Kovalik József: Szakmai életutam

A Szemere utcai általános iskola elvégzése után, - mivel már akkor is érdekelt a technika, - sikeres felvételi után, felvételt nyertem a Puskás Tivadar Távközlési Technikumba. A Puskásban az eddig megszokottól lényegesen eltérõ, mondhatni szigorúbb közegbe kerültünk. Mivel az idekerült gyerekek az ország legkülönbözõbb helyeirõl jöttek, az elsõ idõben az osztályunk az 1.c, eléggé sokszínû volt. A ránk nehezedõ feladatok súlya, és kiváló tanáraink igyekezete egyre-inkább összekovácsolta a társaságot.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy elsõ osztályfõnökünk, matek és fizika tanárunk Kiss Kálmán tanár úr volt, aki szigorúságával és következetes számonkérésével megtanított bennünket arra, hogy a mûszaki pálya alapjául szolgáló tantárgyakat nem elég csak úgy tudogatni, ha akkor ezt mi nem mindig gondoltuk is így. A mûhelygyakorlatok során Ampovics Gergely, Berdó Lajos bácsi, Odry Misi bácsi kezei alatt megtanultuk a különbözõ szerszámok helyes kezelését, és fõleg a rendet, ami úgy gondolom, hogy valamennyiünket egész pályája során elkísért. A laborokban olyan berendezéseken tanulhattunk, amelyek kint a mûszaki életben a technikai szint élvonalába tartoztak.

Második év végére már kialakultak baráti csoportok, de az egész osztály már jó hangulatú közösséggé formálódott.

Bilszky Laci megjegyzése:

Olvasva Jóska visszaemlékezését, a fentiek alátámasztására elmondanám, hogy mi miként találkoztunk, és talán mondhatom, hogy barátok lettünk Jóskával. Az egyik legjobb gyerekkori barátommal, Kardos Gáborral Tatán jártunk általános iskolába. Õk nyolcadikos korunkban Budapestre költöztek, és ugyanabba az iskolába került mint Jóska, a Szemere utcába. Miután én is felvételt nyertem a Puskásba, - milyen a véletlen- én is abba az osztályba kerültem mint Jóska, így kapcsolatunk két irányból is elkezdõdött. Egyre több közös programunk volt, ilyenek mint az éjszakába nyúló gombfoci meccsek, ( Jóskának utolérhetetlen , saját gyártású játékosai voltak),  késõbb a Scampolo bulik. Talán nem is kezdõdött volna el a buli, ha Jóska nincs ott minden alkalommal.

Mikor megkapta a lakását, saját kezûleg festette, tapétázta, de úgy, hogy egy profi sem tudta volna megmondani, hogy hol vannak az egyes csíkok összeeresztve. Voltak nagy kirándulások, Délegyháza stb. Számomra nagyon emlékezetes volt egy kirándulás a Kõhegyre, ahol egy megvadult ló ledobva a lovasát egyenesen felénk kezdett futni. Jóskának akkor már megszületett Krisztián fiacskája és Õ is ott volt, plusz még két másik baráti kisgyerek. Az anyukáknak sikerült beterelni a gyerekeket egy útszélen álló kereszt mögé (érdekes, hogy éppen ott volt), de én már csak egy rozsdás drótkerítésnek tudtam lapulni, és ebben a pillanatban a megvadult és szemmel láthatóan rossz indulatú ló, felém rohant és kb. húsz centivel száguldott el mellettem. Az elsõ keresetembõl vett finom török bõrbõl készült dzsekim több helyen fölszakadt. Jóskára úgy emlékezem vissza, hogy általában nevet, mindennek kereste a vicces oldalát. Legyen erre bizonyíték ez az archív fotó.

 
Jóska emelkedett hangulatban.

A Puskás után elvégeztem a Felsõfokú Távközlési Technikum vezeték nélküli távközlési szakát, majd a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola vezeték nélküli távközlési szakát. 
Elsõ munkahelyem a Postai Tervezõ Intézet, Rádiótechnikai osztály, ahol 1967-1985 között távközlési tervezõként dolgoztam.

Innen a Posta Rádió és Televízió Mûszaki Igazgatóság, Frekvenciagazdálkodási Iroda, Hatósági osztályára kerültem 1985-1987-ig, ahol osztályvezetõ-helyettes voltam. A  Posta Rádió és Televízió Mûszaki Igazgatóság, Tervezõ és Mûszaki Nyilvántartó Irodában (Antenna Hungária Rt., Tervezési osztály), 1987-1993 irodavezetõ-helyettes, osztályvezetõ-helyettes, 1993 – 1999 osztályvezetõ, majd a Távközlés-fejlesztési osztályon 1999 – távközlés tervezési csoportvezetõ voltam.

A POTI-ban eltöltött 18 év alatt elsõsorban mikrohullámú összeköttetések tervezésével foglalkoztam. A szakterületet átölelõ valamennyi tervfajtát készítettem (hálózatfejlesztési tanulmányterv, rendszertechnikai terv, frekvenciaengedélyezési terv, telepítési kiviteli terv, stb.). A Frekvenciagazdálkodási Irodán - a vezetõi feladatok mellett – mikrohullámú és rádiótelefon hálózatok frekvenciaengedélyezési terveinek mûszaki felülvizsgálatával, ennek alapján az engedélyezési eljárás lefolytatásával foglalkoztam.

1999-ben értem el az Antenna Hungáriánál (és jogelõdjeinél) eltöltött munkaidõm alapján a 35 éves „Törzsgárda tagság”-ot. 1999 decemberében az eddigi szakmai tevékenységem elismeréseként „Antenna Hungária Életmûdíj”-at kaptam.  2005 decemberében pedig az„Antenna Hungária Cégcsoport Életmûdíj”-át kaptam meg.

2006. 04. 11-óta nyugdíjas vagyok.

 
2013.02.07-én