A görög csillagászat Ptolemaiosszal (i.e. 90-161) érte el a tetőfokát. Az "Almagest" néven ismert főművében saját korának teljes ismeretanyagát foglalta össze. Ezt a geocentrikus világképet ptolemaioszi világképnek is szoktuk nevezni. Néhány égi jelenséget valóban jól lehetett ezzel az elképzeléssel is magyarázni. Talán ennek köszönhető, hogy az elkövetkező 15 évszázad fenntartás nélkül elfogadta. Tanai a következők:

• A föld mozdulatlan és gömb alakú.

•  Az égi gömb középpontjában helyezkedik el.
• Az egész világmindenség kering a Föld körül.

•  A nap egy év alatt kerüli meg a Földet. Azt, hogy a Nap keringés közben némileg változtatja távolságát a Földtől, azzal magyarázta, hogy bár a Nap egyenletesen, körpályán kering, a pálya középpontja kissé eltolódva van a Földtől.

Feltételezte, hogy a bolygók is körpályán keringenek a Nap körül.