Szórjunk az asztalra apró selyempapír-darabkákat vagy konfettit! Dörzsöljünk meg szőrmedarabbal üveg- vagy ebonitrudat, és közelítsük lassan a papírdarabkákhoz! A rúd a papírdarabokat magához vonzza, majd eltaszítja.

A jelenség bizonyítja, hogy a rúd a dörzsölés hatására elektromos állapotba kerül. (Némi ügyeskedéssel kimutatható, hogy a szőrmedarab is hasonlóan viselkedik. Általában, ha két különböző minőségű anyagot összedörzsölünk, mindegyikük elektromos állapotba kerül.)
A jelenség magyarázata az, hogy az elektromosan töltött rúd a papírdarabokat polarizálja, s ezért magához rántja. Az érintkezés során a rúd a papírt feltölti, és eltaszítja magától.
 

Megjegyzések
 

•  A jelenség látványosabbá tehető, ha a papírdarabkákat az asztalon fekvő fémlapra szórjuk. Ek-kor ugyanis a fémben fellépő töltésmegoszlás is segíti a papír polarizálódását. A papírdarabkák a fémlap és az ebonitrúd között látványosan ide-oda pattognak.

•  Papírdarabkák helyett apró fémfólia- vagy sztanioldarabkákat is használhatunk. A feltöltött rúd a fóliadarabkákban elektromos megosztást hoz létre, magához vonzza, feltölti; majd eltaszítja őket.  (Ekkor a fémlap alátét természetesen felesleges.)

• Gyakran előfordul, hogy a kísérlet során néhány papírdarabka tartósan a rúdhoz tapad. Ennek az az oka, hogy mind a rúd, mind  a papír szigetelő anyag, és rajtuk a töltések mozgása korlátozott. Erősebben jelentkezik a hatás, ha tépett szélű papírszeletkéket használunk. A szálkás szélű papírda-rabkák ugyanis a rúd kisebb egyenetlenségein vagy az esetleges szennyezéseken könnyebben fennakadnak, mint az éles szélűek.

•  A hagyományos üveg- vagy ebonitrúd helyett a kísérlet sok más anyaggal is bemutatható. Dörzsölés hatására kiválóan töltődik például a plexi és még inkább a teflon. Jól használhatóak a kísérlethez egyes műanyag fésűk és vonalzók is.