Max Born (1882-1970)Born, Max (szül. 1882. dec. 11. Breslau, Németország – megh. 1970. jan. 5. Göttingen), német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
1921-ben, abban az évben, amikor a Göttingeni Egyetemen az elméleti fizika professzora lett, Born megadta a hômennyiség nagyon pontos definícióját, és így a termodinamika elsô fôtételét matematikailag a legkielégítôbben fogalmazta meg. 1926-ban, miután tanítványa, Werner Heisenberg megalkotta az új kvantumelmélet elsô törvényeit, Born együttmûködött vele, hogy matematikailag is megfelelô leírást dolgozzanak ki. Valamivel késôbb, amikor Erwin Schrödinger közzétette kvantummechanikai hullámegyenletét, Born megmutatta, hogy az egyenlet megoldásának fizikailag fontos statisztikus jelentése van. Born vezette be a Born-közelítésnek nevezett hasznos technikát is az atomi részecskék szóródásával kapcsolatos problémák megoldására. Ô és J. Robert Oppenheimer kezdeményezték a molekulák elektronszerkezetével foglalkozó számítások ma már széles körben használt egyszerûsítését.
1933-ban Born elmenekült a nácik elôl,
professzor lett a Cambridge-i Egyetemen. 1934-ben vette fel a brit állampolgárságot.
1953-ban, nyugdíjba vonulása után visszatért
Göttingenbe.