Töltsünk vízzel színültig egy magas üveghengert! Öntsünk egy kémcsőbe kétharmad részénél kissé feljebb vizet, majd a kémcső száját befogva fordítsuk meg azt, és merítsük az üveghenger vizébe! A kísérlet akkor megy jól, ha a kémcső a vízzel teli hengerben szinte teljesen elmerülve úszik. Ezután a hengert fedjük le rugalmas anyaggal (pl. gumikesztyűvel vagy futball-labda belső darabjával), és nyomjuk be a hártyát! Ha a kémcsőbe megfelelő mennyiségű vizet töltöttünk, akkor a nyomás hatására elmerül a henger vizében. A gumilapot elengedve a búvár ismét a felszínre emelkedik.
    Az érzékenyen beállított búvár azért merül el, mert a megnövelt nyomás a benne lévő levegőt összenyomja, s ezáltal a búvár átlagsűrűsége nagyobb lesz, mint a vízé. A túlnyomás megszűntével a kitáguló levegő az átlagos fajsúlyt ismét lecsökkenti, s a kémcső a felszínre emelkedik.
 

Megjegyzés

A Cartesius-búvár nagyon érzékeny kísérleti eszköz, az egyik nap beállított búvár a következő napon már működésképtelenné válhat, pl. néhány fokos hőmérséklet-változás, illetve az állott vízben a kémcsôre rakódott kicsiny buborékok miatt.