Gábor Dénes (1900-1979)
Gábor Dénes (Dennis Gabor) (Budapest 1900. június 5.- London 1979 február 9.) természettudós, villamosmérnök, Nobel-díjas feltaláló, a Royal Society rendes (1956.), az MTA tiszteletbeli tagja (1964.), a Brit Birodalmi Rend lovagja (1970.), a National Academy of Sciences (USA) külső tagja (1973.), a Southamptoni (1970.), a Delft-i (1971.), a Surrey (1972.), a City-i (1972.), a Londoni (1973.), és a Columbia-i (1975.) egyetem díszdoktora.1944-ben "Az elektronmikroszkóp" című könyvében az optikai lencsék aberrációját analízálja, s felvillantja az egyes atomok "látásának" lehetőségét.
Kutató tevékenysége során felismeri a kis nyomású neongáz, higanygőz és nátriumgőz plazmaállapotának számos törvényszerűségét. A második világháborút követő években kezd az elektronmikroszkópijával és általában a szabad elektronok külső térbeli mozgásával foglalkozni. A megkezdett út az elektron- és ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezet az optikához és az információelmélethez, s közben - mintegy mellékesen - megszületik a holográfia, melynek felfedezése húsz évvel megelőzi technikai megvalósításának lehetőségeit. Gábor Dénes 1949-től a londoni Imperial College-ban ad elő elektronikát. 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezik ki. Szerkeszt egy Wilson-féle ködkamrát, melyben a részecskék sebessége is mérhető. Alkot holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén jelentős.
Az Imperial College professzori székfoglaló előadását az elektronika találmányairól és azoknak a civilizációra gyakorolt hatásáról tartja. Könyvének alapgondolata:
"A JÖVŐT NEM LEHET ELŐRE MEGJÓSOLNI, DE A JÖVŐNKET FEL LEHET TALÁLNI".
Műveiben foglalkozik az egyéni és társadalmi fejlődés lehetőségeivel a fejlett technológia korszakában.
1971-ben a holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért FIZIKAI NOBEL-DÍJAT kap. A díj átadásakor tartott beszédében a holográfia további felhasználásának a lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A hologramban tárolt információ sűrűsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ sűrűséget, ráadásul az információ előhívása is sokkal gyorsabb. Ugyanakkor a megfelelő módon készített hologram megvalósítja a rendezetlen kódolás információelméleti ideáját, melynek következtében már a hologram kicsiny részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen elosztott teljes információt.
Könyvtárát a "Római Akadémiá"-ra hagyta, amit 1993 óta, mint adományt a Gábor Dénes Főiskola őriz.