Puskás Tivadar világhírű találmánya, az idén 120 éves Telefonhírmondó kapcsán tudományos ülést rendeztünk, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójára pedig a Fiumei úti Nemzeti sírkertben emlékeztünk 2013. március 13-án. Délelőtt előadások hangzottak el Puskás Tivadar életéről, a Telefonhírmondó szabadalmairól és a kiegyezés utáni tudományos forradalom nagyjairól, délután – a Deák-mauzóleum megkoszorúzása után – a Nemzeti sírkertben tettek sétát az osztályok.

Az Obsitos zenekar 48-as katonadalokat és korabeli dallamokat játszott Fejes István karnagy vezényletével

A zenekar legidősebb tagja a 90 éves Farkas László

A tornacsarnokban rendezett délelőtti ünnepség díszvendégei az első sorokban

Maros Katinka, Puskás Tivadar ükunokája emlékszöget vert az iskolazászló rúdjába

Emlékszöget vert az iskolazászló rúdjába Magyar Rádió kísérleti adásaiban szerepet vállaló – az LGT által is megénekelt – Marcal János fia, dr. Marcal László és unokája, Marcal Zoltán is

A Puskás diákjai a kiegyezés utáni tudományos forradalom nagyjairól tartottak kiselőadásokat. Gajdár Tamás (10. a) Irinyi János életét és munkásságát foglalta össze

Jedlik Ányosról Klicsu Zsófia és Kártyás Bálint (12. e) tartott előadást

Báró Eötvös Lorándról Szele Dávid és Benefi Dániel (12. e) beszélt

Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly munkásságáról Fazekas István (11. a) mesélt

Petőfi Sándor A szabadsághoz című versét Kelemen Viktor
(10. e) mondta el

Dr. Horváth László Ferenc igazgató és Fejes István karnagy

Dr. Gács János, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának tanácsadója a Telefonhírmondó szabadalmairól tartott előadást, majd emlékcsomagot vett át dr. Horváth László Ferenc igazgatótól

Bohus Áron ötvös, éremtervező iparművész – a Telefonhírmondó 115. évfordulóján kibocsátott 1000 forint névértékű emlékérme tervezője – a Puskás-emlékéremmel

Kisfaludi Júlia, a Postamúzeum igazgatója és a Telefonhírmondó 120. évfordulóján nyílt kiállítás egyik rendezője, Jakab László muzeológus is Puskás-emlékérmet vett át dr. Horváth László Ferenc igazgatótól

Dr. Tolnai Marianna, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi vezetője és dr. Horváth László Ferenc igazgató

Az ünnepség részeként vehették át ECDL-bizonyítványaikat a 12. és 13. évfolyam diákjai. Képünkön Kincs Bernadett (13. e)

A 9. évfolyam és a 10. e osztály diákjai már csak 50 órás közösségi szolgálat teljesítése után kaphatnak érettségi bizonyítványt. A Ferencvárosi Művelődési Központban januárban bemutatott Az ember tragédiájának szereplői, Molnár Stefánia (9. e), Kelemen Viktor (10. e) és Mátrai Szabolcs (9. e) – Éva, Ádám és az Úr – az előadásban való részvételükkel teljesítették a közösségi szolgálatot, az erről szóló igazolást az ünnepségen vették át

Maros Katinka megkoszorúzta Puskás Tivadar szobrát az első emeleti folyosón

Felker Lajos nyá. mérnök ezredes, a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület ügyvezető alelnöke és dr. Horváth László Ferenc igazgató Puskás Tivadar szobránál

Az ünnepség a Fiumei úti Nemzeti sírkertben folytatódott. Ünnepélyes koszorúzás Puskás Tivadar sírjánál

Maros Katinka és élettársa, valamint dr. Marcal László és Marcal Zoltán Puskás Tivadar sírjánál

Sergyán Zoltán, dr. Batizi András, Farkas Ferenc és dr. Kántor Csaba, a „Nagy Generáció” – az 1964-ben végzett 4. c osztály – képviselői Puskás Tivadar sírjánál

Meghívott vendégeink, valamint iskolánk tanárai és diákjai Deák-mauzóleum előtti téren

Dr. Fónagy Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa „A polgárosodás eredménye, a modernizáció” címmel tartott előadást Deák Ferenc mauzóleumánál

Dr. Fónagy Zoltán az előadást követően emlékszöget helyezett el az iskolazászló rúdjában

A Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola koszorúja március 15. alkalmából Deák Ferenc mauzóleumánál

Az osztályok a dualizmus művelődés- és tudománytörténetében kiemelkedő személyiségek síremlékeit tekintették meg a Nemzeti sírkertben. A kijelölt sírok előtt a 12. e osztály diákjai ismertették röviden az egyes személyek életét

A 9. a osztály diákjai nemzeti színű zászlókat helyeztek el Puskás Tivadar sírján

DR. HORVÁTH LÁSZLÓ FERENC IGAZGATÓ
ELŐADÁSA PUSKÁS TIVADAR ÉLETÉRŐL

Tisztelt Megjelentek! Kedves Barátaim Puskás Tivadarban!
Drága Maros Katinka, Tivink dédunokája!
Dr. Marcal László és Marcal Zoltán!
Hölgyeim és Uraim!

2012. október 24-én volt éppen 100 éves az általam immár 21. éve vezetett, Puskás Tivadarról elnevezett műszaki középiskola.

A centenáriumra készülve több évet szántam rá, hogy mind a névadó, mind az ő nevét viselő iskola hiteles történetét felkutassam. Ebben a soha véget nem érő munkában különösen Tarkó András mérnök kollégám, Sik Dávid és Horváth Milán tanítványaim voltak eddig segítségemre. Nézzük, hogy milyen érdekességekre jutottunk az összességében több ezer órányi kutatómunka során.

Itt, most a még kevéssé publikált, valamint a köztudatban tévesen rögzült néhány érdekességről mesélnék. Csapjunk a közepébe!

Puskás Tivadar sportos alkat volt. Egy gramm felesleg sem pocakosította. Jól lovagolt, kiválóan vívott, és egy kolozsvári párbajban megcakkozta ellenfele fülét, ami akkortájt nagy tettnek számított. Unokahúga szerint szeretett kétlovas delizsánszával a települések között száguldozni. Anyanyelvi szinten beszélt németül, franciául, angolul, a magyaron és a ruténon kívül. Az akkori párizsi divatnak megfelelően öltönyben, keménykalappal és sétapálcával járt. Ápolt, formára nyírt szakállat viselt. Összegezve: a sármos, snájdig Puskás Tivadar volt az unatkozó szépasszonyok kedvence szerte Európában. Több híradás szerint is 1872-ben, amikor a Nagyvárad és Brassó közötti erdélyi vasút építkezése Kolozsvárra ért, az átadóünnepségen megpillantván gróf Török József Ung megyei főispán „bombázó”, de vélhetően az őrnagy férje által kissé elhanyagolt feleségét, rohamot indított a prűd magyar arisztokrácia ellen a szépasszony elkápráztatása céljából. (Puskás okosabb volt annál, hogy egy percig is hitte volna, hogy az osztrák gróf Vetter von der Lillie-nél, az altábornagy lányánál, egy magyar gróf, főispán feleségénél bármilyen esélye is van a kincses Kolozsvárnak nevezett nagyfaluban. Ahol mindenki mindenkit ismert, és minden vénasszony mindent látott. Tévedett, és ez „sokba” került neki.)

Bosszantásból, kivagyiságból estére összetoborzott 100 cigányt, 100 szál gyertyát, és 100 icce bor társaságában éjjeli szerenádot adott Zsófia grófnő szállodai ablaka alatt.

Az esetből kisebb botrány lett, de mivel a vasútépítők utóbb továbbálltak, a „gyönyörű fekete szemű szépasszony” pedig a Nemzeti Szállodából visszautazott – tovább unatkozni – az ungvári kastélyba, elcsitult az ügy. A vasútépítés végül csak Segesvárig jutott el, amikor is csődeljárásban feloszlatták a társaságot. Puskás Bécsbe utazott, majd onnan New Yorkba hajózott tovább. Arról, hogy mit csinált Amerikában, eléggé ellentmondóak az információk. Csak annyi biztos, hogy gróf Vetter von der Lillie Sophia 1876-ben utánament, és 11 hónap múlva egészséges leánygyermeknek adott életet Philadelphiában. Néhány év múlva Párizsban ezen kisgyermek – akit May-nek (Májusnak) hívtak – kapcsolta be Puskás karjaiban ülve a villanyvilágítást. Felmerül a kérdés: ki lehet vajon Májuska apja? De jure az anyja törvényes férje, hiszen a római katolikus egyház nem ismeri a válás fogalmát. Polgári könyvek Magyarországon pedig csak 1895. október 1-je óta vezethetők.

Sophia Tivadarral élt egy háztartásban. A gázt, sőt még a villanyt sem vezették be, így a gázóra-leolvasóra sem kenhető az eset. A postatörvény is csak később, 1888-ban készült el. Tehát szerintem de facto, Májuska jó édes apukája Puskás Tivadar volt, annak ellenére, hogy papírokon valószínűleg anyai neve, gróf Török May állhat. Ugyanúgy, ahogy az 1881-ben született húgának dokumentumain vitatható a jogi apa. A Mária Margit nevet viselő kisasszony a két háború között az özvegy May Lajosné gróf Török Mária nevet viselte, amellyel havi 196 pengő kegydíj lenyúlhatóvá vált. Majd Rákosi pajtás uralkodása alatt, így a Gyáli úti – már Puskás Tivadar nevét viselő – iskola meglátogatása során is Puskás Margit volt a törvényes neve. (Ez akkor havi 200 Ft nyugdíjra jogosította.)

Kutatásaink során birtokunkba került Mária Margit 1894-es, vagyis apja halála után datálódott keresztlevelének latin nyelvű másodlata. Ez Rózsahegyen íródott, az eredeti dokumentumok alapján. (Akkor, ott Puskás Tivadar Etelka nevű húga volt az apácák fejedelemasszonya.) Ezen papír egyértelműen Puskás Tivadart nevezi a vér szerinti apának, de meghagyja az anyai ágról addig használt gróf Török címet. (Puskás már nem élt. A budapesti telefonközpontot régen államosították, pedig a koncesszió 1917-ig szólt. A Telefonhírmondó szóbeli engedélye pedig csak Puskás Tivadar nevére szólt. A tulajdonos már egy részvénytársaság, melyben öccse, Albert a vezérigazgató és nem tulajdonostárs. Tehát pénz, örökség a Puskás-vagyonból nem volt várható, a Vetter von der Lillie- és a Török-vagyon, valamint a grófi cím azonban még szabadon levadászható volt.) A sok egyházi hercehurca után barátja, Mr. Watson – anyja neve: Viktória, foglalkozása: trónörökös, 1901–1910 között Nagy-Britannia királya VII. Edward néven –, tehát barátja noszogatására 1882. március 24-én Tivadar és Sophia összeházasodtak a londoni Westminster-apátság templomában. Így aztán az 1886-ban született Theodora már Puskásé lett. Igaz, magyarországi törvénytelen múltja miatt nem keresztelhették meg. Őt is csak hétéves korában, apja halála után keresztelték meg Rózsahegyen.

Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, Puskás Tivadar örökbe fogadta Sophia – első házasságából Ausztriában született – Marianna nevű lányát, így aztán hősünk egy feleség, négy leány és 21 fős személyzet kíséretében tengette élet 1884 és 1893 között Budapesten a Pálffy-palotában. A kép címe: Puskás Tivadar és az ő leánykái. Puskás Margit (Török Mária) a karikával. Középen ül May, aki 1901-től 1913-ig az egyiptomi alkirály, II. Hamid felesége volt Kairóban. Iszlamizált Djavidan néven, és bevonult a hárembe. (Tessék beírni a Google-ba!) Kissé hátrébb áll Török Mariann, az örökbe fogadott leányzó (habár azon a 100 cigányos, 100 szál gyertyás, 100 icce boros kolozsvári éjszakán vagy utána bármi előfordulhatott…) Puskás Theodora édesapja ölében áll. Az ő pontos születési idejének megismerése után, vagyis a ruzsombereki keresztlevelek webre kerülése okán tudjuk megmondani, hogy ezen fotó 1888-ban készülhetett.

A Maros Katinkától kapott legújabb információk alapján Puskás Tivadar 1857 és 1859 között, vagyis 13-15 évesen a bécsi Theresianum diákja volt. Az 1844. szeptember 17-i születési dátum alapján a nyelvi előkészítő osztályba járhatott. Németül tanult. A középiskolai osztályokban azonban már nem volt, vagyis a mai számozásra lefordítva 9. e-s, előkészítős volt, és onnan csapták ki. Vajon miért? Későbbiek alapján nem a nyelvtudásával vagy a tesigyakorlataival volt probléma. Akkor mi lehetett a kizárás oka? Egészen az elmúlt hétig nem volt elképzelésünk sem… És ekkor a mostani 9. e segített.

Valószínű, Puskás Tivadar is „Harlem shake”-et táncolt az iskola falai között. Letépett néhány ajtót, őrjöngött a II. emeleti ablakban, és székkel a kezében fenyegette a társait. Nincs új nap alatt: repült!

Köszönöm, hogy meghallgattatok.