Hegyek:  A földi mérethez képest magasak. Gyűrű alakban húzódnak.

 Kráterek: 200 km-től néhány cm átmérőjűek. Oka: vulkáni tevékenység és meteorbecsapódás.

 Tengerek:  A Holdon nincs víz. Az elnevezés történelmi eredetű. A Hold első távcsöves megfigyelője, Galilei, még azt hitte, hogy a sötét síkságok helyén a földihez hasonló tengerek találhatók. Ezek valójában lapos síkságok, amelyeket porózus anyag borít.

 Szakadékok:  Hosszú, keskeny, mély képződmények. Kialakulásuk oka a holdrengés.

 Sugaras szerkezetű vonalak:  Képződésük okát nem tudjuk. Fiatal kráterekből indulnak ki, és minden képződményen áthaladnak.

A Holdról hozott kőzetminták vizsgálatával megállapították, hogy a Hold a Földhöz hasonlóan kb. 4,7 milliárd éves égitest. A holdpor kémiai összetétele nagyon hasonlít a felső földkéreg kémiai összetételére. Ezért elmondhatjuk, hogy nagy valószínűséggel a Hold a Földdel egy időben és azonos körülmények között keletkezett. Ennek ellenére a Hold felépítése egyszerűbb, mint  Földdé. A Hold arculata elsősorban történetének korai szakaszában változott lényegesen, az utolsó 3 milliárd év csak kisebb változásokat hozott a Hold szerkezetében.