Hagyományainknak megfelelően ünnepélyes koszorúzás helyszíne volt 2013. szeptember 17-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkert. Iskolánk névadója, Puskás Tivadar születésének 169. évfordulója alkalmából – egyúttal a Puskás Ferenc által 132 évvel ezelőtt alapított első pesti telefonközpontra emlékezve – a technikum képviseletében a 9. évfolyam diákjai, valamint a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, a Postamúzeum és a Hálózatépítők és Segélyezők Hagyományőrző Egyesületének képviselői helyezték el a megemlékezés virágait a Puskás testvérek sírjainál.

A 9. évfolyamos diákoknak dr. Horváth László Ferenc igazgató mesélt Puskás Tivadar életéről és családjáról

A Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola koszorúját Heller Ferenc intézményvezető helyezte el

A Hálózatépítők Segélyező és Hagyományőrző Egyesületének részéről Szilágyi Bertalan elnök és dr. Légmán Miklós titkár koszorúzott

A Postamúzeum képviseletében Kisfaludi Júlia igazgató helyezte el a koszorút

A 9. évfolyam diákjai Puskás Ferenc sírjánál. Elöl Pristyák János mérnök ezredes, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnokhelyettese

A megemlékezés Puskás Ferenc (1848–1884) sírjánál folytatódott, ahol dr. Horváth László Ferenc igazgató mesélt az 1881-ben alapított – és a hajdani Fürdő utca 10. szám alatt működő – első pesti telefonközpont igazgatójáról

Puskás Ferenc sírjánál a 9. évfolyam osztályfőnökei (9. AJTP – Nagy Klára, 9. NYEK – Horváth Nóra, 9. a – Szabó Miklós, 9. b – Miterli Zoltán)

Koszorú Puskás Ferenc sírján

Dr. Horváth László Ferenc igazgató beszéde
Puskás Tivadar sírjánál

Tisztelt Megjelentek!

Itt állunk ditrói Puskás Tivadar sírjánál. Többekben jogosan merül fel a kérdés: mit is talált fel pontosan Puskás Tivadar?

A kérdéssel kapcsolatban sok a mendemonda. Az újságcikkekre, Puskás némely önéletrajzi írásaira, ismeretlen eredetű anekdotákra hivatkozás. Itt most én csak azokat a dokumentumokat foglalnám össze, amelyeket saját szememmel láttam.

Puskás Tivadar, pontosabban Tódor János Lambert 1844. szeptember 17-én Pesten született. Apja, Puskás Ferenc gőzhajón hivatalnok. Anyja Agricola Mária. A lipótvárosi plébánián keresztelték meg.

Öccse Ferenc, pontosabban Ferenc Ignácz ugyanitt lett keresztelve 1848. március 28-án. Apja gőzhajózási vállalkozó.

Arról, hogy Tivadar hová, milyen típusú iskolába járt, sehol semmilyen adatot nem találtunk. Annyi biztos, hogy a bécsi Theresianumban csak a német nyelvi előkészítő osztályt végezte el 1859-ben. A következő pontos információ egy családi levél 1865-ből, melyből kiderül, hogy Tivadar gróf Festeticséknél zongorázással keresi kenyerét.

Közben Ferenc öccse 1864-ben belépett a 12-es huszárezredbe önkéntes gyalogosnak. Így a következő húsz évben egészen haláláig mindent tudunk róla.

Albert, a legkisebb fiú – pontosabban John György Albert – Tótsztamorán, Temes megyében született. A szülők halála után Albert Felsőbányára került. Elvégezte a polgári iskolát. 1874-ben meghamisította születési évét, és szintén katonának állt. Utána élete végéig, 1907-ig szinte mindent tudunk róla.

Etelka, a harmadik gyermek 1853-ban Oravicán, Temes megyében született. Szülei halála után Szatmárnémetiben beállt a Páli Szent Vincze Rendbe apácának. Később átkerült Rózsahegyre a központba, rendfőnök lett. 1907-ben halt meg. Akkor már ismét a szatmárnémeti rendház lakója volt. Tehát fontosabb dolgait Etelkának is ismerjük.

De mi volt közben Tivadarral?

A következő érdemi bejegyzés Edison naplójából való, és igen fontos: ők 1877. december 13-án – Luca napján – találkoztak először. Puskás nagyon jó benyomást tett Edisonra. Hihetetlen üzleti ajánlatot adott. Ellenőrizhető referenciákkal rendelkezett. Jól beszélt angolul. A második látogatásra négy nap múlva került sor. Személyautóval jött, amivel mindenkit, még Edisont is meglepte. Egy barátjának valami ismeretlen nyelven bemutatta az Edison Műveket. Feltűnően tájékozott volt. Aláírták a szerződést, melyben az Edison-találmányokból – európai értékesítési céllal – megvette a telefonközpont és a szénszálas izzó szabadalmi jogát (később a fonográfot is). A haszon 66%-a Edisoné, 33%-a Puskásé lesz, áll a szerződésben. Minderről egy hosszú táviratot küld ismeretlen nyelven egy grófnőnek, akit társának nevez. Ezután Edison Puskást is earlnek, grófnak nevezik, hiszen akinek a neje gróf, ő magának is grófnak kell lennie! (Tévedett.)

A harmadik, és egyben utolsó Puskás-Edison találkozóra 1878. január 22-én került sor. Ekkor elbúcsúztak. Puskás másnap hajóra szállt. A következő évekből Puskás és Edison levelezéséből, távirat-váltásából több száz ismert. Tehát ettől az epizódtól kezdve mindent tudunk Puskás Tivadarról egészen élete végéig, 1893. március 16-ig. Vagyis 49 életévéből csak a leggazdagabb, az emberiség számára legfontosabb utolsó 15 év ismert, de hogy mely úton jutott ide főhősünk, teljesen ismeretlen.

Biztosan nem volt Edison munkatársa egy percig sem. Ő Edison azonos kaliberű üzlettársa volt az 1880-as években. Puskás Tivadar nem találta fel a telefonközpontot, ennél sokkal többet tett: ő terjesztette el egész Európában. Azon kívül igen aktívan részt vett Európa nagyvárosainak villamosításában is. Ő árulta az edisoni szabadalmi jogokat, sokan ezt félreértették, azt hitték, hogy ezek saját szabadalmai.

Ebben az időszakban Puskás egy másik technikai zseni mentora is volt. Az első pesti telefonközpontban kezdte meg az aktív munkát a prágai egyetemi tanulmányait megszakító Nikola Tesla, aki később Puskás párizsi vállalkozásának „utazó főellenőre” lett. Bejárta Európa összes telefon-beruházását, az épülő villanytelepeket.

Majd mikor Puskás Párizsból Pestre költözött, Tesla Puskás ajánlólevelével felkereste Edisont, akitől meg is kapta az első amerikai munkát. (Ez volt az ötvenezer dolláros kommutátor, ami után aztán örökre össze is veszett Tesla Edisonnal.)

1884-ben az öttagú Puskás család 21 fős személyzettel Párizsból Budapestre tette át székhelyét, ahol mindent felülmúló módon kezdték szórni a pénzt. Az elkövetkező kilenc évben Tivadar sok mindenbe belekezdett – olajbányászat, Al-Duna-szabályozás, villamosközlekedés –, de csak egyetlen világra szólót alkotott: ez pedig a modern kori média előfutára, a telefonhírmondó, az első elektronikus újság volt. Manapság ezt műsorszórásnak nevezzük, és valójában csak az 1920-as évek elején terjedt el.

Puskás egy tőkeszegény, bürokratikus országban jegyeztette be szabadalmát. Mivel nem volt az arisztokrácia tagja, nem volt gróf, semmi esélye nem volt annak, hogy innen, Budapestről elterjessze zseniális művét. A végén 23 ládába összepakolta elképzeléseit, megvette a hajójegyeket Amerikába, de az indulás előtti napokban, 1893. március 16-án váratlanul meghalt Hungária szállóbéli szobájában. Örököse, Albert öccse nem volt olyan kaliberű, hogy művének akár egy szikráját folytatni tudta volna. Még a becsomagolt 23 láda tartalma is ismeretlen, valahol Albert padlásán elenyészett. Így az emberiségnek még 30 évet kellett várnia a műsorszórásra. Még jó, hogy Magyari Endre tanár úr 1923-ban felállította a nótában is megénekelt „csukott bútorszállítót” a Gyáli úti tanonciskola udvarán, ezzel elindítva a magyar rádiózást.

De ez már nem puskási érdem. Ez már a folytatás. Akkor ezzel be is fejezném.

Köszönöm, hogy meghallgattatok.