Energiaviszonyok
az atommagban
Az atommagot összetartó erőhatás természetének teljes
megértése az elméleti fizikusok számára a mai napig sem lezárt problémakört
képez.
-
A gravitáció nem elég erős.
-
Az elektromos vonzás nem jöhet szóba, hiszen a neutron semleges
részecske, míg az egymáshoz rendkívül közel elhelyezkedő protonok óriási
erővel taszítják egymást.
Egy új típusú kölcsönhatás jelenik
meg tehát a nukleonok között, amelynek általános jellemzői a következőkben
foglalhatók össze:
-
a kölcsönhatás elektromos töltéstől független,
-
bármely két nukleon között vonzás jellegű,
-
erősebb, mint az elektromos, hiszen legyőzi a protonok taszítását
(innen származik az elnevezés),
-
igen kis hatótávolságú, csak a közvetlenül szomszédos néhány
nukleon között hat.
Az atom és a magfizikában használatos energiamértékegység
az elektronvolt (eV):
1 eV annak az elektronnak a mozgási energiája, amely
álló helyzetból 1 V feszültség hatására gyorsult fel, tehát
A magfizikában szokásos energiák nagyságrendje az elektronvolt
milliószorosa: 106eV
= lMeV.