Fél ív géppapírt hosszabbik oldala mentén hajtsuk cső alakúra. A papírcső átmérője 2-2,5 cm legyen. A cső oldalán szabadon maradó papírszélt ragasszuk le.
Egy lemezt vagy egy könyvet emeljünk egyik kezünkkel magasra, és tartsuk ferdén, hogy lejtő legyen. A másik kezünkkel tegyünk a lejtő felső részére egy kavicsot. A kavics végigcsúszik a lejtőn, azután pedig szabadon esik.
Tegyük most a papírhengert a lejtőre és engedjük el. A henger végiggurul a lejtőn, közben forgásba jön. A lejtő végéről szabadon esik a forgó henger, de nem a kavics esési pályáján halad, hanem attól elcsavarodó esési pályán.

Magyarázat

• Miközben a forgó henger esik, elsuhan mellette a levegő. Az A betűvel jelzett oldalon a henger forgásiránya és a levegő elsuhanásának iránya ellenkező. Ezért az A oldalon a henger forgása lassítja az elsuhanó levegő sebességét a hengerhez képest. Éppen ellenkező a helyzet a B jelzésű oldalon. Itt megegyezik egymással a henger forgásiránya és az elsuhanó levegő iránya. Ezért a B oldalon sebesebben suhan el a levegő a henger mellett, mint az A oldalon.

• Már kétszáz évvel ezelőtt is észlelték, hogy a mozsárágyúkból kilőtt golyók sokszor erősen eltérnek attól a pályától, amire számítunk. Az is megesett, hogy az előre kilőtt golyó egyszerűen visszafordult, és az ágyú mögött hullott le. Mivel ez még a tüzérek életét is veszélyeztette, kívánatos volt a jelenség okát megtalálni. A különös röppályát egy Magnus nevű egyetemi tanár magyarázta meg 1852-ben.