A Nap
A Nap egy csillag, amely "átlagos" tulajdonságai miatt a többi csillag sok tulajdonságát is magán hordozza. A Nap tanulmányozása tehát — közelsége miatt — sok vonatkozásban a csillagokra vonatkozó ismereteinket is bővíti. A csillagászatnak a Nappal foglalkozó ágát napfizikának is nevezzük.

Néhány adat a Napról:

 Átmérő:     1,4.106 km
 Tömeg:     2.1030 kg
 Átlagos sűrűség:   1,41 kg/m3
 Központi hőmérséklet:   10-20.106  K
 Felületi hőmérséklet:    5800  K
 Gravitációs gyorsulás a felszínen:  270 m/s2
 Forgási periódus:    26-34 nap

A Nap forog a saját tengelye körül. Érdekes, hogy az egyenlítőhöz közelebbi tartományok nagyobb szögsebességgel forognak, mint a pólusokhoz közeliek.

A Napnak két tartománya van:

I. A Nap belső része
II. A Nap légköre
 

I. A Nap belső részei

1. A centrális mag

Itt zajlik a magreakció. Másodpercenként 6  kg hidrogén alakul át héliummá.
Ez a tartomány kb. a sugár 10 %-a.
 

2. A röntgensugárzási tartomány

A centrális magban keletkezett energia röntgen- és más elektromágneses sugárzás formájában terjed át a külső, hideg tér felé.
 

3. Konvekciós zóna

A Nap felszíne alatt mintegy 100 000 km mélyen van.  Itt az energiatranszportot a sugárzás mellett a Nap anyagának a víz forrásához hasonló konvektív áramlása is biztosítja. A konvektív zónában lévő anyag már gázállapotban található.
 

II. A Nap légköre
 

A Nap légkörét is három tartományra osztjuk.

1. Fotoszféra

A Nap sugárzásának túlnyomó része innen származik. Granulált szerkezetű a konvekciós zóna felső része miatt. Hőmérséklete kb. 5700 K. Ezt a tartományt szokták a Nap felszínének is nevezni. Vastagsága kb. 500 km. Időnként sötétebb (hidegebb) foltok is megjelennek rajta. Ezek a napfoltok. Csoportokban jelennek meg (kb. 50 db/csoport). Átmérőjük 10 km. 1500 K-nel alacsonyabb a hőmérsékletük, mint a fotoszféráé. Napfoltmaximum 11 évente jelentkezik. A foltoknak erős mágneses hatása van.
A fotoszféra felső tartományában találhatók az időnként megjelenő napfáklyák, amelyek rendszerint szálas szerkezetűek. Egyszerűsítve környezetüknél magasabb hőmérsékletű felhőknek foghatjuk fel ezeket.
 

2. Kromoszféra

A fotoszféra felett kb. 10 km vastagságban helyezkedik el. Magasabb hőmérsékletű, mint a fotoszféra. Jellemző tevékenysége a protuberancia. Ezek a Nap felszíne fölé emelkedő néhány 100 000 km-es hosszúságú gázoszlopok. Élettartamuk több hónap is lehet. A kromoszféréban időnként fényes foltok jelennek meg. Ezek a flerek, más néven napkitörések. Kialakulásukban a Nap mágneses terének van jelentősége. Napkitörés alkalmával nagy mennyiségű anyagi részecske (korpuszkula) dobódik ki a Napból, amelyek bizonyos idő után a Földet is elérik. Ilyenkor észlelhető a mágneses vihar és a sarki fény a Földön.
 

3. Napkorona

Megfigyelése csak teljes napfogyatkozáskor lehetséges. Sűrűsége 10-16 g/cm3 . Hőmérséklete 106 K.
 
 
 
 
 
 
 
 

További információk