Jómódú családból származott Charles Augustin de Coulomb, aki Angoulemben 1736. június 14-én született. Miután Párizsban befejezte matematikai és természettudományi tanulmányait, katonai pályára lépett, s a műszaki csapatokhoz került, ahol gyorsan haladt előre. Tíz évet töltött Martinique szigetén; felettesei nagy megelégedésére ő tervezte a sziget Bourbon-erődjét.
Szolgálatának ellátása mellett már itt is foglalkozott tudományos munkákkal. Főleg a műszaki mechanika és a statika problémái érdekelték.
1776-ban visszatért Párizsba, ahol közben miniszterváltozás történt, Coulomb várt kitüntetése elmaradt, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy jó ideig kizárólag tudományos kérdésekkel foglalkozott. Részt vett a Francia Tudományos Akadémiának a navigációs berendezések tökéletesítésére kiírt pályázatán (ezek az eszközök akkoriban főképp a hajók útvonalának kitűzését, mindenkori tartózkodási helyének megállapítását segítette elő), és kitűnő dolgozatával ki is érdemelte a pályadíjat. Ekkor kezdte részletesebben tanulmányozni a mágnességet s főképp a hő hatását a mágnes tulajdonságaira.
Az iránytű tökéletesítéséért, valamint az egyszerű gépek elméletének kidolgozásáért az Akadémia 1782-ben beválasztotta tagjai sorába. Neve ismertté vált a tudományos világban, de azért megmaradt a katonai szolgálatban is.
1784-ben tette közzé híres dolgozatát a később róla elnevezett torziós mérlegről, amelyben leírta, miképpen függ össze a mérleg fonalát elcsavaró torziós nyomaték, az elcsavarodás szöge, a fonal hossza és átmérője. Ennek ismeretében a torziós mérleggel igen kis erőket is meg tudunk mérni. Így határozta meg 1785 és 1789 között azt az erőt, amely két pontszerű elektromos töltés között jelentkezik, megállapítva, hogy ez az erő egyenesen arányos a töltések szorzatával, és fordítva arányos a töltések távolságának négyzetével. Ez az elektromosság nagy jelentőségű Coulomb-törvénye.
Felismerte továbbá, hogy az elektromos töltés a testeken nem a vegyi jellegük szerint oszlik meg, és kimutatta, hogy a töltött vezető felületének közelében az elektrosztatikus tér erőssége arányos a töltés felületi sűrűségével.
Tudományos tevékenysége mellett Coulomb közéleti szerepet is vállalt. Mint szakértő szigorúan bírálta a bretagne-i csatornák tervét, mert látta, hogy a tervek elsősorban magánérdekeket szolgálnak.
Befolyásos ellenfelei úgy álltak bosszút rajta, hogy koholt vádakkal börtönbe záratták. Innen kiszabadulva beadta lemondását, de azt nem fogadták el, sőt újra őt küldték a csatornatervek felülvizsgálására. Becsületes kitartásával végül is győzött. A francia forradalom kitörésekor azonban végleg visszavonult, és Blois melletti birtokán kizárólag tudományos feladatokkal foglalkozott.
Ekkor jelent meg az a munkája, amelyben kétféle fluidum (a  későbbi pozitív és negatív elektromos töltés) létezéséről szóló, elgondolását kiterjesztette a mágnességre is, és megfogalmazta a mágneses Coulomb-törvényt, a két mágneses pólus közt fellépő erőt meghatározó összefüggést, amely nagyon hasonlít az elektromos ponttöltése közt ható erőt leíró törvényre.
Coulomb jelentőssége abban áll, hogy mennyiségi módszereket vezetett be az elektromosság és a mágnesség tudományába, alkalmazva reájuk a newtoni mechanika alapelveit. Torziós mérlegét sikerrel használták fel az elektromos és mágneses mérésekhez, valamint a fizika más területein is.
1806. augusztus 23-án halt meg Párizsban.

Készült: Materny Károly összeállítása alapján