• A hanghullám a levegőben 340 m/s-os sebességgel terjed szét minden irányba. Elhagyja a nála jóval lassabban haladó gépet, és fokozatosan elhal. De minél jobban megközelíti a gép sebessége a hangét, annál kevésbé tudja a hanghullám megelőzni a gépet. A szuperszonikus gép által gyors egymásutánban keltett hanghullámok felhalmozódnak, az összenyomott levegőrétegek egymásra torlódnak, óriási lökéshullám keletkezik, amely falként tornyosul a gép elé. A gép tovább fokozza a sebességét, eléri a levegőfalat, óriási robajjal áttöri, maga mögött hagyja és továbbszáguld. Ez a hangrobbanás. Akkor következik be, amikor a hang sebessége eléri és túlszárnyalja a hang sebességét.

Ezután már a hang keltette lökéshullámok hátul kullognak, felhőként húzódnak a gép után mindaddig, ameddig a gép újra lassítani nem kezd.
Ekkor a hátul maradt hangfal fokozatosan megközelíti a repülőgépet, és el is éri. Ezután megint lesz egy olyan pillanat, amikor a háta mögött összetorlódott levegőfalat át kell törnie ahhoz, hogy most már a hang sebességénél kisebb sebességgel repüljön tovább. Hangrobbanás kíséri tehát azt a határsebességet is, amikor a hangnál gyorsabb repülőgép sebessége a hangénál kisebbre csökken.