CHRTSTIAN HUYGENS 1629-ben Hágában született. Apja — neves politikus, nyelvész, zenész, matematikus — volt az első tanítója. Jogi diplomát szerzett, de korán elkezdett matematikával is foglalkozni. Első matematikai eredményét 17 éves korában érte el. 28 éves korában a kúpszeletek területmeghatározásáról értekezett (Cyclometriae, 1651), 25 éves korában a p addig ismert legjobb közelítését adta meg (De circuli mognitudine inventa, 1654), majd valószínűségszámítással is foglalkozott.
Szereplését a fizikában a testvérével együtt épített távcsővel végzett asztronómiai vizsgálatokkal kezdte. Felfedezte a Szaturnusz gyűrűjét, egy holdját (Systema Saturniom), az Orion-ködöt. Ezen vizsgálatai közben felmerült a pontos idő mérésének szükségessége. 1657-ben megkonstruálja az ingaórát. Ettől kezdve intenzíven foglalkozik az állandó lengési idejű cikloidális ingák problémájával. Eredményeit – mint általában, ebben az esetben is — nagy időkéséssel publikálja (Horologium oscillatorium, 1673). Másik igen jelentős munkája, a De Motu corporum ex percussione csak halála után, 1703-ban jelent meg, bár eredményeinek összefoglalását 1669-ben a Royal Societynek bemutatta. Legismertebb munkája a Traité de la lumiére (1690). Megjelenésének késését előszavában meg is indokolja: várta, hogy ideje lesz a tudomány nyelvére, latinra lefordítani.
Huygens a Newtont közvetlen megelőző időkben, tehát a XVII. század harmadik negyedében, méltán örvendett a legnagyobb tekintélynek a fizikusok között: 1663-ban a Royal Society tagja lett, 1665-ben pedig Colbert a Francia Akadémia elnöki székébe hívta meg. 1681-ben hagyta el Franciaországot talán egészségi állapota, talán a nantes-i ediktum visszavonása miatt. Szülővárosában halt meg 1690-ben.
Huygens mint ember is rokonszenves: szigorú kritikus, de elismeri mások teljesítményét. Csak a tudománynak él, de nem magába zárkózott remete: verseket is ír kora szép asszonyaihoz. Érdeklődési körének széles skálájára jellemző, hogy egy sci-fi kéziratát is megtalálták hagyatékában, de az első belső égésű motor vázlata is tőle származik.