Élete és munkássága

  • Megjelent: 2 March 2015
1844. szeptember 17.
Megszületik Pesten, Puskás Ferenc és Agricola Mária elsõ gyermekeként. (Családfa)
1844. szeptember 20.
Megkeresztelik a lipótvárosi plébániatemplomban. / Ez a templom a mai Szent István-bazilika helyén állt./
A keresztségben a Tódor, János, Lampert neveket kapta, az elsõt bizonyára a nagyapa iránti tiszteletbõl.
1848. március 30.
Megszületik öccse, Ferenc.
1854.
Megkezdi gimnáziumi tanulmányait, valószínûleg Budán.
1862-1865.
A bécsi Theresianumban jogot tanul, majd átiratkozik a mûegyetemre.
1865.
Abbahagyja egyetemi tanulmányait és mivel apja tönkrement, állást vállal.
1866.
Londonba utazik, ahol megbízást kap a Waring cégtõl az erdélyi keleti vasút építésében való közremûködésre.
1872.
A társaság csõdöt jelent, Puskás felbontja szerzõdését.
1873.
Bécsbe utazik, s nagyszabású vállalkozásba kezd, utazási irodát alapít.
1874.
Amerikába hajózik. A coloradoi aranymezõkön földet vesz s beáll az aranykeresõk közé.
1876.
Londonba, majd Brüsszelbe utazik, ahol a legújabb távírógépekrõl és a városon belüli távíróhálózat kiépítésérõl folytat tárgyalásokat. Bell találmányának hírére visszautazik Amerikába. Edison munkatársa lesz s a telefonközpont kidolgozásán munkálkodik.
1877.
Edison megbízottjaként Londonba megy, s itt bejegyezteti a fonográf szabadalmát.
1878.
Londonból átköltözik Párizsba. Edinson képviseletét vállalja a kontinensen. Foglalkozik minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerûsítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalom-értékesítõ ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fõ oka és célja az, hogy az európai fõvárosok közül elsõként itt épüljön telefonközpont.
1879.
Megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározó szerepe volt.
1879. október 29.
Kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövid idõre hazajön, hogy elõkészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását.
1879. július 4.
Puskás Ferenc pesti, Gyöngytyúk utcai lakásán lezajlik az elsõ magyarországi telefonbeszélgetés.
1880. május 20.
A minisztérium végre kiállítja és aláírja a pesti telefonközpont mûködését engedélyezõ okiratot. A központ számára az üzleti negyed centrumában, a Fürdõ / ma József Attila / utca 10. számú ház III. emeletén béreltek helyiséget. Itt kezdték meg a 200 vonal kapacitású, LB típusú telefonközpont - 2 darabból álló, egyenként 100 vezetékes jelzõtáblás szekrény és 2 darab 100/64 keresztlemezes váltó - felszerelését.
1881. február 1.
Puskás Ferenc mint a budapesti telefonhálózat igazgatója, elõfizetési felhívást tesz közzé. A jelentkezõknél azonnal megkezdték a készülék felszerelését, a légvezeték kiépítését. A hálózatépítést Puskás Ferenc irányította, õ tanította be a központ kezelésére felvett kisasszonyokat is.
1881. május 1.
MEGNYÍLT AZ ELSÕ BUDAPESTI TELEFONKÖZPONT. Az induláskor 25 elõfizetõje volt.
1881. augusztus 1.
A Lövész utca 11-ben megnyílt a második központ, mint belvárosi fiókállomás.
1882.
Budán, a Pálffy / ma Bem / tér 4-ben épült az újabb fiókállomás 27 elõfizetõvel.
1884.
Puskás Tivadar feleségével és leányaival haza költözött Budapestre. A Lánchíd budai hídfõjéhez közel, az Albrecht fõherceg / ma Hunyadi János / úton egy tízszobás lakát béreltek.
Öccse halála után maga vette át a Budapesti Telefonvállalatot, s nagy lendülettel fogott hozzá az elõzõ évben fejlõdésében megtorpant vállalat fellendítéséhez. Alig néhány hét alatt felszereltette Budapest elsõ nyilvános telefonállomásait.
1885.
Anyagi nehézségei miatt eladja a telefonvállalat egyharmad részét.
1887.
Baross Gábor miniszter államosította a budapesti telefont. A cég új neve: Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata.
1888-89.
Tovább bõvült és korszerûsödött a hálózat. A légvezetékekhez vashuzalok helyett már horganyzott acélhuzalt használtak. A régi, 3-4 éves távbeszélõkészülékeket is lecserélték,és valamennyi állomáson új, ún. Western-készülékeket szereltek fel.
1890.
A bõvítés és korszerûsítés a végsõkig kimerítette a vállalat anyagi lehetõségeit. Puskás részvényei a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. Ettõl kezdve Puskás Tivadarnak már a neve sem szerepelt a Budapesti Távbeszélõ-hálózat cégjelzésében. A budapesti hálózat története 1890-tõl már nem Puskás Tivadar története.
1892.
Puskás bejelentette "Új találmányát, új eljárás telefonújság szervezetére és berendezésére" címmel az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában.
1893.
Folynak Puskás kísérletei a beszélõ újság megvalósításával kapcsolatban.
1893. február 15.
A Budapesti Telefonhírmondó-Szolgálat megkezdte nyilvános adásait.
1893. március 16.
Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtõje, Hungária szállóbeli lakásán reggel fél kilenckor meghalt.