Egy méter hosszúságú alul zárt, keskeny (de nem kapilláris) üvegcsövet töltsünk meg higannyal, majd nyitott végét ujjunkkal befogva fordítsuk meg a csövet, s az  ábrán látható módon merítsük bele egy higannyal félig telt tálba, ezután vegyük el ujjunkat a cső szájáról!

A higany egy része. a tálba folyik, mintegy 76 cm magas higanyoszlop azonban a csőben marad. Ennek a nyomását a közlekedőedények törvénye alapján egyensúlyozza a külső légnyomás. Ezzel a kísérlettel mérte meg Torricelli 1643-ban elsőként a légnyomást.
 

Megjegyzések

• Döntsük meg a csövet! A higany feletti "Torricelli-űr" térfogata csökken, a higanyoszlop függőleges vetülete azonban állandó marad. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a kísérlet elvégzése során a csőbe levegô is került. (Pontosan elvégzett kísérletben a Torricelli-űrt higanygőz tölti ki, ennek nyomása azonban elhanyagolható.

• A Torricelli-csővel óvatosan kísérletezzünk! A csövet tölcsérrel töltsük meg! A higanyt kis magasságból, lassan öntsük! A cseppekre szakadva szétguruló higany nehezen szedhető össze, és gőzei mérgezők.