A Thomson-modell




A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi.
Magyarázatra várt azonban

J. J. Thomson talált először érveket amellett, hogy az atomban található elektronok száma nem túl nagy, az atom tömegének nagy részét a pozitív töltésű rész adja.

Elképzelése szerint az atom egész térfogatát kitölti a folytonosan elosztott pozitív rész, s ebben vannak beágyazva az igen kis méretű elektronok. Ezek vagy nyugalomban vannak az atom középpontjában, vagy meghatározott sugarú pályákon körben keringenek.
A modell — bár nem sokáig volt elfogadható — igen pozitív szerepet játszott a kutatásokban, mivel teljes egészében figyelembe vette a klasszikus elektrodinamika törvényeit (pl. hogy a gyorsuló töltés sugároz), és itt vetődött fel először az elektronburok héjszerkezete.
A modell azért nem maradt sokáig érvényben, mert hamar kiderült, hogy az atomban viszonylag sok hely van, és így nem lehet folytonos kitöltésű.