A Nap egy csillag, amely "átlagos" tulajdonságai miatt a többi csillag sok tulajdonságát is magán hordozza. A Nap tanulmányozása tehát — közelsége miatt — sok vonatkozásban a csillagokra vonatkozó ismereteinket is bővíti. A csillagászatnak a Nappal foglalkozó ágát napfizikának is nevezzük.A Nap
Néhány adat a Napról:
Átmérő: 1,4.106
km
Tömeg: 2.1030
kg
Átlagos sűrűség: 1,41 kg/m3
Központi hőmérséklet: 10-20.106
K
Felületi hőmérséklet:
5800 K
Gravitációs gyorsulás a felszínen:
270 m/s2
Forgási periódus: 26-34
nap
A Nap forog a saját tengelye körül. Érdekes, hogy az egyenlítőhöz közelebbi tartományok nagyobb szögsebességgel forognak, mint a pólusokhoz közeliek.
A Napnak két tartománya van:
I. A Nap belső része
II. A Nap légköre
I. A Nap belső részei
1. A centrális mag
Itt zajlik a magreakció. Másodpercenként 6
kg hidrogén alakul át héliummá.
Ez a tartomány kb. a sugár 10 %-a.
2. A röntgensugárzási tartomány
A centrális magban keletkezett energia röntgen-
és más elektromágneses sugárzás formájában terjed át a külső, hideg tér
felé.
3. Konvekciós zóna
A
Nap felszíne alatt mintegy 100 000 km mélyen van. Itt az energiatranszportot
a sugárzás mellett a Nap anyagának a víz forrásához hasonló konvektív áramlása
is biztosítja. A konvektív zónában lévő anyag már gázállapotban található.
II. A Nap légköre
A Nap légkörét is három tartományra osztjuk.
1. Fotoszféra
A Nap sugárzásának túlnyomó része innen származik.
Granulált szerkezetű a konvekciós zóna felső része miatt. Hőmérséklete
kb. 5700 K. Ezt a tartományt szokták a Nap felszínének is nevezni. Vastagsága
kb. 500 km. Időnként sötétebb (hidegebb) foltok is megjelennek rajta. Ezek
a napfoltok. Csoportokban jelennek meg (kb. 50 db/csoport). Átmérőjük
10 km. 1500 K-nel alacsonyabb a hőmérsékletük, mint a fotoszféráé. Napfoltmaximum
11 évente jelentkezik. A foltoknak erős mágneses hatása van.
A fotoszféra felső tartományában találhatók az
időnként megjelenő napfáklyák, amelyek rendszerint szálas szerkezetűek.
Egyszerűsítve környezetüknél magasabb hőmérsékletű felhőknek foghatjuk
fel ezeket.
2. Kromoszféra
A
fotoszféra felett kb. 10 km vastagságban helyezkedik el. Magasabb hőmérsékletű,
mint a fotoszféra. Jellemző tevékenysége a protuberancia. Ezek a
Nap felszíne fölé emelkedő néhány 100 000 km-es hosszúságú gázoszlopok.
Élettartamuk több hónap is lehet. A kromoszféréban időnként fényes foltok
jelennek meg. Ezek a flerek, más néven napkitörések. Kialakulásukban
a Nap mágneses terének van jelentősége. Napkitörés alkalmával nagy mennyiségű
anyagi részecske (korpuszkula) dobódik ki a Napból, amelyek bizonyos idő
után a Földet is elérik. Ilyenkor észlelhető a mágneses vihar és a sarki
fény a Földön.
3. Napkorona
Megfigyelése csak teljes napfogyatkozáskor lehetséges.
Sűrűsége 10-16
g/cm3 . Hőmérséklete
106 K.