Az üstököst körülvevő gázfelhő molekuláit a napszél
(a Nap állandó korpuszkuláris sugárzása) és a sugárnyomás a Nappal ellentétes
irányba taszítja. Ekkor keletkezik az üstökösre leginkább jellemző csóva.
Egyes üstökösöknek gáz, más üstökösnek por csóvája van.
Ritkán olyan üstökös is megfigyelhető, amelynek
por- és gázcsóvája is van. Tekintettel arra, hogy a napszél másként hat
a gázmolekulákra, mint a porszemekre, ilyenkor egyidejűleg két csóva figyelhető
meg.