A Tangó, bolhapiac, használtcikk piac és talán a legklasszikusabb nevén: „Az Ecseri” a régi Pesten, a mai Operaház területéről indult karrierjére az 1800-as évek elején. A történetét dolgozta fel Bruckner Éva „A zsibárus boszorkány” című könyvében. A lenti angol feliratos áramkörök az internetből vannak. Szép lenne, ha bescannerelne egyik-másikunk egy párat a saját füzeteinkből vagy valamelyik tankönyvünkből, akinek még meg van - egy kép egy szappantartós rádióval is jót tenne a nosztalgiánkhoz. |
Pier: ![]() Más - méghogy az Ecseri vagy Teleki vagy az Opera melletti piac lett volna az első, mint ahogy ezt az elbocsájtott, most is történelemhamisító professzornő állítja..... Pontosan az operaház előtti metromegálló lejárata helyén volt a bejárata már évszázadok óta egy utoljára Orpheumnak nevezett kuplerájnak, ami akkor a legnagyobb ilyen intézmény volt Európában, amit az 1896-os világkiállításra épített Andrássy sugárút és földalatti miatt költöztetett el onnan a főváros vezetősége. Az operaház helyén volt már nagyon rég óta egy bolhapiac. Az 1848 utáni években még soká nem beszélt ott senki sem magyarul, ezért akkor Jüdischer Trödlermarkt-nak, magyarul csak zsidópiacnak hívták ezt a zsibvásárt. Ez egy volt a sok zsibvásár közül a mai Budapest területén, a legtöbbnek a kezdete katolikus zarándokhelyekre vezethető vissza, így az operaház helyén is megtörtént egy katolikus nagy csoda - még az Árpádházi királyok idején. ....folytatás következhetne - emlékezetből, ha lenne rá időm, de itt amúgyis más, a mi Ecserink a téma. Ha érdekel az operaház helyén kialakult piac nagyon hosszú története, akkor nézz magad utánna, mert a könyveim már nincsenek meg, amiben ezt olvastam. Az Orpheum, Moulin Rouge, Savoy bár és az operettszinház ide-oda költözködésével kapcsolatban kell keresni, és ott lehet ráakadni arra is, hogy ki is volt a csárdáaskirályné és kik jártak az Orpheumba évszázadokon keresztül (sok királyfi, a 14. Lajos, a napkirály a leghíresebb, akiről ez köztudott). Szóval nagyon izgalmasan van ez leírva a különböző könyvekben, pl. az is, hogy az egykori zarándokhely környékén magyar grófok és bárók villákat építtettek maguknak, hivatalosan a zarándokhely miatt...., hogy külföldi vendégeiket onnan az Orpheumba csalogatták, az megint egy más téma...... |
.....aki
nem hinné milyen jelenős volt az Ecseri, annak
szóljon a következő sláger: |
Cég:
Az első időben a
katonák által begyűjtött sarc
értékesítése volt a
cél. Ez
később minden egyéb
eladható árura bővült ki.
Miután a
város kinőtte önmagát és
terjeszkedni
kezdett elhatározta az Opera-ház
felépítését, a piac a
Teleki térre
került. Az
ideje itt is kitelt és akkor került az egykori
Mária
Valéria telep mellé az
Ecseri útra. Talán mindannyian itt
ismerhettük meg.
Élményeink ide kötődnek. Ezekből
néhány: Arra emlékszem, hogy a tranzisztorról, félvezető diódáról hivatalosan nem tanultunk. De a Zsiga már tudott ezekről. (Lehet, hogy az édesapjától). Meg az Ezermester füzetekből és a Rádióamatőr füzetekből. Néhányat még ma is őrzök. ![]() Később az Ezermester boltokban is lehetett kapni. Még egységcsomagot is. Ennek a tartalma volt a meglepetés. Ha jól emlékszem 20 forint körül adták. A Zsigával többször voltunk a Körúton, az Oktogon mellett. Talán akkor ez a bolt volt az egyetlen. De itt jelent meg ebben az időben orkán kabát és a farmer nadrág is! Ám akkor ez minket még kevésbé érdekelt. Pier: aki még mindig nem tudná vagy már nem tudná, hogy mi is egy tranzisztor, annak a jobboldali ábra szolgáljon emlékeztetőként..... |
![]() B. Gyuri: Szomorú aktualitása van az Ecseri-emlékeknek. Ernő volt a vezéralak, ő már úgy jött a suliba, hogy rádiókat épített, ismerte a terepet is. Talán vele történt: az egyik eladó mindenáron rá akart sózni egy varrógép roncsot. A végső érve ez volt: de uram nézze meg, ez teljesen komplett csak egy kissé hiányos! Nem vittük el, helyette zacskóba ömlesztett (már akkor is) ősrégi alkatrészeket vettünk kemény 20 Ft-ért (nem tudom, honnan volt ennyi pénzünk). |
Sinus:
Nekem
is van egy csomó emlékem ez
Ecseri piacról, amit pestiesen úgy
hívtak "Tangó". Mi
gyakran jártunk
együtt a Tangóra Bilszky Laci, Árvai
Pali, Kántor Csaba, mivel egy szobában laktunk
a kollégiumban. Emlékeim szerint
trapéz nadrágot
vettünk Bilszky Lacival, amit
még csak ott
lehetett kapni. Egyszer vásároltunk Bródynak (mi egymás között úgy hívtuk, hogy Sá) egy ukulelét, ami egy bélhúros kis gitár. Szerintem ez még meg is van neki, mert emlékezett rá az osztálytalálkozón. Rádiót én is építettem a kollégiumban, szappantartóba - akkor az nagy divat volt. Ezermester boltban lehetett hozzá kapni alkatrészeket (P 15-ös tranzisztort, 500 pf forgókondenzátort), de az 50 nF-os visszacsatoló kondenzátort csak az Ecserin lehetett megvenni (mert ritkaság volt abban az időben). ![]() Ez
a baloldali rajz egy ezermester füzetből
származik és egy 2-tranzisztoros,
visszacsatolásos vevő
áramkörét mutatja, amilyet a jobbfajta
szappandobozokba építettünk. - Ki is
büszkélkedett nemrég, hogy az
övé
még ma is működik? - Talán Sinus?
Fogadni mernék, hogy a Szép Lacié is
működik még, ha van benne elem!
|
![]() Pier:
A mellékelt tervrajz
egy találós
kérdés. A
kérdés az, hogy mire
jó a mellékelt tervrajz
és hol működik még manapság
is egy ilyen szerkentyű?
|
Összeállította: Kolleth Miklós