A kísérleti tapasztalatokat jól visszaadó és elég szemléletes magmodell a cseppmodell, amely az atommagot bizonyos értelemben olyannak tekinti, mint a vízcseppet.

• A magban a tömegszám növekedésével nő a fajlagos kötési energia, mert újabb és újabb nukleonok között jelenik meg vonzó kölcsönhatás. Ez az energiajárulék a tétfogati energia, amely az erős kölcsönhatásból származik.

• A kötési energiát csökkenti az, hogy a mag felületén elhelyezkedő nukleonok nincsenek minden oldalról körülvéve, ezért csak a belül lévők képesek kölcsönhatásba lépni. Ezek a nukleonok nem vesznek részt teljes intenzitással a kötésben. Ezt az energiajárulékot felületi energiának nevezzük.A tömegszám növekedésével az összes nukleonhoz képest egyre kevesebb lesz a felszín, így ennek a járuléknak a jelentősége csökken.

• Kezdetben a tömegszám növekedésével a fajlagos kötési energia nő. Kis tömegszámnál aránylag nagy a felületi energia. A tömegszám növekedésével a térfogat gyorsabban növekszik, mint a felület, ezért a térfogati energia gyorsabban növekszik, mint a felületi energia.

• A tömegszám növekedésével növekszik a mag mérete, és nő a benne található protonok száma is. Az elektromos taszítás ekkor már számottevővé válik, mivel az elektromos kölcsönhatás nagyobb hatótávolságú. Így a nagyobb protonszám miatt növekszik a egyes protonokra ható taszítás.