a) Kettős furatú dugóval zárható lombikot töltsünk meg félig vízzel! A dugó egyik furatába nyomjunk egyenes, elvékonyított végű, a másikba meghajlított üvegcsövet! Állítsuk be a ledugaszolt lombikban a

vízszintet úgy, hogy az egyenes cső vége mélyen a vízbe nyúljon, míg a meghajlítotté ne érje el a vízszintet! Fújjunk a kihajlított csőbe! Az egyenes cső elvékonyított végén a víz szökőkútszerűen kilövell.

b) Cseréljük ki az előző kísérletben használt  lombik  dugóját  olyanra, amelyen át csak egyetlen egyenes, felül elvékonyított végű cső nyúlik a lombik vizébe! Helyezzük a lombikot vizes szűrőpapírra (itatóspapírra)! Egy nagyméretű üveghengerben melegítsük fel a levegőt, majd borítsuk le a lombikot a hengerrel úgy, hogy a henger száját erősen a szűrőpapírra szorítjuk. A lombikból magas vízoszlop szökik fel.

• A sikeres kísérlet feltétele, hogy a hengerben lévô levegőt úgy  melegítsük fel, hogy a henger üvegfala ne melegedjen. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a szájával lefelé fordított hengert gyors mozdulattat egy Bunsen-lángra húzzuk, majd szinte azonnal le is vesszük róla, és máris a szűrőpapírra állított lombikra borítjuk.

• Vigyázzunk, ha nem vagyunk elég gyorsak és körültekintőek, a gázlángtól az üveghenger elpattanhat!

• A kísérlet csak akkor sikerül, ha az üveghengert a vizes sűrőpapír "légmentesen" zárja. Ezért a kísérlethez "csőrös" kiöntővel rendelkező mérőhenger nem alkalmas.