A
Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója. Tömege 2,5-ször nagyobb, mint
a többi bolygó együttes tömege. Felépítése nagyon hasonlít a Napéhoz. Fő
alkotórésze hidrogén, hélium, metán, ammónia. Ebből arra is lehet következtetni,
hogy a Jupiter a Naphoz hasonló körülmények között alakult ki, de nem volt
elég nagy ahhoz, hogy csillaggá válhasson.
A Jupiternek nincs szilárd kérge. A légkör és
a felszín határát ott jelölhetjük ki, ahol a hidrogén cseppfolyóssá válik.
A Jupiter felhői sávszerűen helyezkednek el,
valószínűleg a tengely körüli forgás miatt fellépő nagy kerületi sebesség
miatt.
A forgása nem egyenletes. Az egyenlítői öv forgási
periódusa 9 óra 50 perc, a póluskörnyéki zónáké 9 óra 56 perc.
Felületének
jellegzetes képződménye a Vörös Folt, amely
környezetéhez képest 11 évente foglalja el ugyanazt
a helyet. Mérésekből arra lehet következtetni, hogy a bolygónak jelentős
mágneses tere van.
A Jupiternek 16 holdja ismert. Ezek közül a legnevezetesebbek
a Galilei-féle holdak: Io, Europa, Ganymedes, Kallisto.
A Jupiteren nincsenek évszakok, mert egyenlítői- és pályasíkja mindössze 3 0-os szöget zárnak be egymással.