Az üstököst körülvevő gázfelhő molekuláit a napszél (a Nap állandó korpuszkuláris sugárzása) és a sugárnyomás a Nappal ellentétes irányba taszítja. Ekkor keletkezik az üstökösre leginkább jellemző csóva. Egyes üstökösöknek gáz, más üstökösnek por csóvája van.

Ritkán olyan üstökös is megfigyelhető, amelynek por- és gázcsóvája is van. Tekintettel arra, hogy a napszél másként hat a gázmolekulákra, mint a porszemekre, ilyenkor egyidejűleg két csóva figyelhető meg.