|
6. nap
|
A 6.napon reggeli után fizettünk, bepakoltunk, indultunk Vajdahunyad várának megtekintésére. Szállásadónk vezetője segített, megadta a vár GPS-be táplálandó koordinátáit:
É.sz. 45° 44′ 57″, K.h. 22° 53′ 18″. Attila rábízta magát a GPS-re, mi meg őrá. Gyorsan odaértünk, elég közel adódott parkolás. Még a buszon felolvastam a leírás vonatkozó részét. A vár alapvetően korabeli állapotában, kisebb helyreállítások folyamatban. Végigmentünk a kijelölt útvonalon, szinte mindent a maga valóságában láthattunk (bútorok, zászlók), csupán a történelmi személyek „nem lehettek jelen”. A parkolóban találkoztunk egy keszthelyi csoporttal, később Aradon is.
Vajdahunyad vára
A vár belső udvara
A történelmi zászlók
A vár nyugati szárnya
1:05 elég volt a várra. Elindultunk Aradra, a távolság 169 km, tervezett időtartam közel 3 óra. Kb. ½ óra múlva elhaladtunk Déva ködbevesző vára közelében, szerencsére a köd haladásunkat nem gátolta.
Lippához [Lipova] közeledve Laci bá’ újabb történelem órába kezdett, folyamatosan volt érdemi mondanivalója (Sólyomvár, Máriaradna búcsújáróhely, fegyverletétel Világosnál, az Aradon történtek). Megérkeztünk Arad várostábláig. Már vártak ránk, az itteni testvér iskola történelem tanárnője felszállt buszunkra, Laci bá’ átült férjéhez az ő kocsijukba. A történelem óra a tanárnővel lényegében megismétlődött. Arad egy meglepően nagy város, így „majdnem indult a visszakérdezés {feleltetés}”, amikor megérkeztünk a Vértanúk Emlékművéhez.
Előre vettük a koszorúzást, dr. Horváth László és Bilszky László helyezte el a 6. koszorúnkat.
Idegenvezetőnk történelmi bevezetője
Elkezdődik a koszorúzás
Rövidesen megérkezett a keszthelyi csoport is, fényképészük túl határozottan nyomult a legjobb helyre. A tanárnő előadását a két csoport közösen végighallgatta, majd együtt elénekeltük a Szózatot. Busszal mentünk tovább a Tűzoltó térre a Szabadság szoborhoz. (parkolási gond itt is volt). Megismerhettük a Szabadság szobor és a diadalív történetének fontos elemeit (részletek: http://www.szabadsagszobor-arad.ro/oldal.html )
A szabadság emlékmű
A szobor figurái
Diadalív a Szabadság szoborral szemben
Ezt követően a többség élt az ebéd lehetőséggel.
Köszönjük az idegenvezetést
Ebéd hazaindulásunk előtt
Kb. 16 órakor kezdtük a búcsúzkodást és indultunk hazafelé. Laci bá’ elmondta, hogy 1 hónap múlva 14 busszal 500 Puskás-diákkal jön vissza a megemlékezésre (12:30 Tisztelgés és koszorúzás a Vesztőhelyen, 16:00 Emlékezés és koszorúzás a Szabadság-szobornál.) Nézzük a Duna TV-n !!!
Még a román-magyar határ előtt kértük a busz megállását, az Oklevél és/vagy Emléklap átadásokhoz. Faruzó figyelmessége mindenkinek jól esett, méltó befejezése volt a 6-napos kirándulásnak.
Székely Himnusz meghallgatása, mikrofonba mondott értékelések, köszönetek, mindenki hozzászólt (idézetekre itt sajnos nem maradt hely). Az úton még adódtak izgalmak, de végül minden megoldódott: magyar idő szerint 20 órakor állt meg buszunk a Fradi pálya közelében.
Saját tömör összegzésem: a lehető legtöbb helyre eljutottunk, sok újat, a magyarságnak kedvezőt is láttunk, tapasztaltunk Erdélyben. Talán lehetőségetek lesz ebből minél többet átadnotok családotok, a barátok, ismerősök részére. Ehhez próbálok segíteni ezzel a szubjektív naplóval is.
Mindenkinek mindenért köszönettel: Zoli