Ópusztaszeri kirándulás (Feszty körkép: A magyarok bejövetele)

2010. 10. 10 vasárnap


Résztvevők:  Bilszky László és neje Marika, Farkas Ferenc és neje Ilike, Sergyán Zoltán és neje Pötyi, Zord Károly és neje Irénke (8 fő)


Beszélgetéseink során felmerült, hogy nem régen újították fel az Ópusztaszeri  Emlékpark Rotunda épületét, amelyben a  Feszty körkép:  A magyarok bejövetele van kiállítva. Mivel volt aki nem látta, vagy régebben látta, ezért elhatároztuk, hogy megnézzük a felújított épületet és a képet.

Mivel csak félórás turnusokban lehet bemenni, előre lefoglaltunk egy déli időpontot 2010. október 10-ére. Valamivel előbb érkeztünk, ezért az utazás feszültségét levezetendő, magunkhoz vettünk egy kis helyi lélekmelengetőt.


A második kör után már teljesen készen álltunk a történelmi, és művészi élmények befogadására.


A körkép története   1891-ben kezdődik. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: ő a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája a honfoglalás, címe  „A magyarok bejövetele”. Feszty a körkép témájának tanulmányozására elutazott Munkács környékére, és a Vereckei-hágóhoz.

A Fővárosi Tanács a nagy érdeklődés láttán  elvállalta a költségeket. Szerződésükben kijelölte a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet a körkép elhelyezésére szolgáló épületnek. A kép elkészítésének határideje: 1893. augusztus 20. (A kép tervezett mérete: 15×120 méter). Áprilisban Újváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Újváry és Spányi festették, a csoport- és egyes alakokat pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. 1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat.

A megnyitás napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási közönség volt kíváncsi a képre, mely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. 1909-ben vitték vissza Budapestre. 1909. május 30-án volt A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitója. Ezután újabb felújításra szorult rossz állapota miatt. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága csökkent.

 Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport pályázaton elnyerte az újabb helyreállítást. 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be.

A körkép helyszínén fotózni nem lehet, illusztrációként mellékelünk két internetről másolt fényképet:

A legismertebb részlet: A vezérek csoportja

A teljes panoráma-kép erősen kicsinyítve (az eredeti mérete: 120 méter x 15 méter). Rákattintva monitor-méretben, 5 részletben tanulmányozhatod.

Ha többre vágyódsz, rendelkezésedre az interneten elérhető panoráma kép: http://www.budapest360.hu/feszty_panoramahu.htm. Ha ez is kevés, keresd fel a helyszínt, ahol az élményt odaillő háttérzene is növeli.


A Rotonda épületében láthatók a XIX-ik század városi életét bemutató korhű utcarészletek és különféle történelmi emlékek is.





Tatárjárás


A körkép és a Rotonda épület többi látnivalójának megtekintése után, - mivel gyönyörű időt fogtunk ki - megnéztük az emlékpark többi látványosságát is. Így a szoborparkot, az Árpád emlékművet, az 1956-os emlékpavilont, a jurta épületeket (ezekben a helyi régi mesterségeket bemutató kiállítások nyertek elhelyezést).

Háttérben a felújított Rotonda épülete

Árpád emlékmű

A távolba tekintő vezért szablyával – a magyarok sajátos fegyverével – a kezében helyet foglalva láthatjuk. Azt a pillanatot örökíthette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a helyen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. Árpád itt magányosan, egyedül, ülve a távolba tekint. Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig Dél-Nyugatra fordul, mintha a jövőbe nézne, az „Örök Város”, Róma felé.

Melocco Miklós: Földműves emlékmű


 

Az emlékparkot elhagyva már felmerült bennünk egy jó ebéd gondolata, amelyet nagy örömünkre a parktól néhány száz méterre található hangulatos étteremben realizáltunk.

  
A hangulat egyre emelkedetté vált, végül előkerült egy cigányzenész is.

Így végződött egy szép októberi napon az ópusztaszeri kirándulásunk.


Összeállította: Bilszky László, néhány (panoráma és normál) fényképpel  kiegészítette Sergyán Gy. Zoltán.