Uppsala Svédország, sőt egész Skandinávia egyik legősibb városa. Itt született 1701. november 27-én Anders Celsius, aki fiatalon, alig 29 éves korában már szülővárosa egyetemének csillagászprofesszora volt. Sokszor volt tanulmányúton, hogy megismerje a német, a francia és az itáliai csillagvizsgálók munkáját, s közben személyes kapcsolatba került az akkori idők neves csillagászaival.
1736-ban a francia állam megbízásából fontos geodéziai méréseket végzett a Lappföldön: meghatározta a Föld délköre egy szakaszának a hosszát, s ezzel hozzájárult a Föld alakjáról szóló vita eldöntéséhez. Ez a munka a csillagász körökben nagyban emelte a tekintélyét, és bizonyára része volt abban, hogy a svéd állam 1740-ben nagyszerűen felszerelt csillagvizsgáló intézetet állított fel Uppsalában. Celsius már nem sokáig vezethette az intézetet, mert 1744-ben meghalt.
Celsius széles körű munkássága a csillagászat, a geodézia és a fizika területére terjedt ki. Rendszeresen figyelte az északi fényt, és mérte a csillagok látszólagos fényességét, azt a fényt, amivel mi tündökölni látunk egy csillagot az égbolton. Ezt "fényrenddel" (latinul: magnitudo) szoktuk megadni: a legfényesebbek az elsőrendűek, a szabad szemmel még éppen láthatók a hatodrendűek.
Optikai eszközökkel még a 23-ad rendű csillagok is észlelhetők. Megfigyelte továbbá a Szaturnusz holdjait, vizsgálta a Balti-tenger szintjének változását.
Celsius mint a svéd királyi Akadémia tagja megfigyeléseiről főképp az Akadémia Emlékirataiban számolt be. Legnagyobb és legismertebb sikerét azzal aratta, hogy meg tudta győzni a tudósokat a tizes hőmérsékleti skála fontosságáról, ezt a skálát azután az ő tiszteletére Celsius skálának hívják.
Miközben a hó olvadásának és a víz forrásának a légnyomástól való függését vizsgálta, az a gondolata támadt, hogy ennek a két hőmérsékletnek - a skála két alpontjának - egymástól való távolságát száz részre kell felosztani. Az ő eredeti skáláján a hó olvadáspontját a 100 fok, a víz forráspontját pedig a 0 fok jelezte. A számozás rendjét azután - már Celsius halála után -tanítványa, Martin Strömer javaslatára fordították meg úgy, ahogyan ma is használjuk.
Celsius 1742-ben tette közzé eredeti elgondolásait Két állandó hőmérséklet megfigyelése egy hőmérőn című dolgozatában. Ezt a tanulmányát még ugyanabban az évben az Akadémia tagjai előtt is ismertette.
Két évvel később, 1744. április 25-én halt meg Uppsalában.

Készült: Materny Károly összeállítása alapján