Joule, James Prescott (szül. 1818. dec. 24. Salford, Lancashire, Anglia – megh. 1889. okt. 11. Sale, Cheshire), brit fizikus, megállapította, hogy az energia különféle formái, a mechanikai, az elektromos és a hôenergia lényegében azonosak, egyik a másikba átalakítható. Ilyenformán megalkotta az energiamegmaradás törvényének, a termodinamika elsô fôtételének az alapjait.

Joule 1835-ben a Manchesteri Egyetemen John Dalton, a híres angol vegyész tanítványa volt. 1854-ben On the Production of Heat by Voltaic Electricity (Hôtermelés galvánelektromossággal) c. dolgozatában írta le a "Joule-effektus"-t. Kimondta, hogy egy huzalban az elektromos áram által keltett hô arányos a huzal ellenállásának és az áramerôsség négyzetének a szorzatával. 1843-ban közölte az egységnyi hô termeléséhez szükséges munka nagyságát, ezt nevezik a hô mechanikai egyenértékének. Négy, egyre pontosabb módszert használt ezen érték meghatározására. Különbözô anyagokkal kísérletezve azt is megállapította, hogy a hô az energia egyik formája, függetlenül attól, milyen anyagot hevítenek. 1852-ben Joule és William Thomson (a késôbbi Lord Kelvin) felfedezte, hogy ha valamely gáz külsô munkavégzés nélkül kitágul, a hômérséklete akkor is csökken. Ezt a Joule–Thomson-jelenség hasznosítva épült ki a hûtôipar a XIX. században. A hô mechanikai egyenértékét általában a J betûvel jelölik, a munka és az energia egyik egysége a joule nevet viseli.