Az égbolt második legfényesebb égitestje.

Néhány fontos adat a Holdról:

 Átmérője: 3476 km
 Tömege: 7,3^.10²² kg
 Sűrűsége: 3,34 kg/m³
 Gravitációs gyorsulás a felszínén: 1,6m/s²
 Szökési sebesség: 2,38 km/s
 Közepes Föld-távolsága: 384000 km
 Keringési ideje: 27,3 nap

A Hold tengely körüli forgásának periódusideje megegyezik a Föld körüli keringésének periódusidejével. Ezért a Földről mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Holdnak. Ezt a jelenséget kötött keringésnek nevezzük. A Föld felszínéről a Holdnak kb. 59%-a figyelhető meg.
A Hold jelenléte az oka a Földön az árapály jelenségnek.

A Földön szilárd és folyékony halmazállapotú anyag található. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a víz egyenletesen borítja a Földet. A Hold vonzása a szilárd tartományokra úgy hat, mint egy merev testre, tehát a Föld különböző pontjaira ható gravitációs erőhatásokat a Föld tömegközéppontjában ható erőhatással helyettesíthetjük. A Hold által a Földre gyakorolt erőhatás minden pontban egyenlőnek vehető. Ez a feltevés a folyékony anyagra már nem igaz. Mivel a Hold az A ponthoz közelebb van, mint a D ponthoz, ezért a víz gyorsulása A pontban nagyobb a szilárd kéreg gyorsulásánál, a D pontban pedig kisebb. Ezért adott pillanatban az A és D pontban dagály, ugyanakkor B és a B' pontban apály van. A Föld adott pontján egy nap kétszer van apály, és kétszer van dagály.
 

A Hold felszínén megfigyelhetők:

 Hegyek:  A földi mérethez képest magasak. Gyűrű alakban húzódnak.

 Kráterek: 200 km-től néhány cm átmérőjűek. Oka: vulkáni tevékenység és meteorbecsapódás.

 Tengerek:  A Holdon nincs víz. Az elnevezés történelmi eredetű. A Hold első távcsöves megfigyelője, Galilei, még azt hitte, hogy a sötét síkságok helyén a földihez hasonló tengerek találhatók. Ezek valójában lapos síkságok, amelyeket porózus anyag borít.

 Szakadékok:  Hosszú, keskeny, mély képződmények. Kialakulásuk oka a holdrengés.

 Sugaras szerkezetű vonalak:  Képződésük okát nem tudjuk. Fiatal kráterekből indulnak ki, és minden képződményen áthaladnak.

A Holdról hozott kőzetminták vizsgálatával megállapították, hogy a Hold a Földhöz hasonlóan kb. 4,7 milliárd éves égitest. A holdpor kémiai összetétele nagyon hasonlít a felső földkéreg kémiai összetételére. Ezért elmondhatjuk, hogy nagy valószínűséggel a Hold a Földdel egy időben és azonos körülmények között keletkezett. Ennek ellenére a Hold felépítése egyszerűbb, mint  Földdé. A Hold arculata elsősorban történetének korai szakaszában változott lényegesen, az utolsó 3 milliárd év csak kisebb változásokat hozott a Hold szerkezetében.
 

Az első ember a Holdon

  Holdfogyatkozás

További információk