-
Ha a vezeték a sínekkel párhuzamosan volna
kifeszítve, akkor a mozdony áramszedője (az egyenes pályaszakaszokon) mindig
ugyanazon, a helyen érintkezne a felsővezetékkel és a súrlódás következtében
erősen felmelegedne, illetve ott gyorsan elkopna. A cikcakkos kifeszítés
révén az áramszedő a mozgás során mindig máshol érintkezik, ezért teljes
szélességében egyenletesen kopik, és a felmelegedés is kisebb mértékű.
-
Másrészt nehézséget okozna a vezeték hőtágulása,
hiszen itt nem lehet hézagot hagyni, mint a sínek esetén. A cikcakk kifeszítés
esetében a rögzítési pontok egy része nincs állandó helyen, hanem egy súly
csigán átvetett drótkötéllel állandó erővel húzza a vezetéket, így a töréspontok
kicsiny, oldalirányú elmozdulásával lehet igazodni a vezeték hőmérsékletváltozás
következtében fellépő hosszváltozásához. A felsővezeték ezért télen sem
szakad el, és nyáron sem lazul meg.