Koszorúzási ünnepséget tartottunk október 26-án Puskás Tivadar XI. kerületi szobránál, a Szombathelyi téren. A Puskás Tivadar Távközlési Technikum alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés az ünnepi hét eseményeihez kapcsolódott. Az immár hagyományos koszorúzáson először vett részt Maros Katinka, Puskás Tivadar Bécsben élő ükunokája. A ditrói, a sepsiszentgyörgyi, az aradi és az adai testvériskolákból érkezett vendégek mellett a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület, valamint a Hálózatépítők Segélyező és Hagyományőrző Egyesületének képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait Puskás Tivadar szobránál.

A feltalálót ábrázoló művet Szathmáry Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, és azt az 1893-as pillanatot ábrázolja, amikor Puskás először csodálkozik rá a saját találmányában rejlő lehetőségekre, a fülére szorított hallgatón figyeli az aktuális műsort, és büszkén tekint a jövőbe

Elsőként Maros Katinka, Puskás Tivadar ükunokája koszorúzott

A következő koszorút – dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere nevében – Szebeni Dóra főtanácsos helyezte el

A Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár koszorúját Pristyák János mérnök ezredes helyezte el

A ditrói Puskás Tivadar Iskolaközpont képviseletében
Gál Elemér és Mihály Lajos koszorúzott

A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola koszorúját Újfalvi István, Kotta László, Kádár Géza és Ladó Attila
helyezte el

Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium képviseletében
Hadnagy Éva és Olasz Angéla koszorúzott

Az adai Műszaki Iskola koszorúját Miklós Nándor igazgató, Gilice Hilda igazgatóhelyettes és Popov Mirko gyakorlatioktatás-vezető helyezte el

A Hálózatépítők Segélyező és Hagyományőrző Egyesületének részéről Szilágyi Bertalan és Nagy Gábor koszorúzott

A Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesületet prof. dr. Rajnai Zoltán mérnök ezredes, egyetemi tanár, az egyesület elnöke és dr. Lindner Miklós nyá. altábornagy, címzetes egyetemi tanár, az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke képviselte, aki a Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola képviseletében jelen lévő dr. Horváth László Ferenc igazgatóval együtt helyezte el a megemlékezés koszorúit

Dr. Horváth László Ferenc igazgató ünnepi beszéde

Hölgyeim és Uraim!

A Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatójaként, az iskola alapításának 100. évfordulóján hálás feladat beszédet mondani a névadó „mágus” szobránál. Örömömet még fokozza, hogy ezen a helyen először köszönthetem Maros Katinkát, névadónk ükunokáját, aki a manapság már nem is olyan távoli Bécsből érkezett.

Puskás Tivadar nagyapjáról, aki szintén Tódor volt, már szinte mindent sikerült megtudni… De a mi Tivadarunkról?... Mert őt is Tódor János Lambert néven keresztelték meg a budapesti Szentistvánvárosi plébánián 1844. szeptember 20-án, apja Puskás Ferenc gőzhajón hivatalnok, anyja Agricola Mária, pesti lakosok. Szóval a mi Tivadarunkról ennyi, ami dokumentálva megtalálható. Iskolákról semmi. Hogy a bécsi Theresianumba járt, majd a bécsi Műegyetemre? Semmi nyoma! Hogy vasutat épített volna Nagyvárad és Segesvár között? Semmi nyoma. Hogy utazási irodát nyitott a bécsi világkiállításon? Semmi nyoma! Mind-mind a családi legendáriumra épülő szóbeszéd.

No, Katinka, drága, rajtad a sor, hogy beszállj a csapatba, és utánanézz a bécsi levéltárak egyikében, másikában!

Arról, hogy Puskás Tivadar zongoratanár volt gróf Festeticséknél, vannak bizonyos írásos emlékek. Ez már valami! Arany- vagy ezüstbányái lettek volna Amerikában? Ennek semmi nyoma! Edison munkatársa lett volna? Itt már biztosat tudunk: Puskás Tivadar egy percet sem volt Edison munkatársa. Ők üzletfelek, később üzlettársak voltak.

Edison minden megbeszélésén mindig jegyzetelt Bachelor nevű titkára. Bachelor szerint Puskás Tivadar 1877. december 13-án találkozott először Thomas Alva Edisonnal. Jó benyomást keltett, referenciákat is adott, így három nap múlva, december 17-én megkötötték az üzletet: Puskás Tivadar minden európai országban bejelenti Edison szabadalmait, kifizeti a jogdíjakat, és ezért minden bevétel egyharmada Puskás Tivadaré lesz.

Az első edisoni szabadalom a telefonközpont, a második a fonográf, majd a következő a szénszálas izzólámpa volt. (Puskás automobillal érkezett a tárgyalásra.)

Kétoldalas táviratot küldött „társának”, akit „Countessnek” hívott. A távirat nyelve ismeretlen volt. Az aláírás: Theo. A megszólításból Edison megtudta, hogy Puskás felesége grófnő, tehát ezután ő is „örl”-nek szólította a mi egyszerű „lófő székely” legényünket.

A Puskás–Edison búcsútalálkozóra – néhány hét múlva – 1878. január 22-én került sor, mely után főhősünk Párizsba hajózott, ahol létrehozta a „Párizsi Edison Vállalatok” egyikét. Ettől a pillanattól haláláig, sőt találmányai utóéletéig mindent tudunk Puskás Tivadarról. Például arról is vásároltunk hiteles másolatot a londoni Westminster apátságból, hogy 1882. március 24-én volt Tivadarunk esküvője Vetter von Lillie Sophia grófnővel. Akit eddig első férje után szendrői gróf Török Zsófiának hívtak, így aztán az első két Zsófi–Tivi leányzó, az 1876-ban Philadelphiában született Máyuska (ipszilonnal) és az 1881-ben Párizsban született Mária Margit is szendrői gróf Török lányként lett keresztelve, ami akkor egyenlő volt az anyakönyvezéssel. (Attól, hogy Puskás feleségül vett egy született grófkisasszonyt vagy elvált grófnőt, ő még nem lett gróf. Igaz, grófi életet élt Párizsban, majd Budapesten szórta a pénzt, mint „állat”!

A Párizsban 1881-ben született, hol gróf Török Mária, hol ditrói Puskás Margit Katinka dédmamája és iskolánk „keresztmamája” volt. Ő vett részt az’53-as névadó ünnepségen.

Hölgyeim és Uraim!

Akkor most álljunk meg egy szóra!

Puskás Tivadar végzettségéről, iskoláiról, a nevén kívül apjáról, édesanyjáról nem tudunk semmit. Mint zongoratanár kiment Amerikába 1865 és 1875 között valamikor. Ott meggazdagodott. Aranyat talált, bankot rabolt vagy csak keményen dolgozott, nem tudni. Nyomai nincsenek! Biztosan nem volt Edison munkatársa, beosztottja, alkalmazottja. Nem vett részt a telefonközpont fejlesztésében, nincsenek telefonhoz kapcsolódó szabadalmai. 1878 januárjában megérkezett Párizsba, és elkezdte árulni a megvásárolt edisoni szabadalmakat egész Európában. Sőt, Párizsban ő vezette be a villanyvilágítást, és ő készítette el az első telefonközpontot, hozzátéve a gramofon-, fonográfüzemeket.

Összegezve: Puskás Tivadar kiváló üzletember, jó menedzser volt. Ő terjesztette el a telefonközpontokat Európában, tehát ezt manapság már a zsebünkben csörgő „átkot”, vagy a fontos üzeneteket szállító csodát, vagy kedvesünk búgó trilláit, esetlen gyermekünk csicsergését mindig közelünkbe juttatását (kinek melyik, mikor tetszik), igenis büszkén kijelenthetjük: neki köszönhetjük.

(Ettől még tévhit, hogy ő is találta fel a telefont!)

És akkor miért állítottuk emlékként ezt a szobrot? Tévedtünk? Romboljuk le? Nem, nem és nem, soha!

Pro primo: Ne romboljuk le a szobrot, mert nem vagyunk barbárok, habár… de az itt most nem érdekes.

Pro secundo: Ne romboljuk le, mert Puskás az első európai, a párizsi telefonközpontért megérdemli a szobrot. Eiffel 1879-ben még sehol nem volt, amikor Tivi már átadta központját. (Jobb építésznek, utásznak, hidásznak lenni, mert az jobban látszik, mint az elektromosság, hát még a biteknél mennyivel időtállóbban adható el!?)

Pro tercio: Ezen a szobron Puskás Tivadar nem telefonál. Ha jól megnézzük, készülékének nincs mikrofonja, csak hallgatója. A kezében tartott doboz nem egy telefonkészülék, csak egy „terciel spulni”, mely a „harmadrendű hang által indukált áramokat osztja el az előfizetők között”. Ez a telefonhírmondó, Amerikában is, előtte a világ 17 országában végül is elfogadott szabadalmának hardverlényege. Ó, ti szerencsétlen buta szabadalmi ügyvivők, ti betokosodott agyú bürokraták. Egy nyitott vasmagú transzformátort fogadtatok el végül újításként és jegyeztetek be Puskás Tivadar nevével a könyveitekbe, pedig…

…Pedig a telefonhírmondó lényege a mögötte lévő élőújság. A beszélő, az anyanyelven beszélő, zenélő, éneklő újság, amit később az angolok, a BBC csak 1922-ben, vagyis a puskási szabadalmak bejelentése után pontosan 30 évvel broadcastingnak, műsorszórásnak nevezett el.

Hölgyeim és Uraim!

Akkor most álljunk meg egy pillanatra. Médiatörténeti összefoglaló következik.

Step 1. Voltak a görög szónokok. Volt Epidaurosz. A szónok beállt az aréna fókuszpontjába, beszélt és hallgatták legfeljebb 14 ezren.

Step 2. 1500 év múlva jött Gutenberg, kitalálta a könyvnyomtatást. Szónok elmondta. Leírták, kiszedték, kinyomtatták. Aki nem tanult meg írni-olvasni, nem értette!

Step 3. 1893. Puskás Tivadar: telefonhírmondó. Mögötte szerkesztőség, bemondók, műsorújság, zenekar, énekkar, stúdiók, riportok, helyszíni közvetítés… A modern kori média indult el, 30 évvel megelőzve a korát. (Ezt nem lehetett akkor és ma sem szabadalmaztatni. Maradt helyette egy darab vas, néhány méter rátekert rézdróttal.)

Létezik step 4.? Mióta?

A válasz igen. A neve internet: aktívan hallgatom, nézem, mert vissza is szólhatok. Az 1990-es évek közepe óta létezik.

Fohász Puskás szelleméhez, aki a szobron is jól láthatóan, a jövőbe tekint. Bennünket néz, de tekintete a távoli jövőbe téved. Légy százszor is áldott, Puskás Tivadar, mert a telefonhírmondó bejelentése után 60 évvel, 1953-ban a Gyáli úti Postás Műszerész Tanonciskola felvehette a Puskás Tivadar Távközlési Technikum – nagy viharok közepette, de azóta is megtartott – nevet, mert ugye az infokommunikációs jelzővel csak gazdagabbak lettünk.

Köszönöm, hogy meghallgattak.