Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus és csillagász 1777. április 30-án született Braunschweigben. Egy vízmű szerény jólétben élő igazgatójának volt a gyermeke. Már kiskorában feltűnt rendkívüli számolóképességével, amellyel iskolás éveiben magára vonta a szélesebb nyilvánosság figyelmét is.
Tizennégy éves korában bemutatták Carl Wilhelm Ferdinand braunschweigi hercegnek, aki felismerte tehetségét, és bőkezű támogatásban részesítette.
1795-ben Göttingenbe ment az egyetemre, ahol hároméves tanulmányait azzal kezdte el, hogy kidolgozta a legkisebb négyzetek módszerét. Ez fontos módszer a mérési hibákkal torzított megfigyelések "kiegyenlítésére". Ezután sorra születtek további munkái, amelyek a matematika fejlődésének legjelentősebb eredményei közé tartoznak.
Dolgozatai kezdetben nem jelentek meg, kivéve az algebra alaptételének szigorú bizonyítását tartalmazó híres disszertációt, amelynek alapján - vizsga nélkül - doktorrá avatták.
A Disquisitiones arithmeticae című első nagyobb művét, amely a modern számelmélet kezdetét jelenti, 1801-ben adta ki, és kivívta vele az egész matematikai világ elismerését. Az alig 24 éves Gausst ugyanebben az évben megválasztották a petrográdi Tudományos Akadémia levelező tagjává.
Még ismertebbé vált, amikor új módszerével kiszámította az akkor fölfedezett és rövidesen eltűnt Ceres kisbolygó pályáját, aminek alapján később újra megtalálták.
Gauss a herceg haláláig állandó évi fizetést kapott, úgyhogy teljesen munkájának élhetett. 1807-ben elfogadta a göttingeni egyetem meghívását, s azután itt dolgozott élete végéig, mint a matematika tanára és a csillagvizsgáló intézet igazgatója.
Új helyén első nagyobb műve Az égitestek mozgásának elmélete című csillagászati munka. Ebben alkalmazta a legkisebb négyzeteknek általa kidolgozott, bevált módszerét is. Amikor 1831-ben Wilhelm Weber Göttingenbe jött, együttműködés alakult ki köztük a fizika területén.
Kísérleteket végeztek a földmágnességgel kapcsolatban, és 1833-ban megszerkesztették az első elektromágneses távírót.
1839-ben Gauss kiadja klasszikus művét: A földmágnesség általános elméletét. Nagy érdemeket szerzett az abszolút fizikai mértékrendszer kidolgozásával, amely sokáig használatos volt a természettudományos kutatómunkában. A csillagászati, matematikai és fizikai kutatásokon kívül sok időt szentelt a gyakorlati geodéziának is, amikor a hannoveri király utasítására háromszögelési méréseket végzett.
Göttingeni működésének ideje alatt széles körű levelezést folyatatott világhírű tudósokkal, köztük a kiváló orosz matematikussal, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkijjel.
Egész élete folyamán a "pauca sed matura" (kevés, de érett művet) elve vezérelte. Csak gondosan kiérlelt, igényes munkával kidolgozott könyveket adott ki a kezéből, amelyeknek a száma azonban nem kevésbé meghökkentő, mint a tartalmuk.
Gauss kétszer nősült. Mindkét felesége korán elhunyt. Hat gyermeke közül legfiatalabb leánya gondoskodott róla.
1855. február 23-án halt meg a göttingeni csillagvizsgálójában.

Készült: Materny Károly összeállítása alapján