^b-sugárzás

• A b-sugárzás kétféle lehet, áthatoló képessége nagyobb az előző sugárzásénál. A b-részecskék energiája nagyon tág határok között változhat, sebességük általában nagyobb, mint 10 000 km/s, és egészen a fénysebességhez közeli értékig terjedhet.

• Vagy elektronokból (e^-), vagy azok antirészecskéiból, a pozitronokból (e⁺) áll. Ez utóbbiak az elektronnal azonos tömegű részecskék, töltésük az elemi töltés nagyságával megegyezik, de pozitív előjelű.

• A sugárzás létrejöttekor egy nukleon (neutron vagy proton) megsemmisül és egy másik nukleon, az elektron vagy a pozitron, ill. egy eddig ismeretlen semleges részecske jön létre, amely utóbbi kis tömegű és igen nagy áthatoló képességű. A folyamattól függően ez a semleges részecske a neutrinó () vagy annak antipárja ().

• A b-sugárzás bekövetkezésekor így a tömegszám nem változik, a rendszám 1-gyel változik, nő vagy csökken.

Példák a b-bomlásra: A b-átalakulás általában azért jön létre, mert az atommagban egy a-rész kiválása után nem megfelelő a proton-neutron arány, hiszen ezek száma a nagy rendszámú elemeknél nem egyenlő. Az átalakulás ezt az arányt hozza helyre, amely során új elem keletkezik.