Az Obsitos zenekar – Fejes István karnagy vezényletével – élőzenei produkcióval emelte a ballagás ünnepi hangulatát

 

A 12. a osztály, osztályfőnök: Szabó Miklós

 

A 12. b osztály, osztályfőnök: Miterli Zoltán

 

A 13. e osztály, osztályfőnök: Blastik István

 

12. a osztály

 

13. e osztály

 

Ötven évvel ezelőtt érettségizett diákok: 1963 A

 

Ötven évvel ezelőtt érettségizett diákok: 1963 B.
Középen Rácz János egykori igazgató (1959–62)

 

Ötven évvel ezelőtt érettségizett diákok: 1963 C és D

 

12. b osztály

 

Dr. Horváth László Ferenc igazgató és a két műsorvezető, Molnár Stefánia (9. e) és Kelemen Viktor (10. e)

 

Meghívott vendégeink: Fröhlich Henrik volt Puskás-diák (1958-62), a PTTT szülői szervezetének elnöke, a Puskás Tivadar Rádióklub vezetője; Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója; dr. Lindner Miklós nyá. altábornagy, a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület tiszteletbeli elnöke; Marosvölgyi Ágnes, a Centroszet TISZK oktatási igazgatója; Horváth Jenő 50 évvel ezelőtt érettségizett volt Puskás-diák és Halmágyi Erika (12. e), a PTTT diákönkormányzatának képviselője

 

Kuti József és Rácz János, akik tanították az 1963-ban végzett diákokat

 

Szabó Richárd 2012-ben érettségizett volt Puskás-diák vidám produkciója

 

Gselmann Bence a 12. b osztály albumlapját adta át dr. Horváth László Ferenc igazgatónak. Az osztályok négy évük néhány emlékezetes pillanatát fotókkal illusztrálva mutatják be egy-két oldalon

 

Galambosi Gábor a 13. e osztály nevében kötötte az osztálynévsort tartalmazó selyemszalagot a ballagóbotra

 

A végzős évfolyam három diákja jelképesen az iskolazászló átnyújtásával adta át a „hatalmat” a következő évfolyamnak

 

A 12. a osztály nevében Szele Dávid vert emlékszöget az iskolazászló rúdjába

 

A 12. b osztály nevében Bangó Róbert szögelt

 

A 13. e osztály nevében Galambosi Gábor szögelt

 

Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója ünnepi beszédét tartja

 

Tisztelt egybegyűltek, rokonok, ismerősök! Kedves tanárok, kedves szülők, kedves végzős diákok!

„Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni
Majd az unokáknak, mikor körbeállnak
Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak
Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni!”

Ezt a pár sort hallottam nemrég a rádióban, egy divatos zenekar nem is olyan régi slágere ez. Feltételezem, hogy nektek, végzős diákoknak ezt a pár sort nem kell bemutatnom, de úgy gondoltam, hogy megosztom veletek ezen a napon. Úgy gondoltam, megosztom veletek, illetve felidézem bennetek. Mert mikor kívánhatja az ember azt valakinek, hogy szép élete, szép élményei, szép sikerei legyenek, ha nem éppen a ballagásán? De mi a szép siker, mi a szép élmény, vagy miért érdemes dolgozni, illetve miért volt érdemes dolgozni abban a néhány évben, amit itt töltöttetek a Puskásban?

Biztosan annyiféleképpen gondoljátok ezt, ahányan most itt vagytok. Ugyanakkor engedjétek meg azt, hogy egyet mégis megemlítsek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatójaként nagy öröm számomra, hogy az iskolátok partnerként működik együtt velünk a digitális átállás lebonyolításában. Erről szól 2013 a hatóság életében. Az év végéig minden háztartásban a legmodernebb módon fognak majd tévézni az emberek. Korszakváltásról van szó a televíziózásban, amely ahhoz hasonlítható léptékű változás, mint amikor a fekete-fehér tévéről áttértünk a színes tévére. Ennek a változásnak a véghez vitelében pedig a legnagyobb szükség az olyan lelkes csapatok segítségére van, mint amilyen a tiétek is. Úgy gondolom, ha valamiért, akkor az ilyen volumenű ügyekért érdemes és kell is dolgozni. Ha az idézett dalban szereplő unokákra gondoltok, a saját unokáitokra, akik majd az ágyatokon ugrálnak, gondoljatok arra is, hogy ők már mind digitálisan fognak televíziózni. Mikor körbeállnak majd titeket, meséljétek el, hogy részesei voltatok ennek a korszakváltásnak. De nemcsak ennek: részesei voltatok a Puskásnak, és még megannyi dolognak, amit akár sem tanáraitok, sem szüleitek, de néha még a barátaitok sem tudnak. Ezek mindig éltetni fognak titeket, és remélem, hogy csak jó érzéssel és hasznos tanulságokkal lettetek gazdagabbak.

A partneri együttműködésből adódó tapasztalataink szerint tanáraitok és iskolátok ehhez mindig nagyon jó hátteret biztosítottak. Legyetek rá büszkék! Tizennyolc éves, felnőtt emberek vagytok, akik előtt és mögött is sok minden van már. Ezért talán mégsem azt kívánom, hogy kezdjétek el, hanem azt, hogy éljétek ugyanilyen frissen és tettvággyal teli az életet. Tudjátok, azért, hogy majd legyen mit mesélni. Mindannyiótoknak gratulálok, és további szép sikereket kívánok!

Aranyosné dr. Börcs Janka emlékszöget helyezett el az iskolazászló rúdjában

 

Az 50 éve végzettek nevében Balázsi Péter szögelt

 

Az 50 évvel ezelőtt végzettek nevében Horváth Jenő köszöntötte a megjelenteket

 

Kedves ballagó diákok, kedves öregdiákok, kedves tanáraink, kedves vendégeink!

Az öregdiákok nevében sok szeretettel köszöntöm az idén ballagó fiatalokat, és kívánom nekik, hogy 50 év múlva, 2063-ban mindannyian köszönthessék egészségben a jövő ballagó fiataljait e falak között.

Két emberöltőnyi életkor, és még nagyon sok minden elválaszt bennünket egymástól. De összeköt egy láthatatlan kapocs, a hely szelleme, az alma mater, a Gyáli úti Puskás.

Mit is jelent ez nekem, egy 70 év felé közeledő öregdiáknak? Jelent egy valóságos és egy virtuális közösséget, egy épületegyüttest, tantermeket, laborokat, osztálytársakat, tanárokat, valóságos történetekkel, emlékképekkel, amelyeket mi, öregdiákok itt megéltünk. De jelent egy virtuális közösséget is, a diákelődeinket, -utódainkat, tanáraikat, akiket talán nem is ismerünk, de jó érzéssel gondolunk rájuk, sikereiknek külön örülünk, hiszen ők is a Puskás közösségéhez tartoznak.

Mit jelent még a Puskás? Jelenti az azonnali produkcióképes tudást. A frissen végzett Gyáli úti technikus azonnal bevethető és használható, köszönhetően a fejlett, magas szintű laboroktatásnak. Kezdve a felvételi feladatok között megjelenő, összerakható tábori tekerős kalapácsos géptől egészen a Gauss-zajjal terhelt regenerátor hibaaránymérésééig.

Mit jelent még a Puskás? Jelenti az emberséges szigorúságot, következetességet és a magas színvonalú követelményrendszert. A diáksapka helyes kis Bocskai-sapka volt, kék mezős, antennás, villámos, telefonos sapkarózsával, hiánya bocsánatos bűnnek számított. A mérési jegyzőkönyv hiánya azonban súlyos következményekkel járt. Mondhatnák, ez a szakma. De milyen színvonalú volt a közismereti tárgyak oktatása? Drága jó Szegedi Molnár Gézáné volt a matektanárom. Nem voltam mindig ötös matekból, voltak négyeseim is szép számmal. De a műszaki egyetemi írásbeli felvételimet könnyedén megcsináltam ötösre matematikából és fizikából is ’63-ban. Ebben az évben tízszeres túljelentkezés volt a Műegyetemen. Mindenki villamosmérnök akart lenni, úgyhogy nem bántak velünk kesztyűs kézzel.

Mit jelent még a Puskás? Jelenti a mindenkori vezetés elkötelezettségét az elért színvonal megtartására és fejlesztésére. Időtálló, távlatos tervek elkészítését, az adódó lehetőségek kihasználását. Gyors reagálást a társadalmi és iparpolitikai változásokra, a források megszerzését – és vég nélküli építkezést. Ha ez a forma kell, akkor tanonciskola – ha az, akkor technikum vagy szakközépiskola vagy felsőfokú technikum vagy főiskola. A lényeg, hogy a Puskás-szellem tovább él, fejlődik, és immár 101 éve jelen van. Jelentősége túlmutat a fővároson, országos híre büszkeséggel tölt el bennünket. Köszönet érte az iskola összes eddigi vezetőjének, de különösen Rácz János igazgató úrnak, főiskolai tanárnak, aki a mi évfolyamunkkal egy időben kezdte meg technikumi direktori munkásságát, aki engem, egykori tanítványát tanártársául fogadott a győri KTMF-en, hogy együtt taníthassuk a jövő üzemmérnökeit 21 éven át. Köszönet érte. Köszönet és hála dr. Horváth Lászlónak, akivel a Puskásból nem ismerhettük egymást, mert ő éppen akkor kezdett elsősként itt az iskolában, amikor mi már a lányokat kergettük a Balatonon, friss technikumi oklevéllel a zsebünkben. A népszerű Horváth Laci talán a legtöbbet tette ezért az iskoláért a 101 év alatt. Igazi céltudatos menedzser vált belőle, az iskola újjászületett a keze alatt, a diákok országos jelentőségű tanulmányi, szakmai és sportversenyeket nyernek, virágzik a szakköri élet, az iskolát jegyzik, írnak róla.

Mit jelent még a Puskás? Jelenti a siker ízét. A Puskásban mindig támogatták az önálló kezdeményezést. Arra neveltek, hogy vállalkozzunk saját elhatározásból kedvenc témák feldolgozására. Különösen Bucsás Péter tanár úr adott lehetőséget arra, hogy rádiótechnikai témákból kiselőadásokat tartsunk. Soha nem felejtem el, milyen szorgalommal készültem az automatikus hangerőszabályzás rejtelmeiből. Péter persze mindenkit megdicsért, ami hihetetlen energiákat szabadított fel bennünk. Szerettük szabadelvű óráit, minden témában éreztük nagy gyakorlati tapasztalatát. A kollégiumban is támogatták a saját kezdeményezést. Talán emlékeztek rá, én egy ötletemmel, amit kulturális fejtörőnek neveztem el, óriási kollégiumi díjcsökkentést értem el Tátrai Sándornál. Havi 400 forintról 250 forintra csökkentette a koleszdíjamat. Apám, aki általános iskolai szakfelügyelő volt akkor, 850 forintot keresett egy hónapban.

Mit jelent még a Puskás? Hát a felnőttkori sikereket. ’92-93-ban Győrben, a Rendszertámogató Központban folytak a digitális központ típusvizsgálatai. A Siemens EVSD központ tömeghívásai számtévesztést mutattak. Nagy hiba, a németek nem akarták elismerni. Egy hét alatt extra mérésekkel bizonyítottuk be nekik, hogy igazunk van, és a világon az összes központjuk téveszt ezzel a release-zel. A hiba oka: 3,5 dB csillapítás hiányzott a kódvevők előtt, persze szoftverből. Kik voltak a csapatban? Hát a Puskás-öregdiákok: Bilszky Laci, Szentannai Péter, Láng Béla, Pongrácz Béla, jómagam, a főiskolai tanítványaim és így tovább. Olyan nagy siker volt, hogy egyesek szerint ez alapozta meg az RTK létét Győrben.

Mit jelent még a Puskás? A Puskás az életerő maga. Melyik középiskola tudja követni azt a robbanásszerű fejlődést, amit a híradástechnika bemutatott az elmúlt száz évben? Ebből ötven évet mi is ismerünk. ’63-ban nem is hallottunk a számítógépről. Nem voltak integrált áramkörök, a tranzisztor újdonságnak számított, noha már tanultunk róla. A győri erősítőben, amelyik a nyugati határállomás volt, döntően kettő- és négyhuzalos hangfrekvenciás erősített nemzetközi áramkörök voltak, a helyi tárcsahangra perceket kellett várni, helyközi viszonylatban teljes volt a kézi kapcsolás. 2013-ban csomagkapcsolt hálózat gigabit routerekkel, optikai kábelekkel és mikrohullámon, több szolgáltatós mobilhálózat, mobilkészülékek, mind a vezetékes helyi hálózatban, több a mobilkészülék, mint a vezetékes. Helyi hálózatban DSL hálózat mellett megjelenik az üvegszál, már a digitális központi sor van, általánossá válik az internetelérés. Hihetetlen fejlődés – és a Puskás követi ezt. Természetesen fel kell adni a berendezések naprakész oktatásának követelményét, amit annyira dicsértem az imént. Ehelyett az elvek, eljárások, a számítógép és a szimulációk oktatására kell helyezni a hangsúlyt, de ezt is megoldja az iskola. Ma minden sokkal bonyolultabb, sokrétűbb, árnyaltabb, mint a mi időnkben, de talán csak azért, mert a tároltprogram-vezérlés lehetőséget ad a szolgáltatások millióinak kifejlesztésére. Az átviteltechnika pedig véleményem szerint egyszerűbb lett, megszabadult analóg korlátaitól, a hossz mentén állandóan csökkenő jel-zaj viszony már a múlté, és a kodek fajtája egyértelműen eldönti az áramkör minőségét, akármilyen hosszú is. Legfeljebb a futási idő korlátozhat, de csak a duplex jelenthet problémát. Ez a tény világtörténelmi jelentőségű. Köszönöm a sorsnak, hogy megérhettem.

Kedves ballagó diákok! Lélekben veletek vagyunk ezekben a napokban mindannyian. Leszállunk a 23-as villamosról, és az októberi csípős levegőbe beleszagolva érezzük az Illatos útról ideáramló kénsavgőzt. Belépünk a kapun, köszönünk Homolya bácsinak, felmegyünk az osztályba, ahol Bándi tanár úr fogadja a hetes jelentését, és megkezdődik az osztályfőnöki óra. A téma: hogyan tegyünk sikeres érettségi és egyetemi felvételi vizsgát. Ti mindezt a valós időben látjátok, halljátok, és az óra végére nagy megnyugvás tölt el benneteket. Nem féltek már semmitől, érzitek az elődök támogatását, aggódását, ami a családéval együtt elegendő lesz a sikerhez. Úgy legyen!

 

Benefi Dániel (12. a), Bangó Róbert (12. b) és Kincs Betti (13. e) búcsúztatója

 

A Puskás Tivadar Híradó Bajtársainkért Alapítvány ösztöndíját dr. Lindner Miklós nyá. altábornagy adta át az idei tanulmányi versenyek döntőin helyezést elért diákoknak. Képünkön Némedi-Varga Bálint, az OSZTV műszaki informatikus kategóriájának első helyezettje veszi át az ösztöndíjat

 

Tisztelt megjelentek! Szülők, tanárok, diákok! Tanulmányi versenyek döntőinek helyezettjei!

A Puskás Tivadar Híradó Bajtársainkért Alapítvány nevében tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm kedves mindannyiukat, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenye (SZÉTV) döntőjének helyezettjeit, akik öregbítették a 101 éves míves intézmény, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum, leánynevén Infokommunikációs Szakközépiskola hírnevét.

Annak az iskolának a jó hírét, amely egy évszázada – az adott kor technikai színvonalán – kiemelkedő felkészültségű kommunikációs szakembereket adott a társadalomnak, akik között minisztert, egyetemi rektort, egyetemi tanárokat, Kossuth- és egyéb szakmai díjas művészeket, mérnököket találunk.

Az iskola – amelynek egykoron magam is tanulója voltam – számtalan kitüntető címmel rendelkezik. Felsorolni nem tudom. Kivívta a „Kiváló érettségiztető hely” megtisztelő címet, és az Arany János Tehetséggondozó Program keretében az iskola tanárai számos, nehéz életkörülmények között élő tehetséges fiatalt készítettek fel egyetemi tanulmányokra.

Az iskola oktatásának komplex jellegére utal, hogy diákjai jártak a keceli haditechnikai parkban, de jártak Genfben a Közép-európai Nukleáris Kutatóintézetben is.

Minden magyar megilletődve lép be a Nemzetközi Távközlési Unió genfi székházába, ahol az aulában Puskás Tivadar szobrával találkozik, amely az iskola gondozásában került oda, míg a kommunikáció magyar nagyjainak szobrai az iskola udvarán találhatóak.

Külső szemlélőként látjuk a közoktatás új erővonalak mentén történő átalakítását, ez a katonai terminológia szerint az „átalárendelés” fogalmának felel meg a legjobban. Amelynek eredményei hosszabb idő után mérhetők fel.

Bízunk benne, hogy az új fenntartó – közelebbről megismerve az iskolát – jelentőségének és szerepének megfelelő helyet jelöl ki az általa virtuálisan megalkotott koordinátarendszerben.

 

Az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) döntőjének helyezettjei: Veszeli Sándor, Krepsz Imre, Majzik Tibor Dávid, Miklós Dávid, Takács Bálint, Pardavi Tamás András és Némedi-Varga Bálint

 

A SZÉTV elektronika döntőjébe jutott: Koós Elek Zsolt, Benefi Dániel, Határ Dániel, Szele Dávid, Fekete Attila

 

Kazinczy-érmet nyert: Benefi Dániel és Fazekas István, az OKTV matematikadöntőjébe jutott: Kártyás Bálint

 

Az idén nyugdíjba vonuló Keller Zsuzsa tanárnőt
búcsúztatták a diákok

 

Ötven éve végzett diákok az arany-távközléstechnikusi oklevél átadása előtt az Aud. max.-ban

Németh Péter fotói a ballagásról és az 50 éves találkozóról: http://digiptr.integral95.hu/Talalkozo/