban még 18 országban jelentette be „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére” megnevezéssel a telefonhírmondó szabadalmát.
1893. február 15-én megindult a telefonhírmondó szolgálat Budapesten. Puskás Tivadar újra a központba került. Európa, sőt Amerika is érdeklődött iránta.
Üzleti útra készülődött éppen, amikor Budapesten március 16-án a szállodai lakásában, szívrohamban meghalt.
Valamikor később az idős Edison 1911-ben egész pontosan Budapestre látogatva azt állította, hogy Puskás volt az első, 30 évvel korábban, aki felvetette a telefonközpont gondolatát, erre azonban semmi egykorú forrás nem utal, sem Puskás nem állította ezt magáról, sem a lelkes 1893-as nekrológok sem említettek ilyet. Edison talán a telefonhírmondóra emlékezett, mely valóban egy telefonokból álló központi egység körül szervezett találmány, csakhogy jóval nagyobb jelentőségű, mint az eddig nagyon fontos telefonközpont. Ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató médium a világon, a rádió és az internet őse. Ez valóban Puskás Tivadar találmánya, szabadalmaztatta is, és ez Budapesten működött először 1893-ban.
Hölgyeim és Uraim!
Ez az oka annak, hogy Puskás Tivadar emlékét ma is tisztelettel vesszük körül, és ma is példakép mindannyiunk számára.
Köszönöm.
Köszönöm tanár úr!
B.I.: Mielőtt felavatjuk a szobrot az emlékbizottság, szeretné köszönetét kifejezni mindazoknak, akik hozzájárultak Puskás Tivadar szobrának elkészítéséhez és felállításához. A Puskás Tivadar utca és a Szombathelyi tér lakóinak a kezdeményezésért. A XI. kerület Újbuda önkormányzatának a befogadásért és a szakmai támogatásért. Szatmári Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrászművésznek és segítőinek a szobor elkészítéséért. Az adományozóknak: a Magyar Villamosműveknek, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítónak, az Országos Villamos Távvezeték Részvénytársaságnak, a Paksi Atomerőműnek, a Puskás Tivadar Távközlési Technikumnak. Külön köszönet illeti az emlékbizottság munkáját segítő civil szervezeteket. Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és Puskás Tivadar Közalapítvány, valamint az ünnepséget támogató Budapesti Helyőrséget és a Puskás Tivadar Távközlés Technikumot.
Hölgyeim és uraim, kedves vendégeim, következzen a szobor felavatása!
Tisztelettel kérem Molnár Gyula polgármestert, és a Puskás Tivadar Emlékbizottság elnökét Kovács Andrást, hogy leplezzék le a szobrot.
Leleplezés
Kovács András az emlékbizottság elnöke virágcsokrot ad át a szobor alkotójának Szatmári Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrászművésznek.
Az ünnepélyes koszorúzás következik:
Újbuda, a Főváros XI. kerületi önkormányzata nevében koszorúz Molnár Gyula polgármester és Budai Miklós önkormányzati képviselő.
A híradókatonák névadója Puskás Tivadar. A Budapesti Helyőrség nevében koszorút helyez el Horváth Ferenc dandártábornok helyőrség-parancsnok.
A Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli rendszerirányító Zrt. koszorúját dr. Benkó Balázs főmunkatárs helyezi el.
A Paksi Atomerőmű Zrt. nevében koszorúz Mittler István tájékoztatási igazgató.
A Magyar Elektrotechnika Egyesület nevében koszorút helyez el Günter Attila irodavezető.
A Puskás Tivadar Közalapítvány nevében dr. Kőhalmi Zsolt ügyvezető igazgató.
A Puskás Tivadar Híradóbajtársi Egyesület nevében koszorúz dr. Lindner Miklós nyugállományú altábornagy elnök és Felker Lajos nyugállományú ezredes ügyvezető alelnök.
A Puskás Tivadar Távközlési Technikum nevében névadójának szobrát koszorúzza dr. Horváth László igazgató úr és Varga Katalin, illetve Szabó Richárd tanulók.
dr. Horváth Ferenc dandártábornok szögel
Kedves vendégeink!
A szervezők nevében mindenkinek köszönöm a munkát.
Önöknek pedig a részvételt Puskás Tivadar szobrának avatási ünnepségén
Ünnepségünk véget ért, tisztelettel kérem önöket, hallgassuk meg együtt a Szózatot.
Szózat
A Szózat alatt „fújja a szél, fújja”
Magyar Takarodó (kürt)
A bajtársi egyesület megjelent tagjai
Az alkotók; a művésznő és a kőfaragó
A művésznő és a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület elnöksége a szobor előtt