• Ez a kérdés a közegellenállásra vonatkozik. A közegellenállásról azt kell tudni, hogy a test alakján, a haladás irányára merőleges legnagyobb keresztmetszetén, és a közeg sűrűségén kívül a sebesség négyzetétől függ.

  • A leejtett test tehát gyorsul sebessége tehát növekszik. Ennek hatására tehát rohamosan nő a közegellenállásból származó fékezőerő. Egyszer csak elérünk ahhoz az állapothoz, amikor a test súlya egyenlő lesz a közegellenállási erő és a csekély felhajtó erő összegével. Ettől kezdve a test már állandó sebességgel mozog.
    Az üres gömb nyilvánvalóan könnyebb, mint tömör társa. Így kisebb sebesség elérése esetén áll be az egyensúlyi állapot, amelyről az előbb szóltunk. Ebből következik, hogy az üres gömb, nagy magasságból esve, útja jelentős részét kisebb állandó sebességgel teszi meg, mint a tömör gömb, és ezért később ér le a talajra.