|
5. nap
|
Az 5. napon késve indultunk, ennek egyetlen oka volt: a zetelakai székelyektől 3 napig baráti vendégfogadást, személyes kapcsolatot kaptunk, így természetesen nehezebben búcsúzkodtunk.
Búcsú a véndéglátóktól
Az előző napon Nyergestetővel megkezdett sort folytattuk az 1848-49-es szabadságharc és más harcok (Székelyderzs erődtemplom: védelem török, tatár ellen; Gyulafehérvár: 1918-as román nemzetgyűlés kimondta Erdély egyesülését a Román Királysággal) emlékeivel.
Fenyéden a megbeszélt helyen megálltunk festett székelykapukat fényképezni, a reggeli napsütésben kiváló fényképek készültek.
Festett székelykapu
Székelyudvarhelyen áthaladva az 1. tervezett látnivaló Székelyderzs erődtemplom volt, azonban az oda vezető leágazást „nem vettük észre”. Tavaly emlékeim szerint ugyanígy jártunk, mivel az Unesco Világörökséghez az út jobboldalán táblát egyáltalán nem helyeztek el, csak a másik oldalon, visszafelé jövet látható felirattal!!! Így lett 1. megállásunk Agyagfalván a székelygyűlések emlékműve. Az emlékmű a falu közelében, a mező szélén felállítva messziről látható, nem lehet nem észrevenni. Leszálltunk, elolvastuk a feliratokat, készültek a fényképek.
Agyagfalva: az 1848-as székely nemzetgyűlés emlékműve
Én közben a szekéren érkező helyiektől érdeklődtem Székelyderzs megközelítéséről. Meggyőzően biztattak: menjünk visszafelé a vasúti átjáróig, azon át Kányád és rövidesen megérkezünk célunkhoz.
Senki sem tiltakozott, elindultunk visszafelé. Észrevettük a kis méretű, eldugott feliratot. Ennél is felháborítóbb, hogy az odavezető úton sehol nem láttunk újabb segítő táblát, maradt az emberek megkérdezése. Ez kifejezetten méltatlan egy Unesco Világörökség helyszín megközelítéséhez. Számunkra további izgalmat jelentett útközben az átjutás egy fahídon, melynek gerendái ugyancsak mozogtak. A http:// szekelyderzs.com/templom.html szerint „2006-ban a vártemplom az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség kincsének a része.”
Végül is szerencsésen megérkeztünk, megláttuk az erődtemplom tornyát, „kis” buszunkkal a bejárathoz mentünk.
A székelyderzsi erődtemplom külső fala
A templom fala lőrésekkel, szurokkiöntőkkel
Templombelső szószékkel, orgonával
Vasárnap lévén már készülődtek a misére, de előtte még elég idő maradt a velünk foglalkozásra. Minimális belépőért szakszerű, szép magyar beszédű ismertetőt élvezhettünk, felmehettünk az egyik szalonna-toronyba.
Az egyik szalonna torony
Felfedeztük az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesületének Székelyderzset segítő tevékenységének konkrét eredményét és ezt megörökítő emléktáblát (Bilszkyék hazatérve tovább építik ezt a kapcsolatot).
Szerintem ez volt kirándulásunk legértékesebb része, tekintettel az évenkénti mindössze 5 ezer látogatóra {jól "eldugták"}.
Székelykeresztúr Gyárfás kúria : Petőfi utolsó éjszakájának helye, körtefája. A főtérről a református templom előtt jobbra 2. sarok a Petőfi Sándor utcán (a keresztutca neve Bem József). Kiválóan gondozott kertben szobrok, ismertetők, az emlékszoba is nyitva volt. Ez igen! Sok ilyent!
A Gyárfás kúria utcai táblája
Segesvár felé tovább 14 km-re balról feltűnt az Ispán kút helyén álló Petőfi-emlékmű. Feliratok:
- „Itt esett el 1849 július 31-én PETŐFI SÁNDOR forradalmár költő, a népek szabadságának harcosa” Julius 1969
- "MEMENTO Hunyadi László alkotása
Felállították 1969-ben 1990-ben vandál
kezek megrongálták.
Opera Sculptorului Hunyadi László Ridicat in 1969 Distrus de Máini Vandale in 1990"
Az Ispán kút
Ujságcikk a Gyárfás kúria Emlékszobájából
Fehéregyháza http://www.erdely-szep.hu/Feheregyhaza/index.html idézet:
„A falu szélén, a főúttól délre mintegy 3 km-re áll a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje és Petőfi Sándor szobra valamint Bem Apó domborműve. A kert bejárata melletti kis épület múzeum. A kegyeleti hely és a múzeum fenntartója a fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület. Ha véletlenül nincs nyitva, az egyesület elnöke, Szabó József a közelben lakik, fel kell hívni, ill. csoportos látogatást be is lehet előre jelenteni. Vezetékes tel: 00-40-265-777-967, mobil: 00-40-740-025-380, email: szjozsika@freemail.hu”
Számunkra a busszal itt sem volt egyszerű a megközelítés (belógó vezetékek, parkoló autók), de Attila mindent megoldott, én ahol tudtam, segítettem. Koszorúzás előtt „történelem lecke” Laci bá’-tól, 5. koszorúnkat elhelyezte Bozsó Tibor és Molnár Pál.
Segesvárra 14:20-kor érkeztünk, Attilának eljött a 45 perces kötelező pihenő ideje. Volt ki felment a Várba, a többség megpihent a pizzériában (sör, mellé némi étek). 1 óra pihenő után indultunk a viszonylag hosszú útra (116 km) Gyulafehérvárra. Rövidesen többen „fésülködni” akartak, az „utolsó pillanatban” feltűnt a kulturált megoldás. Mihályfalváig [Mihalt] a Nagy-Küküllő völgyét követtük, itt az beleömlött a Marosba, innen utunk tovább a Maros völgyében haladt.
7:20-ra értünk Gyulafehérvár várának egyik (a székesegyházhoz közeli, így számunkra jobb) parkolójába. Szerencsénkre szabad volt egy hosszú hely buszunk részére. Néhány perc keresés után megtaláltuk a Szent Mihály székesegyházat, ahol magyar-nyelvű esti mise volt. A jobboldali falnál Hunyadi János szarkofágja, mellette fiai. Itt nyugszik a legnagyobb hatású XX. századi erdélyi püspök, Márton Áron (1896-1980) is, aki a század mindkét diktatúrája ellen felemelte szavát.
Gyulafehérvár- Szent Mihály székesegyház
A Hunyadiak síremlékei
Gyulafehérvár- ortodox székesegyház
Egy részlet a várból
18:50-kor indultunk tovább szállásunkra. Csernakeresztúron az előzetesen telefonon kapott részletes eligazítás szerint megtaláltuk a Bukovina utcát, abban is a Tájházat. Itt megismertük a bukovinai székelyek történetét (a Madéfalvi veszedelem után ők „csángáltak” legmesszebb, Moldván túli Bukovinába. Onnan több áttelepítés után került egyik csoportjuk Csernakeresztúrra.) Elosztották a szállásokat, elfoglaltuk, vacsoráztunk, megbeszéltük a reggelit, lepihentünk.