Thoma Alva Edison (1847-1931)

A sokoldalú feltaláló, Thomas Alva Edison 1847-ben, az Ohio állambeli Milanben született. Mindössze három hónapig járt iskolába, és tanárának az volt a véleménye, hogy értelmi fogyatékos!
Edison első találmányát, egy elektromos szavazatszámláló gépet, mindössze huszonegy évesen alkotta meg. Ennek nemigen volt keletje, úgyhogy ezután olyan dolgok feltalálására összpontosította a figyelmét, amelyekről úgy vélte, hogy könnyen eladhatók lesznek. Nem sokkal a szavazatszámláló után feltalálta a tökéletesített, póznára szerelhető távírórendszert, amelyet negyvenezer dollárért adott el, s ez hatalmas összegnek számí-tott abban az időben.
 


Találmányok egész sora követte ezt, és Edison hamarosan gazdag és híres lett. Legeredetibb találmánya valószínűleg a fonográf volt, amelyet 1877-be szabadalmaztatott. A világ számára talán mégis többet jelentett az első, gyakorlatban is használható izzólámpa, amelyet 1879-ben fejlesztett ki.
Nem Edison volt az, aki a villanyvilágítást feltalálta. Pár évvel korábban már használtak elektromos ívlámpákat utcai világításra Párizsban. Edison égője viszont, az általa kifejlesztett elektromos energiaelosztóval együtt a mindennapi otthoni használatra is alkalmassá tette a villanyvilágítást. 1822-ben vállalata megkezdte az elektromosáram-fejlesztést New York-i otthonok számára, és ezután az áram házi használata gyorsan elterjedt az egész világon.
Az első elosztótársaság létrehozásával, amely magánháztartások számára szállított áramot, Edison egy hatalmas iparág fejlődését alapozta meg. Végül is manapság már nemcsak a villanyvilágítás alapul ezen az energiaforráson, hanem az elektromos berendezések széles skálája is, a tv-készüléktől kezdve a mosógépig. Sőt, az Edison által létrehozott elosztórendszer révén könnyen elérhető elektromos energia nagymértékben elősegítette az elektromosság ipari használatát.
Edison jelentősen hozzájárult a mozgó-képkamerák és vetítőgépek fejlődéséhez is. Tökéletesítette a telefont (beépített szénmikrofonja nagyban javította a beszéd érthetőségét),
valamint a távírót és az írógépet is. Találmányai között szerepel még a diktafon, a stenciles sokszorosítógép és az akkumulátortelep. Mindent együttvéve Edison több mint ezer különböző találmányt szabadalmaztatott - igazán hihetetlen mennyiség!
Edison meglepő produktivitásának egyik oka az, hogy pályafutásának kezdetén kutatólaboratóriumot hozott létre a New Jersey-i Menlo Parkban, ahol egy csapat tehetséges asszisztenst alkalmazott. Ez volt a nagy kutatólaboratóriumok prototípusa, amilyeneket azóta oly sok iparvállalat is létrehozott. Eme kezdeményezése, azaz a modern, jól felszerelt kutatólaboratórium, ahol sok ember csapatban, vagyis "team"-ben dolgozik együtt. Edison egyik legfontosabb találmánya volt, noha ezt az egyet természetesen nem szabadalmaztathatta.
Edison nem csupán feltaláló volt; a gyártásban is részt vett, és több iparvállalatot is szervezett. Ezek közül a legfontosabb a későbbi General Electric Company volt.
Habár Edison, alkatát tekintve, nem volt a szó szoros értelmében tudós, egy fontos tudományos felfedezést mégis tett. 1882-ben felfedezte, hogy majdnem teljes vákuumban elektromos áramlást lehet létrehozni két drót között, amelyek nem érnek össze. Ezt a jelenséget Edison-hatásnak hívják, és nemcsak elméleti érdekességű, hanem fontos gyakorlati alkalmazása is van. Ez vezetett később az elektroncső kifejlesztéséhez és az elektronikai ipar megalapításához.
Edison életének nagy részében súlyos halláscsökkenéstől szenvedett. Hihetetlen munkabírása azonban bőségesen ellensúlyozta ezt a fogyatékosságát. Edison kétszer nősült meg (első felesége fiatalon meghalt), és mindkét házasságából három gyermeke született. 1931-ben halt meg a New Jersey-i West Orange-ban.

Edison tehetsége vitathatatlan. Mindenki egyetért abban, hogy ő volt a legnagyobb feltalálózseni, aki valaha is élt. Hasznos találmányainak mennyisége félelmetes, még akkor is, ha nagy részüket harminc éven belül valószínűleg felfedezték volna mások is. Ugyanakkor ha találmányait egyenként nézzük, láthatjuk, hogy igazán egyikük sem volt korszakalkotó jelentőségű. Az izzólámpa például, habár széles körben használják, nem pótolhatatlan része modern életünknek. Valójában a neon- vagy halogénlámpák, amelyek egy egészen más tudományos elv alapján működnek, szintén széles körben elterjedtek, és mindennapi életünk nemigen változna meg, ha egyáltalán nem használnánk izzólámpákat. Csakugyan, mielőtt a villanylámpákat használni kezdték volna, a gyertyákat, olajmécseseket, gázlámpákat általában eléggé megbízható és megfelelő fényforrásoknak tekintették. A fonográf bizonyosan ügyes eszköz, de senki sem állítaná, hogy oly mértékben változtatott volna mindennapjainkon, mint ahogy a rádió, a televízió vagy a telefon. Ráadásul az utóbbi években igencsak különböző hangfelvételi módszereket dolgoztak ki, mint amilyen a magnetofon is, és manapság viszonylag kis változást jelentene a fonográfok vagy a lemezjátszók hiánya. Edison több szabadalma olyan eszközök tökéletesítésére vonatkozott, amelyeket mások már feltaláltak, és elég használható formában léteztek is. Ezek a fejlesztések, bár kétségkívül hasznosak voltak, nem tekinthetők igazán fontosnak a történelem folyása szempontjából.
Noha Edison egyetlen találmánya sem volt kimagasló jelentőségű, érdemes emlékeztetni arra, hogy nem csupán egy, hanem több mint ezer szerkezetet talált fel. Ezért sorolták Edisont előbbre olyan híres feltalálóknál, mint Guglielmo Marconi vagy Alexander Graham Bell.